Best WordPress Hosting
 

A süket szuperhősnő is kap egy sorozatot – Echo előzetes

Az indián kultúra beemelésével és egy süket főhősnővel igyekezne változatosságot hozni a Marvel mozgóképes univerzumába az Echo. Az Echo az előzetes alapján egy brutális, erőszakkal teli sorozatnak tűnik, akárcsak a Daredevil vagy A megtorló. A protagonista a fanok számára a képregényekből ismert Maya Lopez, aki egy süket indián nő. A karakter korábban feltűnt már a […]

The post A süket szuperhősnő is kap egy sorozatot – Echo előzetes appeared first on Filmtekercs.hu.

„Ha engem kérdez, régen sem volt boldogabb az élet” – Huszti Gergely: Villa Abbázia

A fülsiketítően hangos és vérzivataros világpolitikai történések miatt nyugtatóként nyúltam Huszti Gergely Villa Abbázia című művéhez. Már a könyv címe is valami békebeli, századfordulós olvasmányélményt ígért, némi romantikus felhanggal, de még ez utóbbit sem bántam, holott nem vagyok a zsáner rajongója. Az egyes szám első személyben elmesélt fejlődéstörténet azonban ennél sokkal többet – talán túl sokat is – kínál az olvasónak. De menjünk csak sorban.

1911-ben járunk, amikor a tizenkilenc éves, nagypolgári családból származó Erőss Ada éppen férjhezmenetelre készül, bár nem önszántából és egyáltalán nem boldogan. Apja hibás üzleti döntései miatt a család pénzügyi helyzete meredek zuhanásba kezd, a harminc évvel idősebb lókupeccel való frigytől várják a megoldást. Csakhogy Ada az oltárnál váratlanul nemet mond vőlegényének, hatalmas botrányt okozva. Hogy eltüntessék szem elől, Abbázia egyik szanatóriumába küldik, ahol talán egy újabb jómódú kérő is akad majd. De a lánynak más, merész terve van: orvos szeretne lenni.

Arról csak sejtéseink lehetnek, hogy a főhősnő miért nem a házasságban látja a kiteljesedését. Az író lebegtet egy sötét, családi titkot, de a megfejtés csak a könyv végén érkezik, akkor is meglehetősen elnagyoltan. Hasonlóan kidolgozatlan a könyv kétharmadánál kibontakozó krimiszál, az étkezési zavaros, bulimiás tünetegyüttes, a morfiumfüggő signorával átélt erotikus kaland pedig rettentő idegennek tűnik Ada karakterétől. A két, egymástól igen különböző jellemű férfival kialakuló szerelmi háromszögben is túl gyakoriak az érzelmi irányváltások, bár lehetséges, hogy egy kamaszkorból éppen kilépett fiatal lánynál ez akár természetesnek is tekinthető.

Mire használnád a nagy szobát, aminek az építész elfelejtett ablakot tervezni?

“Nagymama leteremtette az Úristent. Régi, bensőséges kapcsolat volt az övék, hiszen addigra az Úristen már nagymama egész küzdelmes életét végigkísérte: türelmes hallgatóságként, kíméletlen vitapartnerként, akinek sohasem kalandoznak el a gondolatai.” Hjalmar Bergman klasszikusa fordulatokban gazdag, egyszerre szórakoztató és drámai történet az emberi jellem, valamint az emlékezés összetettségéről. Olvass bele!

Gyerekmenü diétás horrorral – Öt éjjel Freddy pizzázójában

Scott Cawhton kilenc év alatt kiépített egy egyedülálló horror-franchise-t a videójátékok világában. A Five Nights at Freddy’s már-már megfejthetetlenül összefüggő világát nem könnyű leírni, ebből adódóan nagyvászonra adaptálni sem. Az Öt éjjel Freddy pizzázójában mégis tisztességes próbálkozás lett, de mindenkit nem fog tudni kiszolgálni. A Five Nights at Freddy’s (FNAF) szerencsés csillagzat alatt született. 2014-ben […]

The post Gyerekmenü diétás horrorral – Öt éjjel Freddy pizzázójában appeared first on Filmtekercs.hu.

Sötétség délben – Interjú Tóth Barnabással a Mesterjátszmáról

Túl egy cinefestes ősbemutatón, mozipremierje előtt áll Tóth Barnabás harmadik egészestés alkotása, a Mesterjátszma. Az ’56-os forradalom végnapjaiban játszódó thriller rendezőjével beszélgettünk irodalmi alapról és sakkról, korhűségről és forgatási csalásokról. Mivel nehéz a Mesterjátszmáról spoilermentesen beszélni, az alábbi szöveg túl sokat eláruló részleteit filmtettes szokás szerint fehér betűvel szedtük – ezeket érdemes a film megnézése után, kurzorral kijelölve elolvasni.

Világvégi univerzum – A Madách Imre Emlékmúzeum Alsósztregován

„Lakunk egy dombon vagyon, körülvéve egy ángol ízlésű, majdnem igenis nagy körű kerttől, mely hegyen s völgy ölén fekvén, erdőt, rétet, szőlőt, aklot és tavat is foglal magában, de egy része most igen elhagyott. E vad, csendes magány tehát, mely másnak nem tudom, de nékem kimondhatatlan bájt foglal magában, hazám, kedves lakóhelyem.” Így festette le Madách Imre szülőhelyét, Alsósztregovát 1838-ban egyetemi iskolatársának, barátjának, Lónyay Menyhértnek. Akkortájt nagyjából ötszázan lakták, túlnyomó többségében szlovákok. Fényes Elek 1851-es országismertetője 60 házban 414 evangélikus, 76 katolikus, 4 református és 3 zsidó lakót jegyzett fel, egy-egy evangélikus és katolikus templommal, valamint „a Madách nemzetség ősi laká”-val. A 2021-es arányok: 1013 lakosából 977 szlovák, 10 cseh, 3 magyar, 2 cigány, 1 ukrán, 20 ismeretlen nemzetiségű. A templomok ma is állnak – a katolikus a falu szélén, az evangélikus a közepén, a Madách-kastély mellett –, de a gazdasági statisztikákban a határbeli „vasérczkő”, a két malom és az 1430-ig visszamenően datálva létező családi rezidencia „nagy kertje, gyümölcsöse és üvegháza” helyett a termálfürdő és az arra épült wellnesshotel jóval nagyobb súllyal szerepel.

A Madách Imre Emlékmúzeum

Ahogy Szászi Zoltán költő, Madách Imre egyik avatott ismerője fogalmazott a bicentenárium kapcsán Alsósztregován rendezett konferencián, az, amit száz évvel ezelőtt találtunk volna itt, „még az irodalmi emlékházat se ütögette meg”. Többször átalakult a tárlat, egyre bővült és formálódott strukturálisan, az épp tíz éve felújított kastélyban látható aktuális kiállítás – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma filiáléjaként – méltó emlékhely, Madách-tisztelőknek igazi zarándokhely.