Best WordPress Hosting
 

Halloween Blogturné – Nem annyira borzongató könyvek ajánlója és Book Tag

Üdvözlet minden szellemnek, vámpírnak, vérfarkasnak, boszorkánynak, és az összes egyéb entitásnak a Blogturné Klub borzongatóan jó Halloween turnéján!

Nem tudod mit csinálj Halloweenkor? Tarts velünk, segítünk kitalálni! Kövesd az egész napos turnénkat, mely során szuper könyveket, filmeket, finomságokat és egyéb kreatív ötleteket ajánlunk, hogy az év legborzongatóbb ünnepe valóban szuperül sikerüljön. Inspirálódj, játssz, és legyél Te négy nyertesünk egyike!

Aki követi a blogomat, tudja, hogy legszívesebben romantikus könyvet veszek a kezembe, amelyek szívmelengetőek, szórakoztatóak, olykor nyugtatólag hatnak rám, máskor pörgősen izgalmasok vagy éppen igencsak szexik. De sorolhatnék sok egyéb jelzőt is, mindenestere az biztos, hogy nem szerepelne köztük a rémisztő. Mert az az igazság, hogy habár szeretek sokféle érzelmet megélni az olvasás alatt, bizony a félelem nem tartozik ezen érzések közé, éppen ezért a thriller/horror műfaj nem mondható éppen a kedvencemnek. Ettől függetlenül azért olykor elolvasok egy-egy könyvet ebben a kategóriában is, vagy azért mert valamiért tényleg felkeltette az érdeklődésem a fülszöveg, és érdekesnek találom, vagy egyszerűen csak véletlenül futok bele ilyen történetbe.

„Hit kell” – beszélgetés Lőrincz P. Gabriellával

Matematika című versed így zárod le: „sosem értettem az egyenleteket”. Ha azt mondom, hogy ez az interjú első mondata, hogyan folytatnád?

Úgy folytatnám, hogy eltévedek. Eltévedek az emberi kapcsolatokban, az elvárásokban, egy csomó mindenben. Meg úgy, hogy „de van egy képlet”, és persze az megold mindent, azt is, amit nem értek.

Az a képlet, amit megpróbálunk megfejteni népdalban, versben? Vagy az a képlet, amit nem bolygatunk, nem feszegetünk, nem keresünk, hanem elfogadunk titokként, és elkönyvelünk ismeretlen megnyugvásként?

Toni Collette ausztrál színésznő 50 éves

Sydney-ben látta meg a napvilágot háromgyerekes családban. Már kiskorában kiderült, hogy van tehetsége a színjátszáshoz: tizenegy évesen olyan hitelesen szimulálta a vakbélgyulladást, hogy – jóllehet a vizsgálatok semmit sem mutattak ki – az orvosok megműtötték, és kivették a vakbelét. Első szerepét a Godspell című musicalben alakította még tinédzserkorában, és tizenhat évesen szülei jóváhagyásával otthagyta a középiskolát, hogy beiratkozzon az ország legnevesebb drámaiskolájába.

A televízióban 1988-ban debütált a Blah Blah Blah című vígjátékban, ezt követte 1990-ben egy epizódszerep az A Country Practice című sorozatban.

Egy évre rá, 1991-ben Anthony Hopkins és Russell Crowe oldalán játszott a Mokaszin című filmben, amelyért az Ausztrál Filmintézet legjobb női mellékszereplő díjára is jelölték. Csatlakozott a Sydney Theatre Company társulatához, ahol többek között Cordeliát alakította a Lear királyban, illetve Szonyát Anton Csehov Ványa bácsijában, utóbbi megformálásáért elnyerte a legjobb új tehetségnek járó színházi díjat.

