Best WordPress Hosting
 

Kategória archívum : Kultúra hu

Anna Magnani: a római asszony, aki egy új rendezői stílus szimbóluma lett

Közzétette szerző

Anna Maria Magnani néven 1908. március 7-én látta meg a napvilágot Rómában. Törvénytelen gyermek volt, anyja még csecsemőként magára hagyta, hogy megkeresse egyiptomi származású apját, és végül nagymamája nevelte fel Róma Trastevere nyomornegyedében. Pár hónapig járt egy francia apácák által vezetett bentlakásos iskolába, majd beiratkozott a Santa Cecilia konzervatóriumba, 1927-től az Eleonora Duse drámaművészeti iskola tanulója volt.

Színészi tapasztalatot az éjszakai klubokban való énekléssel szerzett, kipróbálta a vaudeville-t, és kísérleti színdarabokban is szerepelt. A filmvásznon 1934-ben debütált a La cieca di Sorrento című drámában. A következő évben férjhez ment Goffredo Alessandrini rendezőhöz, aki nem tisztelte művészetét, ráadásul nem is volt hozzá hűséges, így útjaik hamar szétváltak. 1940-ben találkozott a nála kilenc évvel fiatalabb Massimo Seratóval, tőle született meg 1942-ben fia. A második világháború alatt Toto revütársulatában lépett fel, itt fedezte fel Vittorio De Sica, aki Török Rezső Péntek Rézi című vígjátékának főszerepét bízta rá – ez volt az első és utolsó komikaszerepe a filmvásznon.

Pályafutásában a fordulatot 1945 jelentette, amikor Roberto Rossellini és Sergio Amidei úgy döntött, nem zárt stúdiókban, hanem eredeti helyszíneken forgatják a neorealizmus alapfilmjét, a Róma, nyílt várost. A főszerepet játszó Anna Magnani az új rendezői stílus szimbóluma lett, alakításáért 1946-ban az év legjobb külföldi színésznőjeként elnyerte az amerikai National Board of Review díját.

PostPin It!

Úgy gondolta, túl öreg a Grease-hez, de a próbafelvételek meggyőzték – Olivia Newton-John 75 éve született

Közzétette szerző

Cambridge-ben született, és bár Isaac Newton nem rokona, akad a családban fizikus: anyai nagyapja a Nobel-díjas Max Born volt. Apja a II. világháborúban részt vett a híres Enigma-tervben, amelynek során sikerült a németek által használt kódrendszert megfejteni, és ő volt az, aki 1941-ben letartóztatta az Angliába repülő Rudolf Hesst, Hitler korábbi helyettesét. A család 1954-ben az ausztráliai Melbourne-be költözött, ahol apja egyetemi tanárként kapott állást.

Olivia a tudományos élet helyett inkább a szereplésre vágyott, tinédzser korában alapított egy lányegyüttest. Nagy sikereket nem értek el, fellépéseik leginkább sógorának kávézójára korlátozódtak. A szépen éneklő lány azonban hamarosan a rádiók és a tévék gyakori szereplője lett, a hatvanas években megnyert egy tehetségkutató versenyt is. A fődíj egy angliai út volt, így a fiatal tehetség szülőhazájában építhette tovább karrierjét.

1971-ben jelent meg első önálló albuma, amelynek címadó dala Bob Dylan If Not For You című dalának feldolgozása volt. Az amerikai áttörésre még két évet kellett várnia, a Let Me Be There című dal azonban már egy Grammy-díjat is hozott számára; nem sokkal később jelentette meg az I Honestly Love You című dalát, amely névjegyévé vált, és további két Grammy-díjat hozott neki.

PostPin It!

„Lélektani utazás” – Kámán Albert az online zaklatásról írja legújabb forgatókönyvét

Közzétette szerző

Mit gondolsz, minek köszönhető a Magány sikere?

