Best WordPress Hosting
 

Liam Hemsworth váltja Henry Cavillt a Vaják utolsó évadában

Furcsa csavarral érkezik a Netflix egyik legnépszerűbb sorozatának utolsó évada: Henry Cavillt a Vaják (The Witcher) utolsó évadában Liam Hemsworth váltja Ríviai Geralt szerepében. Cavill, aki hét elején bejelentette, hogy Supermanként hamarosan visszatér a DC világába, egy másik komoly döntést is hozott: negyedik évad előtt újratárgyalta rövidtávú szerződését a Netflix-szel, és mind a sorozat alakulása, […]

The post Liam Hemsworth váltja Henry Cavillt a Vaják utolsó évadában appeared first on Filmtekercs.hu.

Egy újabb adaptációt kaszált el a Netflix

Sajnos a Netflix újra lecsapott, ezúttal a Winx sorozatot kaszálta el, aminek itthon az előzmény regénye a Vörös Pöttyösök között jelent meg.

A hírt Brian Young, a sorozat kreátora osztotta meg Instagramon. A sorai alapján a döntés egyértelműen a Netflixé volt, és a showrunner számára azért is különösen nehéz a helyzet, mert tudja milyen elkötelezett rajongóbázis állt a sorozat mögött, és ők is rengeteg munkát tettek bele.

A második évad a Netflix top10 oldal szerint nem hozott rossz számokat, és a premierje idején az első évad is felkerült több ország sikerlistájára, így a kasza eléggé mellbevágó volt a rajongók számára, így nekem is. Kifejezetten sajnálom, mert szerettem, ráadásul a második évad vége is függővéges…

Közel 40 évvel után folytatódik a Karácsonyi történet

Az eredeti szereplőkkel tér vissza a Karácsonyi történet (A Christmas Story) közel 40 év után – A Christmas Story Christmas trailerében, melyet az HBO Max tette közzé, Peter Billingsley tér vissza Ralphie Parker szerepében. Az azóta már karácsonyi klasszikusnak számító eredetiben még cuki kiskamaszként parádézó Ralphie Parker immár középkorú férfiként próbál visszatérni gyermeki énjéhez és megbékélni […]

The post Közel 40 évvel után folytatódik a Karácsonyi történet appeared first on Filmtekercs.hu.

Bryan Fuller készíti a Péntek 13. előzménysorozatát

A klasszikus horror-franchise szerelmesei boldogan vehetik tudomásul, hogy jó kezekbe kerül a Péntek 13. előzménysorozat: Hannibal, a Halottnak a csók és a Star Trek: Discovery atyja, Bryan Fuller vállalta magára a Crystal Lake című széria kreátori feladatait.  A ma már klasszikusnak számító istálló 1980-ban indította első lovát, ami tizenkét film, egy televíziós sorozat, több regény, […]

The post Bryan Fuller készíti a Péntek 13. előzménysorozatát appeared first on Filmtekercs.hu.

Illyés Gyula 120 éve született

A Tolna megyei Felsőrácegrespusztán született, ahol apja uradalmi gépész volt. Tanulmányait a pusztai népiskolában kezdte, majd Simontornyán, Bonyhádon, Dombóváron folytatta. 1916-ban, szülei válása után édesanyjával a fővárosba költözött, itt érettségizett. 1918–19-ben aktívan részt vett a baloldali diákmozgalomban, önként állt a kommün katonái közé, tizenhét évesen harcolt a román csapatok ellen vívott szolnoki ütközetben. Első verse El ne essél, testvér címmel 1920-ban név nélkül jelent meg a Népszavában.

Érettségi után a budapesti tudományegyetem magyar-francia szakos hallgatója volt, de illegális tevékenysége miatti letartóztatástól tartva 1921 végén elhagyta Magyarországot, Párizsba ment. A nagyhírű Sorbonne-on hallgatott filozófiát, pszichológiát, irodalomtörténetet és francia nyelvészetet, könyvkötésből tartva fenn magát. 1926-ban tért haza, ezután biztosítási intézetnél tisztviselő, majd sajtóelőadó volt a Magyar Nemzeti Banknál. 1939-ben megnősült, felesége Kozmutza Flóra gyógypedagógus-pszichológus volt.

Attila út 6. (ekkor 8.), 1931 szilvesztere Németh László író lakásán. Babits Mihály, Török Sophie, Németh Lászlóné, Farkas Zoltánné, Erdélyi József, Németh László és Illyés Gyula.

Semmi

„Semminek nincs értelme. És ha semminek nincs értelme, semmit sem érdemes csinálni.” Ezekkel a szavakkal viharzik ki a nyolcadikos Pierre-Anthon az osztályából. Osztálytársai szeretnék bebizonyítani a fiúnak, hogy az életnek van értelme, ezért egy sajátos paktumot kötnek: egy elhagyott épületben fontosnak tartott tárgyakat kezdenek összegyűjteni.

„Giorgo tele volt kérdésekkel” – Exkluzív interjú a Pressburgerről szóló film rendezőjével

A Kertész Imre Intézet Pressburger György író, drámaíró, film- és színházrendező halálának ötödik évfordulója alkalmából nemrégiben filmbemutatóval egybekötött kerekasztal-beszélgetésre invitálta az érdeklődőket, ahol Madarász Imre irodalomtörténész a kivételesen sokoldalú alkotó életművéről tartott előadása mellett a közönség először láthatta magyar felirattal Mauro Caputo olasz filmrendező Pressburger életéről szóló dokumentumfilmjét. Mauro Caputóval beszélgettünk.

