Best WordPress Hosting
 

Anna Magnani: a római asszony, aki egy új rendezői stílus szimbóluma lett

Anna Maria Magnani néven 1908. március 7-én látta meg a napvilágot Rómában. Törvénytelen gyermek volt, anyja még csecsemőként magára hagyta, hogy megkeresse egyiptomi származású apját, és végül nagymamája nevelte fel Róma Trastevere nyomornegyedében. Pár hónapig járt egy francia apácák által vezetett bentlakásos iskolába, majd beiratkozott a Santa Cecilia konzervatóriumba, 1927-től az Eleonora Duse drámaművészeti iskola tanulója volt.

Színészi tapasztalatot az éjszakai klubokban való énekléssel szerzett, kipróbálta a vaudeville-t, és kísérleti színdarabokban is szerepelt. A filmvásznon 1934-ben debütált a La cieca di Sorrento című drámában. A következő évben férjhez ment Goffredo Alessandrini rendezőhöz, aki nem tisztelte művészetét, ráadásul nem is volt hozzá hűséges, így útjaik hamar szétváltak. 1940-ben találkozott a nála kilenc évvel fiatalabb Massimo Seratóval, tőle született meg 1942-ben fia. A második világháború alatt Toto revütársulatában lépett fel, itt fedezte fel Vittorio De Sica, aki Török Rezső Péntek Rézi című vígjátékának főszerepét bízta rá – ez volt az első és utolsó komikaszerepe a filmvásznon.

Pályafutásában a fordulatot 1945 jelentette, amikor Roberto Rossellini és Sergio Amidei úgy döntött, nem zárt stúdiókban, hanem eredeti helyszíneken forgatják a neorealizmus alapfilmjét, a Róma, nyílt várost. A főszerepet játszó Anna Magnani az új rendezői stílus szimbóluma lett, alakításáért 1946-ban az év legjobb külföldi színésznőjeként elnyerte az amerikai National Board of Review díját.

Októberben egy hét Korea

Október 13. és 20. között érkezik a kurrens dél-koreai mozi legjava a Corvin és a Sugár moziba. A jegyértékesítés szeptember 28-án indul.

A Koreai Kulturális Központ idén is elhozza Budapestre a kurrens dél-koreai mozi legjavát. Panasz nem hagyhatja el a szánkat: 19 válogatott nagyjátékfilm és 5 rövidfilm kerül majd bemutatásra 4 szekcióban (Friss, Arcok, Fókusz, Extra), ráadásul a mostani kiadásban is lesz két közönségtalálkozó: Kim Hee-jung rendezőnő és Park Ha-sun színésznő érkezik hozzánk Szöulból október 14-én és 15-én.

A következő öt filmet ajánljuk a kínálatból:

Úgy gondolta, túl öreg a Grease-hez, de a próbafelvételek meggyőzték – Olivia Newton-John 75 éve született

Cambridge-ben született, és bár Isaac Newton nem rokona, akad a családban fizikus: anyai nagyapja a Nobel-díjas Max Born volt. Apja a II. világháborúban részt vett a híres Enigma-tervben, amelynek során sikerült a németek által használt kódrendszert megfejteni, és ő volt az, aki 1941-ben letartóztatta az Angliába repülő Rudolf Hesst, Hitler korábbi helyettesét. A család 1954-ben az ausztráliai Melbourne-be költözött, ahol apja egyetemi tanárként kapott állást.

Olivia a tudományos élet helyett inkább a szereplésre vágyott, tinédzser korában alapított egy lányegyüttest. Nagy sikereket nem értek el, fellépéseik leginkább sógorának kávézójára korlátozódtak. A szépen éneklő lány azonban hamarosan a rádiók és a tévék gyakori szereplője lett, a hatvanas években megnyert egy tehetségkutató versenyt is. A fődíj egy angliai út volt, így a fiatal tehetség szülőhazájában építhette tovább karrierjét.

1971-ben jelent meg első önálló albuma, amelynek címadó dala Bob Dylan If Not For You című dalának feldolgozása volt. Az amerikai áttörésre még két évet kellett várnia, a Let Me Be There című dal azonban már egy Grammy-díjat is hozott számára; nem sokkal később jelentette meg az I Honestly Love You című dalát, amely névjegyévé vált, és további két Grammy-díjat hozott neki.

„Lélektani utazás” – Kámán Albert az online zaklatásról írja legújabb forgatókönyvét

Mit gondolsz, minek köszönhető a Magány sikere?

