via mafab.hu => eredeti post link
Mindig szerettem a Suzanne Collins-regényekre épülő Hunger Games-filmeket, mert egy különleges jövőbeni disztópikus világot vázolnak fel egy olyan diktatúrával, mely nagyon is könnyen valósulhat meg az elkövetkezőkben. A Disztópia blog elemzése nagyon jól fogalmazza meg: ugyanúgy kenyeret és cirkuszt adnak a népnek, mint az ősi Rómában és mint napjainkban is, ha el akarják terelni a figyelmet az e…