Üzenet a századnak címmel dokumentumfilmet készített Giorgio Pressburger életéről. Milyen kapcsolatban voltak?

A film elkészülte előtt is barátok voltunk, de az még közelebb hozott minket egymáshoz: az első közös munkánk volt, amelynek során mélyült a barátságunk. Az ötlet spontán jött, ahogy a megvalósítás is. Semmi sem volt előre megtervezve, ezért van az, hogy az egész filmet egyetlen fényképezőgéppel vettük fel. Őszinte alkotás született. Később még három filmen dolgoztunk együtt. A harmadik készítése idején, 2017-ben sajnos meghalt, így azt már egyedül fejeztem be.

Császi Ádám új filmjének Tallinnban lesz a világpremierje

A Háromezer számozott darab történetében egy színházi rendező öt nehéz sorsú fiatal roma életéről készít előadást. A színdarab kendőzetlen kegyetlenséggel meséli el életük történetét, vagyis a traumáikkal kereskedik. Amikor az előadást meghívja egy neves német színházi fesztivál, a csoport tagjai kénytelenek szembenézni múltjukkal és felvenni a küzdelmet a rasszista sztereotípiák egész tárházával.

Császi Ádám (Viharsarok) mozifilmje a Cigány magyar című színdarab alapján készült, és a társulat szürreális utazását meséli el, melyben elmosódik a határ fikció, abszurd és szociografikus valóság között.

A főszerepeket Farkas Franciska (Örök tél, Brazilok, Aranyélet), Pápai Rómeó (Drága örökösök), Gerner Csaba (Nyitva, Argo 2), Oláh Edmond, Varga Norbert, Pászik Cristopher, Horváth Kristóf mellett Wieland Speck német színész, rendező játsszák. A film társforgatókönyvírója Lengyel Balázs, operatőre Balázs István Balázs, látványtervezője Cseh Renátó, zeneszerzője Kalotás Csaba, koreográfusa Gergye Krisztián, vágója Kollányi Tamás, producere Bodzsár István, társproducere Sipos Kornél.

„Engem a kutyám élete, betegsége és halála ébresztett rá, mennyire szeretnek a szüleim”

Már gyerekkoromban is nagyon kutyás voltam – mondja, és elmeséli, hogy egészen kicsi korától kutyáért könyörögött a szüleinek. Ő volt az a kislány, aki minden születésnapjára, minden karácsonyra, és az összes jó év végi bizonyítványért semmi mást nem kért. A halak, aranyhörcsögök és papagájok tartásán keresztül végigjárta a kutyára váró kisgyerek klasszikus evolúcióját, mégis nagyon sokáig, egészen tizenkét éves koráig kellett várnia, amíg elég felelősségteljesnek ítélték, és megkaphatta az első kutyusát. A szülei kellő szigorral ragaszkodtak ahhoz, hogy mint sajátjáról, a kislánynak kell róla gondoskodnia, neki kell gondoznia, etetnie, és neki kell őt levinnie sétálni akkor is, ha esik az eső vagy fúj a szél.

– Az elején nyilván segítettek, ott voltak a háttérben, de én kezdettől fogva valóban maximálisan a saját ügyemnek tekintettem azt a kutyust. Azt gondolom, hogy nálam nem volt boldogabb kislány, amikor őt megkaptam, hiszen vele valóra vált egy hosszan dédelgetett álmom. Ő egyébként első kutyának nagyon nehéz eset volt, mint később kiderült, mindkét fülére teljesen süket, ráadásul kétéves korától epilepsziás, így nagyon gyorsan fel kellett nőnöm a kutyázásban, és olyan nagy felelősséget kellett a kutyámért vállalnom, amiről utólag úgy gondolom, hogy egy kiskamasznak egyáltalán nem volt könnyű út. De azokat az értékeket és azt az attitűdöt, amit vele tanultam meg, a mai napig őrzöm – meséli Tuza Erika.

Egy kutyának hatalmas személyiségformáló ereje van, többek között rendszerességre és fegyelemre tanít.

Idegen testben, idegen időben – A periféria

William Gibson sci-fi regényéből Vincenzo Natali és a Westworld alkotóinak közreműködésével kiváló adaptáció készült: A periféria úgy hűséges Gibson világához, hogy közben bátran átdolgozza pörgősebb, szórakoztatóbb üteművé. A kritika az első két rész alapján készült. Két messzi idősík csusszan össze A periféria (The Peripheral), az Amazon Prime új science-fiction minisorozatának világában, véletlenek szikráznak fel közöttük, […]

The post Idegen testben, idegen időben – A periféria appeared first on Filmtekercs.hu.

Nagy Zsolt szerint az Utcamesékkel kapcsolatban az a legfontosabb, hogy létezik

Kozma Lilla Rita Utcamesék című novelláskötetében nyersen és sallangmentesen ír a hajléktalanok kilátástalan helyzetéről, amiből nyáron Nagy Zsolt színművész  közreműködésével hangoskönyv is készült; utóbbi bemutatóját a Magvető Caféban tartották, a beszélgetést Nagy Borús Levente vezette. A szerző annyiban már biztosan elérte a célját, hogy az összegyűlteket közös gondolkodásra és beszélgetésre késztette. A bemutató során szóba került, hogy mit tehetünk egyénileg, társadalmilag, és hogy helyesen tesszük-e, ha annak tudatában adunk pénzt a kéregetőknek, hogy alkoholt vesznek belőle.

Nyitókép: Tarandus Kiadó