Best WordPress Hosting
 

Creed III. (2023)

Eredeti cím:Creed III.Műfaj:sportfilm, filmdráma, amerikai filmRendező:Michael B. JordanZene:Joseph ShirleyJátékidő:116 percA film forgalmazója:InterComHazai mozi bemutató:2023. március 2.

Creed III. film leírása

Adonis Creed (Michael B. Jordan) KO-zta a világot, és az most a lába előtt hever. Bajnok lett. Boldogan él. Mindene megvan. De a bunyó olyan, mint az élet: a győztesnek is mindig készülnie kell egy váratlan fordulatra. A bajnok egy régi haverja, Damian kiszabadul a sittről. Tizennyolc évet húzott le odabent, és abból kb. tizenhatot gyúrással tölthetett. Elképesztő formában van, és forr benne a düh. Mindenkit utál, aki kinn volt, amíg ő benn. De a legjobban a bajnokot gyűlöli – és be akarja bizonyítani, hogy neki jár a cím. És odabenn nem sportszerű meccsre készült. A gyerekkori barátoknak meg kell küzdeniük egymással. Adonis csak akkor győzhet, ha mindent kockára tesz: ő nagyon sokat veszíthet, az ellenfele viszont semmit.

129 (2023)

Eredeti cím:129Műfaj:sci-fi, magyar filmRendező:Peter NoelZene:Sándor GyörfiJátékidő:86 percA film forgalmazója:Romis MoziHazai mozi bemutató:2023. március 2.

129 film leírása

2063-ban egy 129-es nevű katona (Dér Zsolt) megszökik a Medrocorp brit kutató-fejlesztő laborból. A cég üldözőbe veszi őt. A Medrocorp az egész világra kiterjeszti befolyását, és megfigyelik az embereket. Jelentős biológiai és technikai fejlesztésekkel rendelkeznek, mint például klónozott végtagok, szervek, vagy robotok, repülő autók és drónok. A katona nem emlékszik semmire, és miközben a cég üldözi őt, megpróbálja kideríteni a múltját.

The Blackening-előzetes

Tim Story (Ride Along, Think Like A Man) új filmje egy horror komédia, ami a horrorfilmekben levő fekete karakterek kliséivel humorizál. Valaki egy gyilkos játékba kényszeríti a hétvégén lazító fekete szereplőket, de például az első próba, hogy “ki a legfeketébb”, meg hasonló hülyeségek. A plakát alatt előzetes.

Mozinet filmek a Frankofón Filmnapokon

Március 2. és 12. között Budapesten három filmünk (A vád, Mások gyerekei, Caravaggio árnyéka) premier előtt látható a Frankofón Filmnapok programjában. (A filmeket eredeti nyelven, magyar felirattal láthatjátok.)

A vád

A Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában debütált, többek között Charlotte Gainsbourg és Mathieu Kassovitz szereplésével készült A vád kényelmetlen kérdéseket tesz fel, két különböző nézőponttal szemléltetve a jogrendszerünk és a morális értékrendünk között feszülő ellentéteket.

Cannes 2023: Ruben Östlund lesz a zsűrielnök

50 évvel honfitársa, Ingrid Bergman után a kétszeres Arany Pálma-díjas svéd rendező, Ruben Östlund lesz a zsűri elnöke a május 16. és 27. között megrendezett 76. cannes-i fesztiválon. „Boldog vagyok, büszke és lekötelezett, hogy rám bízták a Cannes-i Fesztivál idei versenyének zsűrielnöki tisztségét. A filmvilágban semmit nem övez olyan nagy a várakozás, mint amikor a […]

The post Cannes 2023: Ruben Östlund lesz a zsűrielnök appeared first on Filmtekercs.hu.

Katalán provokatőr filmjével folytatódik a Cinema Niche vetítéssorozata

A Pacifiction két budapesti és egy pécsi vetítésen lesz látható. Március végén Albert Serra új filmjét, a Pacifictiont tűzi műsorra a Cinema Niche. A történet szerint a finom modorú, számító De Roller a régi rend, a francia kormány reprezentánsa a francia polinéziai Tahitin. Feladatköreit lazán értelmezi, mindennapjait homályos természetű intrikák szövik át. Mindeközben sötét gyanú […]

The post Katalán provokatőr filmjével folytatódik a Cinema Niche vetítéssorozata appeared first on Filmtekercs.hu.

A Budapest Nagyregény fejezetein 23 író dolgozik

Lezárult a főváros 150. születésnapjára készülő Budapest Nagyregény civil történetgyűjtése, amelyben több százan vettek részt.

A fővárosiak lakóhelyükhöz köthető családi, személyes történetekkel, helyi legendáriummal gazdagították a felhívással párhuzamosan zajló nagyszabású kutatómunkát. A beérkezett anyagok feldolgozásával a kerületi fejezetek elkészítésére felkért 23 kortárs író már el is kezdte a Budapest Nagyregény előkészítését – közölte a Budapest Brand kedden.

A Budapest Nagyregény közösségi alkotás eredményeként, egy 23 fejezetből álló könyvként fog megjelenni ősszel. A projekt célja, hogy a főváros elmúlt 150 évét történeteken, kerületi legendákon keresztül, a város lakóinak bevonásával gyűjtse össze, mesélje el és jelenítse meg.

