Best WordPress Hosting
 

Autentikus olasz ételek lelőhelye

„Két számmal arrébb költöztünk és két számmal nagyobbak lettünk” – bisztró étlappal bővült a Ristorante Impasto

Aki a Mester utca környékén él vagy dolgozik, annak bizonyára nem kell bemutatni a Haller és a körút felénél található kis egységet, ahol az isteni pizzák mellett olyan fantasztikusan fagyik készültek, hogy áprilistól októberig állt náluk a sor. A mindössze pár asztalból álló teraszon kívül azonban nem volt lehetőség beülni hozzájuk – mostanáig!

 

Garfield utálja a hétfőt, mégis itt a legújabb moziváltozatának trailere

A Super Mario után Chris Pratt legközelebb Garfieldnek, a szarkasztikus humorú macskának kölcsönöz szinkronhangot a népszerű képregény legújabb animációs adaptációjában

A magyar nyelv jövője jó kezekben van! – Fiatal szónokok bizonyítottak a Nemzeti Színházban

Nyelvészként mindig megkapom a kérdést: veszélyben van-e a magyar nyelv? Kell-e aggódnunk amiatt, hogy bizonyos idő elteltével kihal a nyelvünk? És mi lesz akkor, ha a jövő generációja „már csak idegen szavakat használ”, és „a magyar nyelvet elárasztják a más nyelvből átvett szavak, kifejezések”? Nos, ameddig vannak, akik olyan gondossággal használják az anyanyelvüket, mint a 24. Kossuth-szónokverseny résztvevői, jó reménységünk lehet a jövőt illetően. 

A szónokversenyt 1999-ben indította útjára Adamikné Jászó Anna professzor asszony (aki a verseny előtt rendezett sajtótájékoztatón vehette át a MAGYARTANÁR-ÉLETMŰDÍJAT). A versenyt 2022-ben gondolta újra a Petőfi Kulturális Ügynökség, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszéke, valamint a Nemzeti Színház annak érdekében, hogy egy valódi 21. századi versenyre hívja meg a 16 és 30 közötti fiatalokat. S ha mindez nem lenne elég: a szervezők törekedtek olyan szónoki témák kiválasztására, amelyekről bárkinek, de főként korunk fiataljainak is lehet valamilyen gondolatuk. 

A döntőbe jutást online forduló előzte meg, amelybe egyperces videókkal nevezhettek az érdeklődők. A vállalkozó szelleműek érvelhettek amellett vagy az ellen, hogy készpénzzel vagy kártyával éri-e meg fizetni, elbeszélnek-e egymás mellett a generációk, hasznos dolog-e a magolás, vagy hogy az öltözködési szabályok az egyéniség kerékkötői lehetnek-e. A beérkezett pályázati anyagok alapján döntötte el a verseny előzsűrije, hogy kik kerülhetnek be a jelenléti megmérettetésbe. 

A Kitelepítés a legjobb magyar regény, Tóth Krisztina idén is díjazott – Nők Lapja Irodalmi Díj

Akovács Éva, a Nők Lapja főszerkesztője kiemelte, a tavalyi díjátadó óta megjelent a színen egy tehetséges szerző, aki maga illusztrálja a képeit: mégpedig a mesterséges intelligencia. Hatással volt a könyvpiacra, az interneten számtalan A.I.-generált könyv lelhető fel. Mikor a főszerkesztő megkérdezte, tudna-e egy könyvet írni számára, a mesterséges intelligencia azt válaszolta, természetesen tudna, de nem lenne olyan jó, „mivel nincsenek érzelmei, kellenek az emberi szerzők hangjai a munkájához”. Ez az emberi hang volt a szempont a nyertes könyvek esetében is.

Idén öt kategória volt, és külön értékelték a gyerekeknek és az ifjúságnak, a fiatal felnőtteknek szóló könyveket. A jelölt kötetekről a lap bookazine-jében, rövid kiadványában lehet bővebben olvasni.

Megemlékeztek a nemrég elhunyt Szegő András újságíróról is, aki 29 évig volt a lap munkatársa, meghatározó alakja.

Zavargó vizek egy barokk palotában

Ha valaki egy Egry József-jellegű, a tükröződő tó vizétől ihletett festővásznakat felvonultató tárlat élményét várná ettől a mostani, szintén a Balatontól ihletett kiállítástól, az csalódna. Furcsa tárgyak fogják fogadni furcsa anyagokból, képben-hangban-írásban dokumentált események, séta közben rögzített és fejhallgatón követhető interjúk, zúgó atmoszférával és falra projektált színekkel előidézett hangulatok, kül-és beltéri installációk, a térséggel kapcsolatos olvasmánylista-ajánlat és sok-sok, gyakran meglepő információ. 

A tárlat születéstörténete első hallásra egy kicsit bonyolult, de ez már csak így van, ha sok szereplő részvételével, egy közel két éven át tartó programsorozat részeként jön létre. A kiállítás ugyanis a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) keretében megvalósuló BALATORIUM kulturális és ökológiai eseménysorozathoz kapcsolódik. 2022 és 2023 augusztusában két balatoni intézménnyel (Balatoni Limnológiai Kutatóintézet ill. Balaton-felvidéki Nemzeti Park) együttműködésben tervezett művészeti rezidencia-programot hirdettek meg. A pályázók köréből kiválasztott művészek a Balatonhoz és annak északi térségéhez kötődő legfontosabb ökológiai kihívásokkal és kulturális jelenségekkel foglalkoztak; azaz inspirálódtak, kutattak, végül alkottak is. Ezekből a művekből és további, a kurátor, Soós Borbála meghívására érkező alkotók munkáiból állt össze a Zavargó vizek anyaga. 

Zavargó vizek. Budai Balázs és Virág Balázs installációja a Dubniczay-palota udvarán, fotó: Bíró Dávid. Soós Borbála, Művészetek Háza, Veszprém jóvoltából

Nyad

Diana Nyad sportoló 60 évesen elhatározza, valóra váltja élete nagy, közel lehetetlen álmát: átússza a Kuba és Florida közötti több mint 150 km-es távot a nyílt óceánon…

A "médiasztár pakit" csak addig éltetik, míg ki nem mondja a h-betűs szót

A dán-pakisztáni származású Hassan Preisler sikeres színész, rendező és író, véleményvezér és rádiós műsorvezető, valamint aktivista, aki „igazságtalansági szemináriumokon” szólal fel és workshopokat tart többek között a bevándorlás, az asszimiláció és az integráció, a diverzitás, illetve a társadalmi felelősségvállalás kérdésében, miközben ő maga is folyamatos identitásválságban van. Az eredeti nyelven 2013-ban megjelent Brun mands byrde (A barna ember terhe) a szerző első regénye, amellyel elnyerte Dánia legjelentősebb elsőkönyves díját. A bestseller autofikcióból színpadi  adaptáció is készült, méghozzá a szerző, Hassan Preisler főszereplésével. A barna ember terhe éles, őszinte és szatirikus önéletrajzi regény és egyáltalán nem PC kortárs társadalomrajz. Magyarul Fejérvári Boldizsár fordításában, a Helikon Margó Könyvek sorozatának részeként jelent meg. Ez a hét könyve.