Best WordPress Hosting
 

„A filmjeimet is meghatározza a csalódás élménye” – 80 éves András Ferenc

Gyermekkorát Sümegen töltötte, itt szerezte első moziélményeit is, a város és a Balaton-felvidék több filmjének visszatérő helyszíne. Nagy erővel hatottak rá az olasz neorealizmus alkotásai, legjelentősebb élménye Andrzej Wajda Hamu és gyémánt című filmje volt. Bár sokáig a kémia is érdekelte, végül a film mellett kötelezte el magát. Először a televízióban dolgozott – 1962-től a Magyar Televízió ügyelőjeként, majd rendezőasszisztenseként, 1965-től négy évig a Mafilm rendezőasszisztense volt.

1973-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Makk Károly és Illés György tanítványaként. Forgatott többek között Ranódy László, Máriássy Félix, Sára Sándor, Fábri Zoltán mellett (saját bevallása szerint utóbbitól tanult mindent), néhány filmben kisebb szerepet is vállalt.

Pályáját dokumentumfilmesként kezdte, tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak.

James Cameron sztorizgat ikonikus filmjeiről, DiCaprio majdnem bukta a Titanicot

James Cameron az Avatar: A víz útja kampány részeként nosztalgikusan sztorizgatott ebben a videóban a régi filmjeiről (Terminátor, Terminátor 2., Avatar, A bolygó neve: Halál, A mélység titka). A Titanic sem maradt ki, el is mesélte, hogy DiCaprio nem akart szöveget olvasni, így amiatt majdnem bukta Jack szerepét.

Zalán Tibor és Peter V. Czipott kapja 2023-ban a Balassi Bálint-emlékkardot

A nemzetközi irodalmi elismerést jövőre a 27. alkalommal adják át, a hagyományokhoz híven Budapesten Bálint-napon – közölte szerdán Molnár Pál, a díj alapítója és a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke.

A méltatás szerint a 68 éves Zalán Tibor több műfajban alkot, számos verseskötete jelent meg az elmúlt évtizedekben. Műveiért jelentős díjakat kapott, elismert alakja a magyar irodalmi életnek.

A szintén 68 esztendős Peter V. Czipott kaliforniai alkotó, aki elsősorban magyar világirodalmi remekeket ültet át angol nyelvre. A napokban Budapesten jelent meg Toll és szablya – The Pen and the Sword című, kétnyelvű kötete. A harmincnyolc Balassi-verset tartalmazó könyv kiadója a Kairosz.

Edengate: The Edge of Life – játékteszt

Sétálni mindig egészséges, főleg, ha főszereplőnk egy kihalt kórházban ébredve semmire nem emlékszik. Az Edengate: The Edge of Life sokatmondó címe ellenére tanulságos történetet mesél el, ráadásul fejlesztésének java pont a COVID első hullámának idején zajlott.

Hogyan válasszunk asztalt?

Emberként ösztönösen arra vagyunk programozva, hogy szociálisan érintkezzünk egymással. A közös étkezések tematikája mindig is közösségi ügy volt. Ezért az ünnepi vacsorák gyakran az események fénypontjai. Itt találkozhatunk barátként és családtagként, hogy megtörjük a kenyeret és megosszuk a történeteket. A mindennapi családi étkezés fontos szerepet játszik a gyermekek fejlődésében is. Nagyobb eséllyel tanulnak meg létfontosságú kommunikációs mintákat, és a családi kapcsolatok is nagyobb valószínűséggel alakulnak jól, ha a família együtt étkezik egy asztalnál.

Az Átjáróház hosszabb trailerét látva, még mindig egy olyan magyar film, amit várunk

Madarász Isti Átjáróháza, tényleg nem tűnik egy szokványos magyar romantikus vígjátéknak, pláne, hogy rengeteg fantasy elemet is tartalmaz. Aztán, hogy sok vagy kevés, az december 8-tól kiderül a mozikban! Még bizakodunk.

Hajdu Szabolcs főszereplésével forog a Minden rendben

A Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának támogatásával elkezdődött Sós Bálint Dániel Minden rendben című első mozifilmjének forgatása.

A Minden rendben egy tragédia egy apáról, aki súlyos morális dilemmába keveredik. Az egyetlen szemtanúja lesz egy súlyos balesetnek, amit kisfia okoz, és döntenie kell: vállalja az igazság terhét és a fia életét romokba döntő retorziót, vagy hazudja el a tettet, ami viszont a fiú lelkivilágát torzítja el egy életre? Apai ösztönei az utóbbiba hajszolják bele, ám a hazugság egyre nagyobb áldozatokkal jár. A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve – ezt a gondolatot boncolgatja a film, olyan morálisan ambivalens szituációkon keresztül, melyek a nézők szilárdnak hitt meggyőződéseit is felkavarják.