Talán annak, hogy az európai és a magyar kisfilmekhez képest – amelyekben a román újhullám hatása még mindig érzékelhető – alapvetően szokatlan. Klasszikus filmnyelvet és színes fényeket használok benne, lassú snittekkel operálok, mert mindig nagyjátékfilmben gondolkodom. A kisfilm a vicchez hasonlóan egy csattanóra, kisebb szituációra épül. A Magány negatívumaként is említették páran: érződik rajta, hogy tévéfilmnek írtam, és ezt sűrítettem végül fél órába. Általában megosztó, nem közönségfilmek kerülnek ki a kezem alól, mert számomra mindig az önazonosság a fő szempont, hogy őszinte legyen, amit csinálok. Hatalmas élmény volt ilyen nagy stábbal, profi színészekkel dolgozni.

A cím jelentése a filmben több síkon tetten érhető, és érdekes, hogy bár a forgatókönyvet a járvány előtt írtad, azt a bezártságot fogalmaztad meg benne, ami nem sokkal később, a Covid időszakában vált „kézzelfoghatóvá”.

PostPin It!

10 mozifilm, amire 1 milliárd forintnál többet költöttünk a magyar mozikban

Közzétette szerző

2009-ben történt meg először, hogy egy film a hazai piacon több mint 1 milliárd forint bevételt termelt, és az azóta eltelt 14 évben csak 9 további alkotás tudta megismételni az Avatar bravúrját.

A legtöbbet – 1.034.124 mozijegy formájában, több mint 2,3 milliárd forintot – a 2022-ben bemutatott Avatar – A víz útja című filmre költöttek a magyarok. James Cameron tizenhárom évvel az első rész eseményeit követően meséli el a Sully család történetét. A harmadik a 2015-ös, J. J. Abrams rendezte Star Wars – Ébredő erő lett 1,82 milliárdos bevétellel, 1,23 millió eladott jeggyel. Ezzel a filmmel új időszámítás kezdődött a Star Wars történetében.

A negyedik helyen a 2017-es, Rian Johnson által rendezett Star Wars – Az utolsó Jedik végzett 1,38 milliárd forint bevétellel (909.730 jegy). Az Ébredő erő hősei nemcsak az Erővel kapcsolatos ősi rejtélyekre találnak választ, hanem megdöbbentő múltbéli titkokra is fényt derítenek. Az ötödik legnagyobb bevételt – 845.649 jegy, 1, 3 milliárd forint – a Marvel Studios huszonegy filmet megkoronázó, nagyszabású fináléja, a 2019-ben készült Bosszúállók: Végjáték hozta. A hatodik helyen Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével az idei év egyik blockbustere, a Mattel játékcég babáján alapuló szatíra, a Barbie áll. 1,2 milliárd forintot költöttek el rá a magyarok 634.672 mozijegy formájában.

PostPin It!

A legjobb film díját nyerte A játszma Pármában

Közzétette szerző

Az olaszországi Párma nemzetközi filmfesztiválját 11. alkalommal rendezték meg múlt héten. A versenyprogramban vetített A játszma című ügynök thriller a legjobb film díját nyerte el, a szakmai zsűri indoklásában méltatta a „kiváló rendezést és színészi alakításokat, a kép és a zene pontosan összetartó egységét, mely mély rétegekkel gazdagítja a történelmi thrillert”.

A játszma című mozifilm a kultfilmmé vált thriller, A vizsga (2011) izgalmas folytatása. Az ikonikus alkotás felejthetetlen karakterei Kulka János, Nagy Zsolt, Hámori Gabriella és Scherer Péter alakításában tértek vissza a vászonra, új főszereplőként Staub Viktória csatlakozott a csapathoz.

A Fazakas Péter rendezésében készült A játszma története 1963-ban játszódik Budapesten. Az állambiztonság tisztje, Jung András élete tökéletes: boldogan él feleségével, Évával, és az egyetlen dolog, ami előléptetését hátráltatja, egy versengő kolléga, Kulcsár. Amikor felbukkan a múltból egy lezáratlan ügy kapcsán a legendás kém, Markó Pál, fordulat fordulatot követ, és kezdetét veszi egy könyörtelen párharc, ahol senki és semmi nem az, aminek látszik, és egyetlen emberi gesztus az életedbe kerülhet.

