Best WordPress Hosting
 

Borgőzös évszázadok: 500 éves utazás hat országon át

Miért féltek annyira a férfiak a nőktől a 20. század elején? Hogyan indította el a Jacqueline Kennedy és egy bunyó az amerikai borokat a fejlődés útján? Mi köze a monogámiának a borfogyasztáshoz? Vagy hogyan járult hozzá a meztelen fürdőzés az ausztrál borok sikeréhez? Ezekre a kérdésekre mind választ kaphatunk Kovács Tibor és Kupa Enikő Borgőzös évszázadok – Az újvilági bortermelés szórakoztató története című könyvéből.

Kovács Tibor

A könyv szerzői nem csak a munkában, az életben is egy párt alkotnak. Enikő és Tibor már 24 éve, a megismerkedésük óta borkedvelők. Akkoriban borkóstolókat és borvacsorákat szerveztek, aztán elkezdtek együtt bortúrákat tenni Európa különböző országaiba. A könyv ötlete azonban nem egy külföldi borvidéken, hanem idehaza született meg.

Ghostbusters: Frozen Empire-előzetes

Itt a Ghostbusters: Afterlife folytatásának előzetese! Jön a jégvihar, és csak a fiatalok, meg az idősek, meg a nosztalgianevek képesek felvenni vele a harcot.

Ezúttal Gil Kenan a rendező, és a Spengler család visszatér New Yorkba, a legendás “ez ismerős” tűzoltóörsre, ahol új szellemírtó cuccokat fejlesztenek, de közben egy ősi relikviából elszabadul valami gonosz, aki a 2. jégkorszakot akarja elhozni.

Indázva toporogva – Bemutatták Bérczes László Kötőszavak című könyvét

Pedig Bérczes László, mert ő a szerző, nyugodtan elhiheti, mi több, hiúságát és hiányérzetét is felajzhatja – ezt a Kötőszavakból kölcsönöztem – annyira az érdeklődés, hogy ki merje mondani, van ő is annyira érdekes, mint akár az alkalom moderátora, Háy János, vagy A mezsgyén interjúalanyai, netán a korábbi beszélgetőkönyvek főhősei, Mucsi Zoltán, Szarvas József, Törőcsik Mari, Cseh Tamás, Kovács Lajos, Paál István vagy Tompa Miklós. (Jó, engedjük meg, ők címként a mainstreamben tényleg húzóbbak.)

Ezt nem tervezte, nem akart több beszélgetőkönyvet, pedig a kiadó igazgatója kapacitálta volna. Olyat akart, aminek ő a főszereplője, de nem feltétlenül produktumot. Csak elkezdett írni valamit az írás öröméért, és a szöveg elkezdte folytatni magát, bevállalva a csalinkázást, az indázást, a történetben a jelen és a bármely múlt közti ide-oda ugrálást, a vállalt kitérőket, majd a visszakeveredést a főszálra, azaz azt a fajta történetmesélést, amelynek kulcskérdése – Hrabal, Törőcsik Mari és Tompa Miklós után szabadon – a „most én ezt mért kezdtem el”?, magyarázta az alkotás folyamatát.

Bérczes László és Háy János a könyvbemutatón

Itt a Szellemirtók: Az örökség folytatásának előzetese, az öregek is visszatérnek

Hamar leforgatták a 2021-es Szellemirtók: Az örökség folytatását, még ha a tervezett idei karácsonyi premier helyett, csak 2024. március 28-án kerül majd nálunk a moziba.

Magyar filmek a Verzión

A 20. Verzió Dokumentumfilm Fesztivál magyar versenyprogramában idén hét friss alkotás lesz látható; a vetítéseket követően az alkotókkal is lehet találkozni. A fesztivált november 22. és 29. között szervezik meg Budapesten, illetve Szegeden, Szombathelyen, Debrecenben, Kecskeméten, Miskolcon és Pécsett vetítenek egy-egy válogatást a filmekből.

Most sem érdemes ugrálni

Moldovai Katalin első nagyjátékfilmje a kelet-európai valóságba írt sorstragédia, a Holt költők társasága találkozása a román új hullámmal, amely ismét…

A Most sem érdemes ugrálni bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.

„Tudunk egymásról, mint öröm és bánat” – Baska Barbara: Baska magyarul beszél

A Baska magyarul beszél „családi film”. Egy család filmje. Egy lány filmje, aki apja nemzedékekre szóló traumáját hordozza, és meghaladásának lehetőségét keresi. Legnagyobb erényei és hibái egyaránt e kettőből származnak. Baska József festő (1935–2017) traumája szülőföldjének elvesztése, „dacos” magyarsága miatti gyermekkori szenvedése, a szlovák nacionalizmus és a Beneš-dekrétumok következményei előli menekülés lidérces emléke volt, egész életén át kitartott, és meghatározta művészetének alapmotívumait. Kisdiákként megalázta és verte a tanár kizárólag azért, mert magyarul is meg mert szólalni az iskolában, vagyis olyasmi miatt szenvedett, ami nem tudott nem lenni: létét és identitását kikezdő, megkérdőjelező sérelem érte. Magyarországon új hazára lelt ugyan, de soha nem tudott elszakadni attól, amit elvesztett, ami éppen a hiánya által maradt benne eleven mindhalálig. 

Baska Barbara arra vállalkozott, hogy apja azonos című könyve alapján bemutassa, értelmezze, amiről gyerekként olyan sokat hallott, hogy egészen az övé is lett. Ő tér vissza a szökés egykori színhelyére, a zöldhatárra, nyomozza a múltat, kérdez pszichológust, történészt, rokont, barátot, az ő hangját halljuk és arcát látjuk a legtöbbet: egészen beleáll ebbe a projektbe. Önmagát is élveboncolja ily módon, és mint a díszbemutató utáni beszélgetésen elmondta, időnként bizonytalanná vált abban, nem lesz-e emiatt belőle túl sok. 

Mint a filmben elhangzik: a második generáció még mindig továbbviszi, magában hordozza az első traumáját, és azért kell vele intenzíven foglalkoznia, hogy a harmadik már mentesüljön tőle, vagyis Barbara igyekezetének központi jelentősége van. Mégsem szabadulhatunk attól a rossz érzésünktől, hogy mivel ő egyszerre a rendező, az egyik főszereplő, a narrátor és archív felvételeken többször megszólaló édesapja sorsának „médiuma”, időnként mintha már-már eltakarná azt, akit valójában meg akar mutatni. Az lehet a baj, hogy túl sokat vállalt magára, túl sokféle szerepben van jelen, és a feladat meghaladja az erejét. Nem azért, mert nem elég erős, hanem mert ehhez senki sem lehet elég erős. Nehézséget jelent az is, hogy amikor valaki mást – még akkor is, ha általa nagyon szeretett személyt – képvisel, csak annak mértékében képes ebben a szerepben helytállni, amennyire csakugyan átérezte, magáévá tette a másik által megélteket. Ám az azonosulás soha nem lehet tökéletes.