„Ez a film a színészeké. Az érzelgős kirohanások helyett árulkodó gesztusok, a testbeszéd, a dialógusok sorai közt megbúvó mögöttes tartalom fedi fel a motivációkat, lelkiállapotokat. Csodálatos feladat lesz ezek feltárása a színészi gárdával. S hogy gyerekek is helyet kapnak a történetben, az különösen izgalmas feladat. Rengeteget forgattam gyerekekkel, bőven van benne gyakorlatom. Szeretek velük dolgozni, mert gyakran kiszámíthatatlanok, és ez váratlan és őszinte pillanatokat szülhet. Évek óta tartó töretlen lelkesedéssel várom, hogy ez a történet kiszabaduljon a fejemből és bátran, szabadon, de céltudatosan létrehozhassam közösen egy lelkes és tapasztalt csapattal” – nyilatkozta Sós Bálint Dániel rendező, aki reklámfilmesként több mint száz alkotást tudhat maga mögött, és a Kinopravda rendezői kollektíva egyik alapítótagja.

Mindenki azt kapja, amit megérdemel? – Halott vagy (3. évad)

Folytatódik a Netflix (egyik) legfurcsább barátsága. Jen és Judy visszatérnek, hogy a látszólag fokozhatatlanul drámai és bonyolult szituációjukat tovább komplikálják. De meddig tud működni a drámát drámára halmozás? Lássuk, hogyan is végződik a Halott vagy a 3. évaddal! Amikor 2019-ben először megjelent Liz Feldman dramedy-je, a Netflix egyik akkoriban legnépszerűbb sorozata született meg. A Christina […]

The post Mindenki azt kapja, amit megérdemel? – Halott vagy (3. évad) appeared first on Filmtekercs.hu.

Második nyolcezresét is megmászta a Magasságok és mélységek

Immáron kilencedik hete van műsoron Csoma Sándor megtörtént eseményeken alapuló filmje, a Magasságok és mélységek, mely mára megmászta második nyolcezresét: 16 538 nézőjével már most az Inkubátor Program harmadik leglátogatottabb filmje.

2022. szeptember 22-étől látható a hazai mozikban a Magasságok és mélységek (16) című nagyjátékfilm, mely Erőss Zsolt (Trill Zsolt) felesége, Sterczer Hilda (Pál Emőke) szemszögéből ábrázolja a valaha volt talán legnépszerűbb magyar hegymászónk elvesztésének fájdalmát, és reményt adó utat mutat a jövő felé.

A film a moziba kerülése óta eltelt időkben a közönség és a kritika kedvence lett: „Csodálatos magyar gyöngyszem.” – írta róla a Képmás Magazin, a 24.hu szerint pedig egyenesen „Az év magyar csúcsteljesítményei között a helye.” Sokan méltatták Pál Emőke és a Sterczer Hilda kislányát alakító Nagy Enikő játékát egyaránt. A kritika elismerése rendkívül fontos az alkotók számára, de a közönség támogatása különösen nagy örömmel tölti el őket. A héten a nézők száma már elhagyta a 16000-t, ami rendkívül fontos mérföldkő a film stábjának.

Bohém fantazmagória – Eric Appel: Weird: The Al Yankovic Story

Az életrajzi filmek manapság felettébb népszerű felfutását meglovagolva számos popkulturális ikonról készült már egészestés játékfilm vagy sorozat. A Weird: The Al Yankovic Story azonban egy sablonos életút bemutatása helyett – a címszereplő komikus szellemiségéhez hűen – műfajparódiaként vázolja fel a „Weird Al” művésznéven ismertté vált Alfred Yankovic karrierjét.

„Számomra az írás egyfajta rejtvénykészítés” – Interjú Drávucz Zsolttal

Mesélj a gyerekkorodról! Hogyan kerültél kapcsolatba az irodalommal és a zenével?

Az irodalommal való kapcsolatomat meghatározta az az élmény, hogy általános iskolás koromban sok mese- és versmondó versenyen vettem részt. Valószínűleg nagy hatást gyakorolt rám az ezekre való felkészülés: az irodalmi nyelvezet, a motívumvilág és a narratív szövegszerkezetek elég korán beépültek a hétköznapi gondolatvilágomba. Emiatt amikor később kreatívan kellett szöveget alkotni, például fogalmazásórákon, nem okozott gondot a házi feladatok teljesítése. Ezek a sikerélmények alakíthatták ki bennem az igényt az önálló alkotásra is. Aztán gimnáziumi éveim alatt értek az igazán maradandó impulzusok, főleg Kassák Lajos vagy Csorba Győző költészetének megismerésével és Ray Bradbury novelláinak felfedezésével. 

A zenével kapcsolatban viszont nehezebb ugyanezt felfejteni. A zenéhez való kapcsolódásom teljes anomália, nagyon intuitív és mélyen gyökerező, aminek a felszínre kerüléséhez elég volt annyi, hogy egyszer véletlenül hozzáértem egy gitárhoz valamelyik szupermarketben. Rá egy-két évre már a gitárkottákat bújtam, bőszen gyakoroltam a Quimby- és a Kiscsillag-dalokat, és kamaszkoromra belevetettem magam – persze csak rajongóként – az akkoriban épp felfutó új alterközegbe.