PostPin It!

Arany Pálma-díjas alkotással indul a Mozinet Filmnapok új évada

Közzétette szerző

A nézők esetenként már hónapokkal az országos mozibemutató előtt láthatják a budapesti Puskin mellett a békéscsabai Centerben, a debreceni Apollóban, a győri Rómer Házban, a kecskeméti Otthon moziban, a miskolci Uránia-Béke moziban, a nyíregyházi Krúdyban, a pécsi Apollóban, a szegedi Belvárosiban, a székesfehérvári Barátságban, a szentendrei P’Art moziban, a székesfehérvári Barátságban, a szolnoki Tisza moziban, a szombathelyi Agorában és a veszprémi Fotonban a Mozinet Filmnapokon szereplő filmeket, havonta egyet.

Októberben a világ legrangosabb fesztiváljának fődíját, a cannes-i Arany Pálmát elnyerő lélektani krimi, az Egy zuhanás anatómiája című filmben Sandra (megformálója Sandra Hüller) sikeres német írónő, aki francia férjével és látássérült gyerekével él a francia Alpok egyik kis falujában. A férfi váratlanul meghal, nem egyértelmű, hogy baleset, öngyilkosság vagy gyilkosság történt. A film az eseményeket végig a feleség szemszögéből követi, miközben a néző számára is kérdéses az ártatlansága. Az Egy zuhanás anatómiája több bűnügyi történetnél: Justine Triet rendezőt a házasság és az emberi kapcsolatok rétegei érdeklik.

Az Életrevalók és az Eszeveszett esküvő francia alkotói, Éric Toledano és Olivier Nakache az idei karácsonyi szezonban vígjátékkal térnek vissza: az Egy nehéz év című filmet a Filmnapok nézői már novemberben láthatják. A történet főhőse, Albert (Pio Marmai) kisstílű semmirekellő, aki felnőtt fejjel sem jut előbbre az életben. A sors összehozza a kényszeresen vásárló Brunóval (Jonathan Cohen), akivel elmegy egy klímaaktivista gyűlésre. A két férfit nem igazán érdekli a Föld megmentése, de egy vonzó tüntető (Noémie Merlant) miatt az ökoharcosok között maradnak.

PostPin It!

Újra Latin-Amerikai Filmnapok az Urániában

Közzétette szerző

A Filmnapokat szeptember 26-án, kedden a legjobb idegen nyelvű film Golden Globe-díjával elismert Argentína, 1985 nyitja. Santiago Mitre rendezése hiteles történelmi dráma és feszült politikai thriller egyszerre. Az alkotást Julio Strassera és Luis Moreno Ocampo ügyészek, valamint fiatalokból verbuvált jogi csapatuk igaz története ihlette, akik mindenre elszántan, irreálisan rövid határidővel tudtak vádat emelni az Argentínát 1976 és 1983 között elnyomó katonai diktatúra ellen. A filmet a hiteles korrajz és látvány mellett a színészi alakítások, köztük az itthon is jól ismert Ricardo Darín (Eszeveszett mesék, Truman, Mindenki tudja) játéka teszi különösen emlékezetessé.

Szeptember 27-én A legjobb családok című vígjáték Peruba viszi el a közönséget. Javier Fuentes-León remek karaktereket felvonultató rendezése humorba csomagolva tárja elénk a felszín alatt munkáló társadalmi ellentéteket. Luzmila és Peta nővérek, házvezetőnőként dolgoznak két arisztokrata hölgy, Alicia és Carmen alkalmazásában. Már-már családtagnak számítanak – legalábbis addig, amíg felszínre nem kerül egy mélyen őrzött titok, amely a két háztartás mindkét szintjét átszövi, és szét nem pattan a buborék, amely összetartotta látszatra tökéletes világukat.