Rászakadt a valóság Hajdú Steve-re egy parkolóban

Visszatér a filmvászonra Hajdu Steve, aki korábban olyan sikerkomédiákban játszott a kamerák előtt, mint a Magyar vándor, vagy a Liza, a rókatündér. A mozikban november 3-tól látható Szimpla manus különösen közel áll szívéhez, köszönhetően annak, hogy az alapjául szolgáló, A parkolóban című színdarabot is a főszereplésével vitték sikerre még 2018-ban. A fordulatos komédiában a feleségét alakító Szőlőskei Tímea partnereként gazdag üzletembert formál meg, akiknek váratlanul lerobban az extrákkal teli luxusautója a sztrádán. A kocsit megjavítani nem tudja, ezért kénytelen segítséget hívni. Míg várják a szerelőket az autópálya melletti parkolóban csupa olyan emberrel hozza őt össze a sors, akikkel addig még futó kapcsolata sem volt. Most viszont a cigányzenészektől, az elszegényedett értelmiségieken át a rendőrviccekre kevésbé fogékony járőrpárosig sokakkal tölthet el hosszabb-rövidebb időt, és azzal szembesül, hogy adni néha az tud többet, akinek igazából nincs semmije.

„Már a színdarab is elmésen, kellő humorral mutatta meg mennyire nem ismerjük egymást, a tágabb világot körülöttünk. Ugyanakkor pozitív szemszögből mesél arról is, hogy ha kidugnánk a fejünket a saját világunkból, elhagynánk a komfortzónánkat, mennyi élményre, érdekes kapcsolatra tehetnénk szert. A filmben a burokban élő főhős nagy felismeréseit, mondásait és találkozásait vizuálisan jobban ki tudtuk bontani, ami még szórakoztatóbbá tette a tanulságos történetet.” – mondta Hajdu Steve, aki olyan kollégákkal dolgozhatott ezen a 2019. nyarán forgatott vígjátékon, mint Kálloy Molnár Péter, Zsurzs Kati, Harsányi Gábor vagy Dengyel Iván.

A Szimpla manust a könnyed műfajban színpadon és tévében egyaránt nagy múlttal rendelkező Magyar Attila rendezte, a film forgatókönyvét pedig saját színdarabja alapján Bartha András írta.

Mariana Enriquez történeteiben láthatóvá válnak a világ nem uralható részei, a titokzatos, a megmagyarázhatatlan

Földből kiásott hullákról, kannibalizmuson tetten ért tinédzserekről, a beteg szívek szerelmeseiről, boszorkányságról, átkokról, babonákról és hallucinációkról, nem létező lények kalandjairól, megmagyarázhatatlan jelenségekről olvashat, aki kézbe veszi Mariana Enriquez tizenkét írást tartalmazó novelláskötetét. Az argentin író szövegei valóság és fikció határán egyensúlyoznak, bomlott elméjű hősök és kísértetek népesítik be a kötet lapjait. Hátborzongató, horrorisztikus, nagyon furcsa, éppen ezért nehezen felejthető olvasmány: az Ágyban dohányozni tilos a hét könyve.

Nem kívánt portréfilm

A 76 éves Bródy János egyáltalán nem akarta, hogy portréfilm készüljön róla, pedig abban nincsen kérdés, hogy személye alapos és izgalmas feldolgozásra érdemes. De ha valaki Surányi András Vallomások című 90 perces „portrévázlata” alapján akarná megismerni az Illés és a Fonográf gitáros-dalszerzőjét, aki nem mellesleg több mint negyvenéves szólókarriert tud maga mögött, nagy bajban lenne.

Ez a film nem az életmű egybefüggő, aránytartó bemutatása vállalkozik, nem is több egy hosszú interjúnál.

Bródy feleleveníti az elmúlt hatvan év legjobb dalait, amelyeket máig játszik – Az utcántól a Filléres emlékeimen át az Ezek ugyanazokig –, és kisebb-nagyobb lelkesedéssel beszél a korról, az államszocialista rendszer viszonyairól, 1956-os élményéről, amit gyerekként élt át, s ahogy eljut legújabb dalaiig, köntörfalazva, a verdiktet elhallgatva a rendszerváltás kudarcáról is. Minél többet beszél és minél többet látunk a bejátszott koncertfelvételekről, annál erősebb a vágy, hogy az érintett témákat és eseményeket egy jól szerkesztett, több forrásra támaszkodó, több interjúból összeállított dokumentumfilmben is láthassuk.

Ecsédi Orsolya: Juli vagyok, könyvmoly

Igazi könyvmoly könyv! Egy könyvmoly lányról szól, aki imád olvasni, aki a könyveiben él, aki kissé szétszórt és elvarázsolt, az osztálytársai gúnyolják is furcsa természete miatt, ezért nem is sikerült magának barátokat szerezni az iskolában.  