Talán annak, hogy az európai és a magyar kisfilmekhez képest – amelyekben a román újhullám hatása még mindig érzékelhető – alapvetően szokatlan. Klasszikus filmnyelvet és színes fényeket használok benne, lassú snittekkel operálok, mert mindig nagyjátékfilmben gondolkodom. A kisfilm a vicchez hasonlóan egy csattanóra, kisebb szituációra épül. A Magány negatívumaként is említették páran: érződik rajta, hogy tévéfilmnek írtam, és ezt sűrítettem végül fél órába. Általában megosztó, nem közönségfilmek kerülnek ki a kezem alól, mert számomra mindig az önazonosság a fő szempont, hogy őszinte legyen, amit csinálok. Hatalmas élmény volt ilyen nagy stábbal, profi színészekkel dolgozni.

A cím jelentése a filmben több síkon tetten érhető, és érdekes, hogy bár a forgatókönyvet a járvány előtt írtad, azt a bezártságot fogalmaztad meg benne, ami nem sokkal később, a Covid időszakában vált „kézzelfoghatóvá”.

10 mozifilm, amire 1 milliárd forintnál többet költöttünk a magyar mozikban

2009-ben történt meg először, hogy egy film a hazai piacon több mint 1 milliárd forint bevételt termelt, és az azóta eltelt 14 évben csak 9 további alkotás tudta megismételni az Avatar bravúrját.

A legtöbbet – 1.034.124 mozijegy formájában, több mint 2,3 milliárd forintot – a 2022-ben bemutatott Avatar – A víz útja című filmre költöttek a magyarok. James Cameron tizenhárom évvel az első rész eseményeit követően meséli el a Sully család történetét. A harmadik a 2015-ös, J. J. Abrams rendezte Star Wars – Ébredő erő lett 1,82 milliárdos bevétellel, 1,23 millió eladott jeggyel. Ezzel a filmmel új időszámítás kezdődött a Star Wars történetében.

A negyedik helyen a 2017-es, Rian Johnson által rendezett Star Wars – Az utolsó Jedik végzett 1,38 milliárd forint bevétellel (909.730 jegy). Az Ébredő erő hősei nemcsak az Erővel kapcsolatos ősi rejtélyekre találnak választ, hanem megdöbbentő múltbéli titkokra is fényt derítenek. Az ötödik legnagyobb bevételt – 845.649 jegy, 1, 3 milliárd forint – a Marvel Studios huszonegy filmet megkoronázó, nagyszabású fináléja, a 2019-ben készült Bosszúállók: Végjáték hozta. A hatodik helyen Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével az idei év egyik blockbustere, a Mattel játékcég babáján alapuló szatíra, a Barbie áll. 1,2 milliárd forintot költöttek el rá a magyarok 634.672 mozijegy formájában.

A legjobb film díját nyerte A játszma Pármában

Az olaszországi Párma nemzetközi filmfesztiválját 11. alkalommal rendezték meg múlt héten. A versenyprogramban vetített A játszma című ügynök thriller a legjobb film díját nyerte el, a szakmai zsűri indoklásában méltatta a „kiváló rendezést és színészi alakításokat, a kép és a zene pontosan összetartó egységét, mely mély rétegekkel gazdagítja a történelmi thrillert”.

A játszma című mozifilm a kultfilmmé vált thriller, A vizsga (2011) izgalmas folytatása. Az ikonikus alkotás felejthetetlen karakterei Kulka János, Nagy Zsolt, Hámori Gabriella és Scherer Péter alakításában tértek vissza a vászonra, új főszereplőként Staub Viktória csatlakozott a csapathoz.

A Fazakas Péter rendezésében készült A játszma története 1963-ban játszódik Budapesten. Az állambiztonság tisztje, Jung András élete tökéletes: boldogan él feleségével, Évával, és az egyetlen dolog, ami előléptetését hátráltatja, egy versengő kolléga, Kulcsár. Amikor felbukkan a múltból egy lezáratlan ügy kapcsán a legendás kém, Markó Pál, fordulat fordulatot követ, és kezdetét veszi egy könyörtelen párharc, ahol senki és semmi nem az, aminek látszik, és egyetlen emberi gesztus az életedbe kerülhet.

Nincs, aki megmentsen: Ne fecséreld a szavakat!

Ha nincs, aki a segítségedre siet, hát mentsd meg magad! A “magányos nő” NEM az “áldozat” szinonimája. A főszerepet játszó Kaitlyn Dever pedig nem gyenge: sem színésznőként, sem leleményes túlélőként. Ötödik típusú találkozások, ahol az ember helyett az idegenek húzzák a rövidebbet.