A humoré a főszerep szeptember 28-án is, amikor a tavalyi filmnapokon nagy sikerrel vetített Az exemnek szeretettel alkotóinak új komédiája, a Különc – Az vagy, vagy tetteted? kerül a mozivászonra. A pergő tinivígjáték főhőse, Julia sok év után költözik vissza szüleivel az Egyesült Államokból Ecuadorba. Odaát népszerű vlogger volt, hatalmas követőtáborral és rengeteg baráttal. Itt ismeretlenül kell beilleszkednie a szigorú, katolikus fenntartású gimibe, miközben a „Királylányok” áhított (és rettegett) klikkje megbélyegzi őt. Vajon sikerül barátokra lelnie és kitörnie a „Különcök” skatulyájából?

PostPin It!

Ingyenes klasszikusokat kínál a Filmio a Film Maraton válogatásából

Közzétette szerző

A frissen felújított Latabár-klasszikus, az Egy szoknya, egy nadrág (1943), Gaál Béla vígjátéka, a Pesti mese (1937), valamint Gazdag Gyula megjelenésekor betiltott szatírája, A sípoló macskakő (1971) csütörtöktől vasárnapig ingyenesen megtekinthető a magyar filmek streaming platformján. 

A Budapesti Klasszikus Film Maratonon a hollywoodi produkciók és ritka gyöngyszemek mellett számos hazai klasszikust is látni lehetett, bemutatták a frissen restaurált Latabár-filmeket, megemlékeztek 150 éves fővárosunkról és külön válogatást szenteltek a Balázs Béla Stúdió alkotóinak, köztük Gazdag Gyula munkásságának. A Filmio kínálatában számos, a Maratonon nagy sikerrel vetített magyar film nézhető, melyek közül három alkotás ingyenesen megtekinthető vasárnap estig. 

Egy szoknya, egy nadrág (1943) 

PostPin It!

Arisztokratikus külső, természetes elegancia, tökéletes férfihang – Jeremy Irons

Közzétette szerző

A La Manche csatornában fekvő Wight-szigeten született, a család csak évente egyszer ruccant át Angliába. Anyai ágon ír felmenőkkel is büszkélkedhet, napjainkban ideje nagy részét az írországi, 15. századi Kilcoe kastélyban tölti, amelyet romosan vásárolt meg és részben saját keze munkájával újított fel – nem is tagadja, hogy néhány filmszerepét kifejezetten ezért, anyagi okokból vállalta el. Az iskolai zenekarban dobolt és harmonikázott, s miután az állatorvosi egyetemre nem vették fel, úgy döntött, színész lesz.

Bristoli színi tanulmányainak költségeit kertészként, utcai zenészként és takarítóként dolgozva teremtette elő, első szerepe a Godspell című musical Keresztelő Szent Jánosa volt. Ezt tévéfilmek követték: a BBC egyik produkciójában Liszt Ferencet alakította, a filmvásznon a balett-táncos Nyizsinszkijről szóló drámában debütált.

A kritika akkor figyelt fel rá, amikor Harold Pinter Nobel-díjas író ajánlása nyomán Laurence Olivier és John Gielgud oldalán szerepelt Evelyn Waugh Az utolsó látogatás című alkotásának kosztümös tévéváltozatában. Az áttörést 1981-ben A francia hadnagy szeretője című, a viktoriánus korban játszódó romantikus dráma hozta meg, Meryl Streep partnereként. Ezt a Proust regénye nyomán készült Swann szerelme című filmdráma követte, A misszióban dél-amerikai jezsuita papot alakított, majd olyan rendezők filmjeiben játszott, mint Bernardo Bertolucci (Lopott szépség), Adrian Lyne (Lolita), David Cronenberg (Pillangófiú, Két test egy lélek – utóbbiban az egypetéjű ikerpár mindkét tagja ő volt), Steven Soderbergh (Kafka), Franco Zeffirelli (Mindörökké Callas) vagy David Lynch (Inland Empire).

PostPin It!