Miközben csak annyira furcsa ő, mint amennyire az olvasó, nehezen barátkozó fiatalok furcsák. Bár az igaz, hogy a 17 éves Juli azt állítja, hogy a valódi fiúkban nincsen semmi izgalmas és romantikus, nem kelhetnek versenyre a regények férfi alakjaival szemben. Ezt a gondolatát meg is osztja a padtársául kapott Dumával, aki arról kapta a nevét, hogy nagyon sokat beszél, minden témáról hosszan tud értekezni és mindenről van véleménye. Még Julit is meglepi, de időnként könyvekről is. 

Juli kedvenc hobbija az antikváriumdarálás, ami azt jelenti, hogy sorra járja az antikváriumokat, csak azért, hogy megsimogassa, kézbe vegye, megszagolja, kinyissa a könyveket, mert pénze az  nem nagyon van vásárolni. Egyik nap egy új és nagyon furcsa antikváriumot talál, ahonnan egy különleges könyvvel távozik. Több okból is különleges, először is azért, mert nem pénzzel kellett fizetnie érte, hanem nagyon különös fizetőeszközt kért tőle az ott dolgozó fiatal lány.

Császi Ádám új filmjének Tallinnban lesz a világpremierje

HÁROMEZER SZÁMOZOTT DARAB címmel a legnagyobb európai kisebbség, a romák művészi ábrázolásának ellentmondásairól készített fekete komédiát Császi Ádám. Az ’A’ kategóriás Tallinn Black Nights Filmfesztivál szervezői nyilvánosságra hozták, hogy az alkotást meghívták a Rebels with a Cause elnevezésű versenyprogramba, ahol először lesz látható. Észak-Európa élvonalbeli szemléje november 17-én kezdődik, és immár 26. alkalommal vonultatja fel a kortárs film legizgalmasabb alkotásait az észt fővárosban, köztük összesen 4 magyar játékfilmet és 9 rövidfilmet is.

A HÁROMEZER SZÁMOZOTT DARAB című új mozifilm történetében egy színházi rendező öt nehéz sorsú fiatal roma életéről készít előadást. A színdarab kendőzetlen kegyetlenséggel meséli el életük történetét, vagyis a traumáikkal kereskedik. Amikor az előadást meghívja egy neves német színházi fesztivál, a csoport tagjai kénytelenek szembenézni múltjukkal és felvenni a küzdelmet a rasszista sztereotípiák egész tárházával.

A főszerepeket Farkas Franciska az Örök tél, a Brazilok, az Aranyélet népszerű színésznője, Pápai Rómeó, a Drága örökösök tévésorozat egyik kedvelt szereplője, Gerner Csaba, aki a Nyitva és az Argo 2 című filmekből is ismert, valamint Oláh Edmond, Varga Norbert, Pászik Cristopher, Horváth Kristóf és Wieland Speck német színész, rendező játsszák.

“Ki maradt itt, akinek szólhat balladám?” – Punnany Massif: Elnézést kívánok

A magyar társadalom érzületi klímájáról, valamilyen vágyott szabadságról, a nemzettörténet viszontagságairól készített dalt és klipet a Punnany Massif. Egy egysnittes jelenet a kocsmában ivókról, kik sörük mellett Wolfie és Felcser Máté szövegelését is elfogyasztják háttérzajként.

Új sorozatunkban, a.dal.szövegben magyar dalokat mutatunk be a szövegeiken keresztül (például a 30y dalát).

