Alexander Brody üzletember, író, reklámszakember végakaratának megfelelően az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárba került a névadó író és fia, Hunyady Sándor, valamint a család irodalmi hagyatéka.
Hónap: 2023 február
Ki ítélheti meg a művészt?
Todd Field Tár című filmje egyszerre metoo-mozi és egy zseni érzékeny portréja, idővel pedig azt a kérdést kell feltennünk, hogy…
A Ki ítélheti meg a művészt? bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.
Jude Law Hook kapitányként látható a Pán Péter & Wendy trailerében
Sokadszor térünk vissza Sohaországba, az utóbbi évtizedekben több gyengébb adaptációt láthattunk (ilyen volt a 2015-ös és a 2003-as is). J.M. Barrie népszerű könyvéből most Pán Péter&Wendy címen készült a legújabb élőszereplős feldolgozás a Disney+-ra, amit David Lowery (Elliott, a sárkány, A zöld lovag) rendezett. Hook kapitány jelmezébe ezúttal Jude Law bújt, április 28-án érkezik.
Képen a To Catch a Killer
Damián Szifron (Wild Tales) új filmjében Ben Mendelsohn, Jovan Adepo & Shailene Woodley ropja. Egy zseniális zsarut bevon az FBI egy tömeggyilkos utáni hajszába.
Chris Pratt & Charlie Day kineveti a net egy részét
A Mario filmről van szó, és a Mario & Luigi hangján pampogóknak szólnak be ebben a videóban. Meglepő, hogy a PR-osuk engedte. View this post on Instagram A post shared by Chris Pratt (@prattprattpratt)
Összegyűltek a Budapest Nagyregény történetei
A Budapest Nagyregényhez január végéig várták a történeteket, a végeredmény közösségi alkotás eredményeként egy 23 fejezetből álló könyvként fog megjelenni 2023 őszén. A program túlnő a kötet keretein, célja, hogy a főváros elmúlt 150 évét történeteken, kerületi legendákon keresztül, a város lakóinak bevonásával gyűjtse össze, mesélje el és jelenítse meg, ehhez pedig az irodalmat közvetítő eszközként használja. A könyv megjelenését összművészeti történetgyűjtő rendezvények előzik meg a kerületekben 2023 májusában, jövőre pedig társművészeti feldolgozások formájában elevenednek meg a könyv fejezetei és a kutatómunka során beérkezett legjobb sztorik is.
A Budapest Nagyregény egy olyan szellemi emlékmű lesz a főváros egyesítésének 150. évfordulójára, amelyben egyszerre kapnak hangot a művészek és a civilek. A beérkezett történeteket és a helytörténeti kutatást ihletforrásként használják az írók, de azok a történetek sem vesznek el, amelyek nem kerülnek felhasználásra a novemberben megjelenő kötetben.
A Budapest Nagyregény életre kel a könyv lapjain túl is: eseményeken, online felületeken, más kiadványokban találkozhatunk majd a város történeteivel.
Ruben Östlund lesz a 2023-as cannes-i filmfesztivál zsűrijének elnöke
Östlund éppen ötven évvel néhai honfitársa, Ingrid Bergman színésznő után tölti majd be a zsűrielnök szerepét Cannes-ban – emlékeztetett a deadline.com hollywoodi hírportál kedden.
„Őszintén úgy vélem, hogy a filmkultúra most éli történetének legfontosabb időszakát. A mozi egyedülálló abból a szempontból, hogy ott együtt nézzük a filmeket, többet követel annál, mint amit megmutat, és ez növeli az élmény intenzitását. Másfajta gondolkodásra késztet bennünket, mint amikor a saját képernyőnket görgetve gyűjtjük a dopamint” – fogalmazott a megtisztelő felkérést megköszönve a rendező.
Östlund hat játékfilmje közül ötnek Cannes-ban volt a világpremierje. 2017-ben A négyzet című, művészvilágba helyezett társadalmi szatírájáért, majd 2022-ben A szomorúság háromszöge című, a szupergazdag elitet kritizáló szatírájáért el is nyerte a fesztivál Arany Pálma-díját. Utóbbi filmje az idei Oscar-díjra is esélyes a legjobb eredeti forgatókönyv és rendezés kategóriában. Östlund, aki Göteborgban tanult filmművészetet, 2004-ben rendezte első nagyjátékfilmjét, a Gitarrmongot című drámát. 2010-ben a legjobb rövidfilmnek járó berlini Arany Medvét is elnyerte a Händelse vid bank című, bankrablásról szóló filmjéért.