Az Európai Filmkultúra Kincse lett a Nyugati pályaudvar

Közzétette szerző

A pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette – idézte fel az emléktábla-avatáson Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet (NFI) elnöke.

Budapest egyik legrégebbi vasútállomása számtalan magyar és nemzetközi filmben szerepelt. Helyszínként szolgált egyebek mellett Szabó István Hanussen (1988) és A napfény íze (1999) című történelmi drámájában, Tony Scott Kémjátszmájában (2001), Steven Spielberg Münchenjében (2005) és Tomas Alfredson Suszter, szabó, baka, kém (2011) című világhírű thrillerében is, de vezető luxusmárkák reklámjaiban is szerepelt a vasútállomás, tavaly például a Gucci Gift kampányban – hangsúlyozta a kormánybiztos.

Káel Csaba elmondta, hogy amellett, hogy a Nyugati ikonikus építmény, elődjéből indult 1846. július 15-én az első magyar gőzvonat Vácra, 35 kilométeres pályán a Duna mentén. Az épületet 1877-ben adták át a nagyközönségnek, vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított.

PostPin It!

Megvásárolták Térey János Káli holtak című regényének filmjogait

Közzétette szerző

„Glamour és vér. Egy egzisztencialista horror. Ahol az érzelmek őszinték, a szerelem tiszta, a szex vad, és a horror kegyetlen. Egy innovativ, előzmények nélküli, semmihez sem hasonlítható mozifilmet szeretnék. Valódi romantikus hősök egy kiszámíthatatlan világban, ahol bármi megtörténhet és meg is történik. Pont olyan, mint amilyen jövő vár ránk a 21I. században itt Európa közepén, a történelmi Magyarországon” – fogalmazott terveiről a magyar.film.hu oldalnak a producer.

„Már a regény megjelenése előtt beszélgettünk róla Térey Jánossal, egy régi álmom vált valóra, amikor aláírtuk a jogörökössel, Harmath Artemisszel, az író özvegyével a megfilmesítési szerződést. Közösen gondolkozunk, előttünk van még a műnek a forgatókönyvvé átdolgozása, aztán jöhet a casting, és bízom benne, hogy hamarosan nagyvászonra kerülhet a Káli holtak” – tette hozzá Csáky Attila.

A regényből a Katona József Színházban készült színdarab, az adaptációt Bíró Bence dramaturg és az előadás rendezője, Dömötör András készítették. A produkció, amelynek bemutatója 2021. szeptember 17-én volt, megkapta a legjobb új magyar dráma / színpadi szöveg, a legjobb előadás, a legjobb rendezés, a legjobb férfi főszereplő (Tasnádi Bence) és a legjobb női epizódszereplő (Fullajtár Andrea) kategóriákban a Színikritikusok díját.

PostPin It!

Mácsai Pállal a főszerepben tettek ingyenesen nézhetővé egy különös Poirot-filmet

Közzétette szerző

A titokzatos stylesi esetet 2022 nyarától havi rendszerességgel vetítették a Bem moziban, a nemzetközi közönség pedig februárban, a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztiválon találkozhatott vele – írta a magyar.film.hu. Hozzátették, több külföldi szakmai lap , például a Little White Lies és a Filmmaker Magazine is méltatta az alkotás ötletességét és a regény adaptációjának újszerűségét. A film producere Hegyesi Fanni, sound designere Kovács-Vajda Bence volt.

Az egész estés film állami támogatás nélkül, több mint száz némafilm képi anyagának felhasználásával jött létre.

A Poirot az Orfeumban című vacsoraszínházi előadásról, amely a Darázsfészekből és a Sárga íriszből áll, itt írtunk.

PostPin It!