Mary Shelley’s Frankenstein

A Frankenstein történet az Isten helyére áhítozó, új Ádámot és Évát teremtő tudós rémdrámája, örökkön visszatérő témája a filmművészetnek. Mary Shelley Frankensteinjének századvégi változatát a Shakespeare-színész, Kenneth Branagh készítette el. Nála a monstrum ül törvényt, a gyűlölet nevében, a társadalom felett. A technikailag imponáló s a mai hollywoodi film hatáskeltő eszközeit biztos kézzel alkalmazó változat minden motívumot egybemarkol: a feudálisok elleni polgári lázadást, a “dühöngő fiatalság” lázadását, az etnikai konfliktusokat. Ez a monstrum a polgári otthont az éjszakából irigyen figyelő, gyűlölködő bosszúvággyal teljes, rút erő, mely gonosztettre készül. A Frankenstein filmekben az ember az úr és a rém a szolga. Ez az alapvető különbség a Drakula-filmekkel, ahol a rém az úr és az ember a szolga. Victor Frankensteint, a kísérletező tudóst maga Branagh játssza, szerelmét, Elizabeth-et pedig Helena Bonham Carter.

Izé…

Szóval ez a Spirited posztere, és a szokásos Apple TV+ módra, amiről a junkien már sokat hümmögtem, katasztrófa poszterrel tűntek fel hozzá. Komolyan nem értem, hogy a desingban legalább erős cég miket dob össze a sok pénzért gyártott sorozataihoz és filmjeihez. Itt volt az előzetes.

Taxisofőr vs. Dögkeselyű – Robert De Niro & Cserhalmi György

Scorsese időtlen klasszikusa, a Taxisofőr kapcsán sokszor beugrott a honi verziónk, az András Ferenc dirigálta idén 40 éves Dögkeselyű. Robert De Niro és Cserhalmi György nem csak a filmben, az életben is kollégák, szakmájuk legendás képviselői, kiket egyaránt imád a közönség. Mindkét filmnek emlékezetes a zenéje, bár a SOUNDTRASH (ismert filmek/sorozatok merész zenei párosítással) sorozatban vettük elő, annyi csavart tettünk bele, hogy sofőrjeink kicsit helyet cserélnek, így Travis Bickle menekül a magyar rendőrök elől a Ladával.

Robin Dunbar megtalálta az emberiség Pí-értékét

Robin Dunbar: Barátok, Hogyan értelmezzük legfontosabb kapcsolataink erejét? Typotex kiadó, 2022, 348 oldal, fordította: Pléh Csaba, 5500 Ft helyett itt 4125 Ft

Ha elég hosszú időt élünk meg, föltűnik, hogy emberi kapcsolataink változatos pályán mozognak; van, akivel hosszú idő után is ott tudjuk folytatni a beszélgetést, ahol abbahagytuk, másokat egyszerűen hagyunk elveszni az idő homályában, megint mások a napi kapcsolatok révén egyszer csak jobban kötődnek hozzánk, mint akikhez rokoni szálak fűznek.

Robin Dunbar már évtizedek óta foglalkozik az emberi kapcsolatok természetével, törvényeivel. A világhírű brit antropológus és evolúciós pszichológusnak lehetősége volt hatalmas telefonos és internetes (közösségi) adathalmazok elemzésére, és egybehangzóan azt találta, hogy a személyhez kötődő, fenntartható kapcsolatok száma szinte minden esetben a 150-hez konvergált.

Az önmagáért való mészárszék – Nyugaton a helyzet változatlan

Eric Maria Remarque háborúellenes regénye, a Nyugaton a helyzet változatlan a Netflix jóvoltából harmadszorra is filmes adaptációt kapott. De mit üzen az első német nyelvű feldolgozás napjaink igencsak békétlen világában? A német pacifista szerző, Eric Maria Remarque regénye, a Nyugaton a helyzet változatlan 1929-ben jelent meg először. Az író saját I. világháborús élményei nyomán írta […]

The post Az önmagáért való mészárszék – Nyugaton a helyzet változatlan appeared first on Filmtekercs.hu.

5 adaptáció, amit 2022-ben utolsó két hónapjában jön a magyar mozikba

Az idei év adaptációk terén kegyes volt hozzánk, hiszen megannyi regényből (pl. After 4, Gyűlölök és szeretek, Ahol a folyami rákok énekelnek) és képregényből (pl. Black Adam, Doctor Strange 2.) filmet nézhettünk meg a magyar mozikban.

2022 utolsó két hónapjában is lesz mit néznünk, íme egy válogatás róla!

* Nem szeretsz várni, és olyan filmeket néznél, amik már elérhetőek? Íme egy csajos filmek és családi filmek válogatás, amikben tuti találsz neked való filmeket *