Lezárult a Budapest Nagyregény történetgyűjtő kampánya, elkezdték a munkát az írók

Több százan vettek részt a Budapest Nagyregény tavaly év végén meghirdetett civil történetgyűjtésében. A fővárosiak lakóhelyükhöz köthető családi, személyes történetekkel, helyi legendáriummal gazdagították a felhívással párhuzamosan zajló nagyszabású kutatómunkát. A beérkezett anyagok feldolgozásával a kerületi fejezetek elkészítésére felkért 23 kortárs író már el is kezdte a Budapest Nagyregény előkészítését.

Fotókredit: Hrotkó Bálint

Kötelező olvasmányok helyett Paul Austert és Margaret Atwoodot olvasnak a brit gyerekek

“Az olvasást nem lehet kötelezővé tenni, de arra kell tanítani a gyerekeket, hogy az irodalom éppolyan elengedhetetlen része az életnek, mint az, hogy eszünk és alszunk.” Ez akár egy elcsépelt idézet is lehetne, ám egy brit középiskolai tanártól származik, aki rávilágított, hogy az angol irodalomoktatás célja nem az, hogy a gyerekek minden klasszikust elolvassanak, hanem hogy maga a tevékenység a mindennapi életük része legyen. Ezért annak jártunk utána, hogy az olvasás szeretete összefüggésbe hozható-e azzal, hogy egyáltalán nem a magyarországihoz hasonlóan kezelik az iskolai olvasmányokat.

A mesterséges intelligencia a költészetet is bekebelezi?

1950-ben Alan Turing informatikus – aki az Enigma feltörésével vált híressé – találta ki a mesterséges intelligencia Turing-tesztjének nevezett módszert. Ha egy számítógép vagy program képes olyan intelligens válaszokat adni, mint egy ember, és nem lehet eldönteni, hogy ember vagy gép adta őket, akkor „gondolkodónak” tekinthetjük. Úgy tűnik, a mesterséges intelligenciával létrehozott versek egy része már hozza ezt a szintet.

A beszédszintézissel foglalkozó MI-tudósok egyfajta tesztkörnyezetnek tekintik a költészetet, mivel a legnehezebben megragadható irodalmi műfajnak számít. Számos nyelvi réteget foglal magába és nincsenek szigorú vagy univerzális szabályok arra vonatkozóan, hogy egy versben mi elfogadható, és mi nem. A helyzetet tovább árnyalja, hogy az olvasók nagy részének nincsenek ismeretei a költészet értékelési szempontjairól, és sok esetben meg sem értik a verseket. Ezért aztán hogyan is lenne elvárható, hogy valaki el tudja dönteni, egy verset ember vagy számítógép írt? Sokszor nem is tudja!

És ez nemcsak azért van így, mert néhány mesterségesintelligencia-kísérlet már valóban nagyon jó, hanem azért is, mert az emberek jelenkorunk zavarodottságának, összefüggéstelenségének jeleként egyre több olyan verset írnak, amelyek hasonlítanak a számítógépes művekhez. Azaz léteznek olyan számítógépek, amelyek számítógépként, olyanok, amelyek emberhez hasonlóan írnak, olyan emberek, akik „emberien”, és olyanok, akik számítógépszerűen írnak.

Oscar kisokos 2023: számtalan érdekesség a jelöltekről

Az idei érdekesség felhozatal némileg kevesebb „hogy mi?” pontból tevődik össze, de azért félni így se kell. A 95. gála kapcsán olyan történelmi dolgok merültek föl, amik egészen a 7.-ig nyúlnak vissza. Ilyen átfogó gyűjtés nincs még egy a neten, nektek pedig már nem kell az enciklopédiákhoz nyúlni ezután.

Új magyar online filmszemle nyílik meg díjnyertes rövidfilmekkel

Az animáció és mozgókép szakok hallgatói által készített legjobb munkákat az egyetem oktatói – többek közt Enyedi Ildikó, Pacskovszky József és Gauder Áron – ajánlják a nézőknek. A filmek többségét a fesztiválszereplések után most először láthatja a szélesebb közönség. 

Március 3. és 12. között bárki ingyen tekintheti meg a hallgatók legjobb filmes alkotásait a Metuscope-on. Az izgalmas, elgondolkodtató és szórakoztató animációs és rövidfilmek között nemzetközi díjnyertes alkotások is helyet kaptak, amelyek sikerrel szerepeltek többek közt a cannes-i filmfesztiválon, a Mediawave-en, az Euroshortson, a krakkói és a szarajevói filmfesztiválon, a miskolci Cinefesten, a Verzió emberi jogi filmfesztiválon, illetve a Friss Hús és a BUSHO rövidfilmfesztiválokon. 

Az Ahogy eddig című alkotásban az azóta elhunyt Venczel Verát egyik utolsó filmszereplében csodálhatjuk meg. A filmekben több ismert színész – többek közt Borbély Alexandra, Jordán Adél, Pindroch Csaba és Hegyi Barbara – is szerepet kapott.