Korda Sándor, a lovaggá ütött túrkevei filmmágnás

Közzétette szerző

Kellner Sándor László néven született a Túrkeve melletti Pusztatúrpásztón, Zoltán testvére szintén filmrendező, Vince díszlettervező lett. Apjuk halála után Kecskemétre, majd a fővárosba költöztek, Sándor középiskolai tanulmányait már itt végezte. A kiváló fogalmazókészséggel megáldott fiú újságíró gyakornokként kezdte filmkritikáit Sursum Corda („Emeljük fel a szívünket”) álnéven jegyezni, innen ered a Korda Sándor név. 22 évesen ő alapította az első magyar filmes szaklapot, és ezzel egy időben kezdett némafilmeket rendezni.

Először Kolozsvárott dolgozott, majd 1917-ben megvette a budapesti Corvin Filmgyárat. Zuglóban Moholy-Nagy László tervei alapján korszerű filmstúdiót épített, egyik újítása az amerikai mintájú filmdramaturgia megszervezése volt. Idehaza mintegy 20 filmet készített, a legismertebb az irodalmi alapokon nyugvó Nagymama (ebben Blaha Lujza is szerepelt), a Mágnás Miska, A gólyakalifa (a forgatókönyvet Karinthy Frigyessel íratta), a Szent Péter esernyője és Az aranyember, az egyetlen magyarországi filmje, amely vetíthető formában fennmaradt.

A Tanácsköztársaság idején részt vett a filmgyártás átszervezésében, ezért a kommün bukása után letartóztatták. Amikor felesége, a filmsztár Korda Mária közbenjárására szabadon bocsátották, azonnal elhagyták az országot. Utolsó itthoni munkája A 111-es című némafilm volt, Heltai Jenő műve alapján.

PostPin It!

„Mindenki sírt körülöttem” – Reisz Gábor a Magyarázat mindenre velencei bemutatójáról

Közzétette szerző

Milyen volt a film közönségével való első találkozás Velencében? Jókor és eleget nevetett-e, és mire lehetett következtetni a csöndjeiből? Ön mire, például mely jelenetek fogadtatására figyelt különösen is?

Ilyen drámát korábban még nem csináltam, ezért nem igazán tudtam, mit lehet majd abból leszűrni, mikor és mennyit nevet a közönség. Arra, hogy nézői szerepbe helyezkedjem, nem voltam alkalmas állapotban, de az ezernégyszáz fős vetítőterem nagy csendjeit, és azt, mikor mire fókuszált a közönség, minden esetben pontosan érzékeltem, akárcsak a humoros jelenetek fogadtatását – és ezekből arra következtettem, hogy értik-szeretik a filmet. Körülöttem a magyar stáb ült. A taps a film végén sokkal korábban jött, mint gondoltam, erős volt, és sokáig tartott. Korábban azt hittem, sírni fogok, ha meghallom, de érdekes módon csak én nem sírtam azokban a pillanatokban, míg körülöttem mindenki igen.

A magyar vetítésen feltűnően sokat nevettünk. Ha hallja, az esetleg zavarta volna?

PostPin It!

„A filmfelújítás egy soha véget nem érő történet”

Közzétette szerző

A hazai kulturális rendezvények között az egyik legnépszerűbb program a Budapesti Klasszikus Film Maraton, és miközben a filmeket nézzük, igazából eszünkbe sem jut, hogy egyáltalán nem olyan természetes, hogy 50, 70 vagy akár 100 éve készült alkotásokat tudunk élvezni ilyen minőségben. E mögött a teljesítmény mögött az NFI Nemzeti Filmdigitalizálási és Filmrestaurálási Programja áll.

A program 2017-ben indult, és mostanra nagyot fejlődött. Éves összege akkora, mint egyetlen minimál költségvetésű magyar filmé, és általában évi 30 filmet sikerül felújítani úgy, hogy nehéz nitrófilmek is vannak köztük. Az összes felújítást tekintve mára közel járunk a 200 filmhez, amibe a rövidfilmek, illetve az animációk is beletartoznak. A filmfelújítás nagyon tervezetten, hosszú távú program mentén zajlik, és ez óriási dolog, mert nem az történik, hogy egyszer-kétszer sikerül pénzt szereznünk, mint régebben, hanem a Nemzeti Filmintézet kiszámíthatóan biztosítja az anyagi hátteret a folyamatos munkához.

