Best WordPress Hosting
 

Új tagokat választott a Digitális Irodalmi Akadémia

Demeter Szilárdnak, a PIM főigazgatójának előterjesztésére szépírói teljesítményére és a kortárs irodalom népszerűsítésre érdekében végzett több évtizedes, áldozatos tevékenységére emlékezve posztumusz taggá választották a 2016-ban, fiatalon elhunyt Kőrösi Zoltán írót, forgatókönyvírót, szerkesztőt. A testület posztumusz taggá választotta továbbá Tamás Gáspár Miklóst, az elmúlt fél évszázad egyik legkiemelkedőbb és legnagyobb hatású esszéistáját, akinek egyéni hangú, irodalmi igénnyel megírt társadalomtudományi, publicisztikai munkái, irodalomkritikái a tagok többségének megítélése szerint is méltók a digitális megörökítésre.

„Az elmúlt öt évben a DIA-n közzétett művek száma megtöbbszöröződött, és hogy konkrét számokkal is lehorgonyozzuk a termelési jelentésünket: a honlapon elérhető kötetek száma 2019-es 1800 tételről 2023 októberére több mint 3000 tételre (25 ezerről több mint 63 ezer feldolgozott könyvoldalra) nőtt úgy, hogy a szövegfeldolgozás általánosan elismert magas színvonalát biztosítottuk” – mondta el köszöntő beszédében Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Kiemelte: annak, hogy a DIA olyan, amilyen, az alkotók és műveik mellett Radics Péter a felelőse. „Felelős érte, mert társtettes, szürke eminenciás, szöveg- és lélekgondozó, fáradhatatlan demiurgosz, ő a válasz a költői kérdésre, hogy ki viszi át a szerelmet a fogában tartva ama túlsó partra. Azt hiszem, mindannyiunk nevében köszönöm neki a munkát, és csak még több munkát ígérhetünk jutalmul.”

A főigazgató hangsúlyozta: jövőre lesz hetvenéves a Petőfi Irodalmi Múzeum, és reményét fejezte ki, hogy „itt leszünk még akkor is, amikor valaki majd Önök közül vagy a leendő DIA-tagok közül megírja a jövő század regényét, és ezt a regényt mi közzé is fogjuk tenni, hogy elolvashassák a magyarok, éljenek bárhol a világban. Mert ha jól értem Radics Pétert, akkor valahol ez a Digitális Irodalmi Akadémia küldetése: hozzáférhetővé tenni a minőségi magyar irodalmat minden magyarul olvasni tudó ember számára. Azt nem tudom teljes bizonyossággal állítani, inkább csak remélem, hogy megy a könyvek által elébb a világ – mindenesetre rajtunk nem fog múlni, hogy mehessen. Muszáj mennie. Amilyen zaklatott korszakban élünk, az időnyerés most már kevés: nekünk nem időt kell nyernünk, hanem jövőt.”

Paulina: Sok csoda történt velem

Kevés olyan magyar énekesnő van, aki a zongora mellől énekel, ettől talán még különlegesebb atmoszférájúak a dalaid. Megfigyeltem, hogy másképp énekelsz a zenekarral, mint amikor zongorázol…

A zenekar-alapítás nagyon fontos lépés volt az életemben. Nem bújhatok el másfél órára a zongora mögé. Fontos, hogy a közönség lásson, és az együtt zenélést is nagyon élvezem. De a koncertjeink egyik kötelező eleme, hogy odaülök a zongorához, akárcsak az Ajándék című dal zárásként.

Egyéves koromban kezdtem el nyomogatni otthon a szintetizátort, mivel más hangszerünk nem volt. Anyukám is zongorázott. Hatévesen beírattak zeneiskolába, hét évig tanultam. Sosem szerettem igazán tanárhoz járni, unalmasnak tartottam. Anyukám szerint az volt a fordulópont, amikor közöltem, hogy szeretnék ugyan zongorázni, de szívesebben játszanám a saját dalaimat. Akkor esett le neki, hogy nem a zongorázást unom, csak a körülményeket. De egy kicsit megbántam, hogy nem tanultam tovább, mert néha jól jönne, ha jobban tudnám a zeneelméletet.

Hamarosan kiderül, mennyire volt hiteles izraeli miniszterelnök Helen Mirren

A fesztivál célja, mint eddig minden alkalommal, hogy bemutassa a zsidóság rendkívül színes, sokaknak ismeretlen világát, mai állapotát. Zsidókról és nem zsidókról mesél – zsidóknak és nem zsidóknak.