Zombis metafilm nyitja a Frankofón Filmnapokat
Holnap kezdődik a 13. Frankofón Filmnapok és Fesztivál Magyarországon, az idei esemény kiemelt figyelmet szentel a nőknek.
Ruben Östlund az idei Cannes-i Filmfesztivál zsűrielnöke
Ennyi Arany Pálma után ideje is volt.
Időutazó cella a Dunán – Előzetes
Március 20-án indul a Cella – Letöltendő élet című, 8 külön epizódból álló sorozat a Dunán olyan színészekkel, mint Jászberényi Gábor, Járó Zsuzsa, Réti Adrienn, Szamosi Zsófia, Rátóti Zoltán, Trokán Péter és Balázs Andrea.
A miniszéria minden epizódja más-más időben játszódik. Egyetlen közös van bennük: egy budai börtöncella, ami „utazik az időben”.
Hogyan segít egy félholtra vert magyar tudós a világűrben sodródó Gagarinnak? Van-e kiút egy szexuális ragadozó náci börtönparancsnok karmaiból? Kegyetlen bosszút állhat-e szerelmén egy átvert szerető? Nyerhet-e egy kapzsi maffiavezér, akinek az emberi élet semmit nem jelent? Mi jár a barátnak, aki bármit megtesz, hogy ne ő bűnhődjön egy aljas gyilkosságért? Mit tehet egy anya, akit felőröl a küzdelem egy végzetes betegséggel? Egy poszt-apokaliptikus jövőben börtönbe zárhatja-e szándékosan a családját egy apa, mert annyira retteg a külvilágtól?
Ki ölte meg…?
A januári szürkeség megteszi hatását: ólmos fáradtság vesz rajtam erőt, mégis oda-odapillantgatok Aaron Blumm nemrég megjelent kötetére, amely többtucatnyi kiadvánnyal együtt az íróasztalomon állomásozik – ha jóindulatú akarok lenni magamhoz, azt írom, színes kavalkádban, ha mardos az önkritika, azt mondom, oltári rendetlenségben. A káoszhoz tartozik a könyveken kívül mintegy százötven fecni jegyzetekkel, üres és még nem teljes üres cigarettásdobozok, ugyanilyen golyóstollak, csonka-bonka ceruzák és az a kávéscsésze, amely épp a Blumm-kötet tetején talált magának helyet a teremtésben, eltakarva a cím végét.
Csak annyit látok tehát, hogy Ki ölte meg, és az agyam, mint egy valamirevaló keresőprogram, ontja magából a lehetséges befejezéseket.
Bizony híres felütés ez. „Ki ölte meg Kennedyt?” – énekelte az Atlantis együttes frontembere az 1967-es polbeatfesztiválon. De még azok a fiatalabb olvasók is be tudják fejezni a kérdést, akik esetleg csak a rendszerváltozást követő években ébredtek öntudatra. Legalább egyféleképpen: „Ki ölte meg Laura Palmert?” (Azon szomorú aktualitás miatt most a szokottnál is könnyebben felidéződik bennünk a legendás, Twin Peaks című sorozat, hogy a múlt hónapban halt meg a David Lynch-alkotások zeneszerzője, Angelo Badalamenti.) Aztán pedig beugorhat a magyar Cabaret együttes, amely dalban adta fel magát, mikor is az húzta a fülünkbe: „Én öltem meg Laura Palmert.”
Ők nyerték a Panodyssey első írópályázatát!
Ők nyerték a Panodyssey első írópályázatát!
A cinkék szívesen fészkelnek a postaládádban is – így előzheted meg!
A cinkék szívesen fészkelnek a postaládádban is – így előzheted meg!
„Üdv újra köztünk, 007-es” – James Bond: Vargr és James Bond: Eidolon
Daniel Craig leköszönésével éppen aktív James Bond nélkül vagyunk, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen le kellene mondanunk őfelsége titkosügynökéről. A Dynamite Entertainment Bond-képregényei ugyanis magyar kiadóra találtak, így ebben a formátumban is felfedezhetjük, mire képes a 007-es. Ian Flemming titkos ügynöke az egyik legbebetonozottabb sarokköve talán a popkultúrának: ki ne hallott volna James […]
The post „Üdv újra köztünk, 007-es” – James Bond: Vargr és James Bond: Eidolon appeared first on Filmtekercs.hu.