A Küzdelem a létért című némafilm-töredék koszos és felújított változata

PostPin It!

Latabár Kálmán, aki világhírű is lehetett volna

Közzétette szerző

Latabár Kálmánt a ’30-as évektől kezdve a haláláig ünnepelték – színpadon és filmen egyaránt. Ő lett és maradt a mi Latyink, akinek emlékezetes alakításai az idei Budapesti Klasszikus Film Maraton programjában is láthatóak lesznek. A közönség ismét jókat nevethet a mindig brillírozó komikuson az Állami Áruház, az Egy szoknya, egy nadrág, a Mágnás Miska, illetve az Egy bolond százat csinál restaurált filmkockáin.

A művészdinasztiából származó Latabár Kálmán már háromévesen színpadra lépett. A vándorszínészek bizonytalan jövőjét választó szülei mellett kisebb szerepet kapott a Gül Baba című operettben, amit először 1905-ben adtak elő vele Pécsett. A korabeli kritikák szerint mindenki megkönnyezte az alakítását. Nemcsak a közönség, hanem a partnereként játszó apukája is.

A kezdeti sikert nem követte azonnali folytatás. Miután a családfő Budapesten végre biztos szerződést szerzett, a fiúk – Kálmán és öccse, Árpád – a Teleki téri piacon bútor, terítő és más tárgyak eladásából szereztek némi bevételt a házikassza számára. Emiatt az iskolába járás néha csak fakultatív program volt a gyerekek életében.

PostPin It!

„Távol akartam tartani magam a témától” – Interjú Tudor Giurgiu filmrendezővel

Közzétette szerző

Tizennyolc éves volt, amikor kitört a romániai forradalom. Ősélmény, melyről mindig is filmet akart készíteni, vagy ez később került a céljai közé?

Távol akartam tartani magam ettől a témától az ellentmondásossága miatt. De mikor lehetőség adódott, és megismertem a Nagyszebenben történteket, sokként értek. Miután beleástam magam az eseményekbe, úgy gondoltam, a generációmnak beszélnie kell erről, mert megtapasztaltuk ezt az időszakot. Tükröt kell tartanunk a fiatalabbaknak, mivel ők már nem élték át. Az életemet teljesen megváltoztatta a forradalom. Orvosnak készültem, aztán a kommunizmus bukása után inkább afelé sodródtam, ami mindig is érdekelt, így kerültem a filmes világba. A nyolcvanas–kilencvenes évek fordulója mély nyomot hagyott a magánéletemben és a karrieremben is. Ma a múlt felé kell fordulnunk, mert még nem igazán tudtunk kapcsolódni hozzá filmes értelemben, nem mondtunk el róla még eleget. Többet értenénk meg a társadalmunkból, a viselkedésünkből, ha visszanéznénk, hogy megtaláljuk a problémáink gyökerét.

Három év kutatómunka van a film mögött. Hogyan reagáltak az emberek, akikkel megosztotta a terveit? Inkább eltávolodtak, vagy támogatták?

PostPin It!

Ő robbantotta ki az 1970-es évek legnagyobb hollywoodi botrányát – Cliff Robertson 100 éve született

Közzétette szerző

A kaliforniai La Jollában módos farmercsaládba született III. Clifford Parker Robertson néven. Miután szülei elváltak, majd anyja fiatalon meghalt, nagyanyja vette magához és nevelte fel. A második világháború alatt az amerikai kereskedelmi flottánál szolgált, hazatérve a Yellow Springs-i Antioch College-ban kezdte meg felsőfokú tanulmányait. Egy ideig újságíróként dolgozott egy helyi lapnál, közben egyre erősebb lett benne a vágy, hogy a színészettel foglalkozzon. Az ötvenes évek elején otthagyta a főiskolát, majd New Yorkba költözött, ahol beiratkozott az Actors Studióba.