Az idei fesztivál azonban kénytelen más irányba is elmozdulni. A szervező Bálint Ház, mint minden zsidó intézmény, mélyen lesújtott az október 7-i izraeli terrortámadások miatt. Ezért idén kiemelten fontosnak érzi, hogy a kultúra közvetítésén túl lehetőséget biztosítson a beszélgetésekre, egymás támogatására, a helyzet mélyebb megértésére. A bemutatott filmek és kapcsolódó kísérőprogramok segítségével a ZsiFi hozzájárul ahhoz, hogy kicsit jobban embernek érezzük magunkat egy embertelen világban.

A filmek ismét bepillantást engednek a zsidó mindennapokba, az izraeli társadalom sokszínű világába. Idén a ZsiFi elvezet a vallásos világ randizásának komplikált színterébe, a divatvilág szépségeibe, de a szexfilmek egyik doyenje, régi darabja is szerepel a felhozatalban. Emellett megtudhatjuk, hogy fiatal izraeli diákok hogyan élnek meg egy lengyelországi iskolai kirándulást. De amit talán a legtöbben várnak: találkozhatunk a filmvászon Izrael legendás miniszterelnökével, Goldával, akit az Oscar-díjas Helen Mirren formál meg.

A metaverzumban is fogunk olvasni?

„Szoktam csodálkozni, amikor a Gutenberg-galaxist siratják. Azt mondják, mindent elönt a képi kultúra, új a paradigma, az emtíví a jövő a klipjeivel. A történelemnek vége, mondják, mintha nem várna ránk sok-sok helyi meg világháború és világbéke még. (…) Mintha nem az volna az egyik legnagyobb történelmi tapasztalatunk az elmúlt pár ezer évben, hogy ami egyszer kialakult, azt semmi erő később meg nem tudta szüntetni” – fogalmazott Spiró György író több mint 25 évvel ezelőtt. És valóban, a Gutenberg-galaxist azóta is sokan siratják. Ám a statisztikák szerint töretlen a nyomtatott könyvek hegemóniája. Még akkor is, ha a TÁRKI három évvel ezelőtti, átfogó felmérése azt mutatja: folyamatosan csökken az olvasók száma. Ma ellenben már alig akad, aki megkérdőjelezi a digitalizáció fontosságát.

A Digitális Irodalmi Akadémia ötlete 1997 őszén merült fel, majd több mint kétéves előkészítés után 2000 májusában indult el az eleinte javarészt kiemelkedő kortárs szerzők teljes életműveit összegző, ingyenesen elérhető online könyvtár. Az induláskor az akkor Kossuth-díjas és Babér-koszorús szerzők váltak a szervezet alapító tagjaivá, amely a jogszerű digitális felhasználásért cserébe rendszeres alkotói támogatásban részesíti a tagjait. Az online adatbázis a világ bármely pontjáról elérhető, és mára klasszikus sorozatokkal is kiegészült, valamint számos posztumusz tagot számlál.

– A 25 éves Digitális Irodalmi Akadémia bőven felülmúlja legszebb álmainkat, reményeinket, várakozásainkat – fogalmaz Tószegi Zsuzsanna egyetemi docens, aki az alapításnál a program vezetőjeként bábáskodott. – A digitális bennszülöttek el sem tudják képzelni az induláskori helyzetet – jegyzi meg – , ahogy az én generációm sem az áramszolgáltatás előtti világot. – 1997-ben maroknyi ember ismerte és használta az internetet. Alig volt még személyi számítógép, nem voltak okostelefonok, táblagépek. Így csak erős hittel lehetett bízni abban, hogy a magyar nyelvterületen a kortárs szépirodalom online elérése iránt lesz érdeklődés, fogadókészség. Tószegi Zsuzsanna hangsúlyozta:

Tegyük félre a szerénységet – Borlai Gergő a magyar jazz színvonaláról

Nagyapáink idején vidéken a fontos dolgokat kidobolták. Tudom, hogy ez egy kicsit furcsa analógia, de te dobosként azt a megbízatást kaptad, hogy vidd hírét a magyar jazznek, azaz dobold ki a világnak. Hogyan teszel ennek eleget?

Nekem elég sok követőm (több mint 65 ezer) van ahhoz képest, hogy dobos vagyok és nem azt a generációt képviselem, amelyik a nap minden percét a közösségi médiának szenteli. Elsősorban ennek a követőtábornak tudom bemutatni a magyar jazzt. A megbízatást nagyon szép és izgalmas feladatnak, megtiszteltetésnek tartom, ugyanakkor örülök, hogy jobban feltérképezhetem a magyar jazzt, hiszen már 14 éve nem lakom itthon.

Ennek a megbízatásnak köszönhetően tulajdonképpen virtuálisan hazajössz?