A James Bond-regények újrakiadásából törlik a rasszista kifejezéseket
Számos rasszista kifejezést eltávolítanak Ian Fleming James Bond-regényeinek újrakiadásában, és hozzátesznek egy kiegészítést is, mely szerint a könyv használhat olyan kifejezéseket, melyek bántóak lehetnek a modern olvasó számára.
Az ördög a hátsó ülésen
Nyilván Nic Cage alakításában.
Még Szabó Magda is félt Az őz című regényétől [A Szabó Magda-titok 3.]
A cím által sugalltakkal ellentétben Az őz (olvass bele) nem az ártatlanság, hanem a szélsőséges, esetenként pusztító szenvedélyek könyve. Folytatódik A Szabó Magda-titok.
„Egymást nézzük: én meg Debrecen” – Keczán Mariann Szabó Magda debreceniségéről
Ha Debrecenre gondolunk, óhatatlanul eszünkbe jut Szabó Magda neve is. Ön mikor és miért kezdett el komolyabban foglalkozni a műveivel?
Születésének centenáriuma kapcsán muzeológusként kezdtem módszeresebben közelíteni az életműhöz. 2017 kora tavaszán szinte egyidejűleg talált meg a téma és az a feladat, hogy debreceniségét modern szemléletű kiállításon mutassam be. Adott volt a hely, a múzeumi munkacsapat, a javarészt helyi vonatkozású relikviákat tartalmazó és letéti anyagként őrzött írói hagyaték, valamint az a gazdag szellemi örökség, amelynek feldolgozására kevesebb mint fél esztendő állt a rendelkezésemre.
Miért vállaltam el mégis? Egyfelől a munkahelyi feladatot nem tartottam illendőnek visszautasítani, másfelől valamiféle folytonosságot érzékeltem a korábbi kutatásaim és a múzeumi munkám között. Két téma: az antikvitás továbbélése és a tájirodalom már magyar–latin szakos egyetemistaként is érdekelt, és ez később: a Márai Sándor publicisztikájáról szóló disszertációm írásakor, aztán a csaknem másfél évtizedes múzeumi tevékenységem során is meghatározó maradt. Kiállításokat rendeztem, városi sétákat vezettem, és közben a lehetőségekhez képest igyekeztem tájékozódni Debrecen kulturális és történelmi tradícióiról.
Müller Péter Sziámi: A dal tud valamit, amit szeretnék tudni én is
„Életem összes kalandja másodszándékból következett” ‒ mondja Müller Péter Sziámi, akinek napestig sorolhatnánk a titulusait és a kitüntetéseit, magára legszívesebben mégis költőként tekint. A színpadot viszont mintha eleve beleírná a verseibe ‒ ettől olyan színházszerűek a koncertjei. Számos formációval számtalan stílusba öltöztette már a sorait, hiszen ‒ mint fogalmaz ‒ távol áll tőle a műfajgyűlölet. Inkább a barátság érdekli ehelyett. Elmesélte nekünk, hogy lelt rá élete legjobb játszótársára nemrégiben, és megtudtuk tőle, miért csendesednek el bennünk a dalok, mire felnövünk. Kiderült, mi a jó abban, ha körülöttünk minden megreped, és elárulta azt is, melyik spéci szerzemények lesznek hallhatók a pénteki, Ismeretlen katona című Sziámi AndFriends-bulin.
Fotó: Valuska Gábor
Erdős Virág: Ellened fordul és elpusztít a brand, ami belőled vétetett [Petőfi200]
Mit jelent számunkra Petőfi? Hogyan viszonyul a szövegeihez a mai olvasó? Milyennek látjuk, hogyan értjük vagy értjük félre? Hogy mindezt megvizsgáljuk, öt rövid kérdést tettünk fel kortárs íróknak és költőknek, és talán a válaszokból megelevenedik és feltámad poraiból ez a középiskolai tankönyvek lapjai közé rekedt izgalmas életmű és személyiség. Mindenkinek másképp, de mindenképpen 2023 perspektívájából.