A Broadway-n 1953-ban debütált a Late Love, majd Joshua Logan The Wisteria Trees című darabjában. Televíziós karrierje is ekkor indult be, olyan televíziós antológiasorozatokban kapott szerepet, mint az Armstrong Circle Theatre, a Hallmark Hall of Fame vagy a CBS-en futó Rod Brown of the Rocket Rangers. A televíziózás aranykorában feltűnt még a The United States Steel Hour, a Playhouse 90, valamint a The Chrysler Theater egyes epizódjaiban, utóbbiért 1966-ban Emmy-díjat nyert.

Első filmszerepét az 1955-ös Piknik című romantikus vígjátékban kapta William Holden és Kim Novak oldalán. A film népszerűségének köszönhetően Robertson szerződést kötött a Columbia filmstúdióval, a következő évben már az Őszi falevélben szerepelt Joan Crawford mellett. A későbbiekben többek közt kisstílű bűnözőt alakított az Underworld U.S.A. (1961) című moziban, majd egy orvost a The Interns (1962) kórházi melodrámában.

PostPin It!

A Kojot négy lelke a hivatalos magyar Oscar-nevezés

Közzétette szerző

A Gauder Áron rendezésben, Bereményi Géza közreműködésével, Temple Réka producer vezetésével készült, és az indián teremtéstörténetet eredeti látásmóddal, a mitikus Kojot figurájával a középpontban elmesélő filmet mintegy 30 fesztiválon vetítették már nagy sikerrel világszerte. Az Amerikai Filmakadémia szabályzata szerint a jövő márciusban 96. alkalommal kiosztandó Oscar-díjakra a nemzetközi film kategóriában minden ország egy mozifilmet nevezhet azok közül, amelyeket 2022. december 1. és 2023. október 31. között mutatnak be az adott országban.

A hivatalos magyar Oscar-nevezésről döntő testületben a Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai közül Fonyódi Tibor, Káel Csaba és Pesti Ákos, Lukácsy György, valamint Bereczki Csaba, az NFI Nemzetközi értékesítési igazgatója, Tősér Ádám filmrendező és Novák Emil operatőr, a Magyar Filmakadémia elnöke vett részt.

19 magyar egész estés mozifilm közül választotta ki a Kojot négy lelke című filmet a héttagú bizottság. 

PostPin It!

A hollywoodi filmgyártás magyar alapítóiról készül dokumentumfilm

Közzétette szerző

Kollarik Tamás, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, a film egyik ötletgazdája, kreatív producere és társrendezője, valamint Takó Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, a film producere és másik társrendezője évek óta dolgoznak azon, hogy felkutassák, összegyűjtsék, Magyarországra hozzák és gondozzák a hollywoodi magyarok szellemi hagyatékát.

A két szakember 2018 óta készíti elő a Fox vs. Zukor – Egy hollywoodi történet című egész estés dokumentumfilmet, amely az Amerikába kivándorolt két stúdióalapító személyes történetén és visszaemlékezésein keresztül idézi meg életüket, karrierjüket, egymással való néha nyílt, néha burkolt versengésüket, amely során letették a hollywoodi filmgyártás alapjait, elkészítették az első amerikai nagyjátékfilmeket, hangosfilmeket, valamint stúdióik elnyerték a filmtörténet első Oscar-díjait.

Kollarik Tamás és Takó Sándor küldetésükbe azzal a céllal vágtak bele, hogy könyveken, filmeken, filmzenei koncerteken keresztül ismertessék meg a magyar származású hollywoodi alkotók életét a magyar és nemzetközi közönséggel, a Magyarok Hollywoodban címmel útjára indított könyvsorozatukban pedig olyan alkotók eddig meg nem jelent életrajzait mutatják be, mint a háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklós, az ötszörös Emmy-díjas Csupó Gábor, az Oscar-díjas Pressburger Imre vagy a Hollywood magyar alapítóiként ismert Zukor Adolf és Fried Vilmos (William Fox).

PostPin It!