The post Nincs, aki megmentsen: Ne fecséreld a szavakat! first appeared on kulturbanyasz.hu.

Arany Pálma-díjas alkotással indul a Mozinet Filmnapok új évada

A nézők esetenként már hónapokkal az országos mozibemutató előtt láthatják a budapesti Puskin mellett a békéscsabai Centerben, a debreceni Apollóban, a győri Rómer Házban, a kecskeméti Otthon moziban, a miskolci Uránia-Béke moziban, a nyíregyházi Krúdyban, a pécsi Apollóban, a szegedi Belvárosiban, a székesfehérvári Barátságban, a szentendrei P’Art moziban, a székesfehérvári Barátságban, a szolnoki Tisza moziban, a szombathelyi Agorában és a veszprémi Fotonban a Mozinet Filmnapokon szereplő filmeket, havonta egyet.

Októberben a világ legrangosabb fesztiváljának fődíját, a cannes-i Arany Pálmát elnyerő lélektani krimi, az Egy zuhanás anatómiája című filmben Sandra (megformálója Sandra Hüller) sikeres német írónő, aki francia férjével és látássérült gyerekével él a francia Alpok egyik kis falujában. A férfi váratlanul meghal, nem egyértelmű, hogy baleset, öngyilkosság vagy gyilkosság történt. A film az eseményeket végig a feleség szemszögéből követi, miközben a néző számára is kérdéses az ártatlansága. Az Egy zuhanás anatómiája több bűnügyi történetnél: Justine Triet rendezőt a házasság és az emberi kapcsolatok rétegei érdeklik.

Az Életrevalók és az Eszeveszett esküvő francia alkotói, Éric Toledano és Olivier Nakache az idei karácsonyi szezonban vígjátékkal térnek vissza: az Egy nehéz év című filmet a Filmnapok nézői már novemberben láthatják. A történet főhőse, Albert (Pio Marmai) kisstílű semmirekellő, aki felnőtt fejjel sem jut előbbre az életben. A sors összehozza a kényszeresen vásárló Brunóval (Jonathan Cohen), akivel elmegy egy klímaaktivista gyűlésre. A két férfit nem igazán érdekli a Föld megmentése, de egy vonzó tüntető (Noémie Merlant) miatt az ökoharcosok között maradnak.

Újra Latin-Amerikai Filmnapok az Urániában

A Filmnapokat szeptember 26-án, kedden a legjobb idegen nyelvű film Golden Globe-díjával elismert Argentína, 1985 nyitja. Santiago Mitre rendezése hiteles történelmi dráma és feszült politikai thriller egyszerre. Az alkotást Julio Strassera és Luis Moreno Ocampo ügyészek, valamint fiatalokból verbuvált jogi csapatuk igaz története ihlette, akik mindenre elszántan, irreálisan rövid határidővel tudtak vádat emelni az Argentínát 1976 és 1983 között elnyomó katonai diktatúra ellen. A filmet a hiteles korrajz és látvány mellett a színészi alakítások, köztük az itthon is jól ismert Ricardo Darín (Eszeveszett mesék, Truman, Mindenki tudja) játéka teszi különösen emlékezetessé.

Szeptember 27-én A legjobb családok című vígjáték Peruba viszi el a közönséget. Javier Fuentes-León remek karaktereket felvonultató rendezése humorba csomagolva tárja elénk a felszín alatt munkáló társadalmi ellentéteket. Luzmila és Peta nővérek, házvezetőnőként dolgoznak két arisztokrata hölgy, Alicia és Carmen alkalmazásában. Már-már családtagnak számítanak – legalábbis addig, amíg felszínre nem kerül egy mélyen őrzött titok, amely a két háztartás mindkét szintjét átszövi, és szét nem pattan a buborék, amely összetartotta látszatra tökéletes világukat.

A humoré a főszerep szeptember 28-án is, amikor a tavalyi filmnapokon nagy sikerrel vetített Az exemnek szeretettel alkotóinak új komédiája, a Különc – Az vagy, vagy tetteted? kerül a mozivászonra. A pergő tinivígjáték főhőse, Julia sok év után költözik vissza szüleivel az Egyesült Államokból Ecuadorba. Odaát népszerű vlogger volt, hatalmas követőtáborral és rengeteg baráttal. Itt ismeretlenül kell beilleszkednie a szigorú, katolikus fenntartású gimibe, miközben a „Királylányok” áhított (és rettegett) klikkje megbélyegzi őt. Vajon sikerül barátokra lelnie és kitörnie a „Különcök” skatulyájából?

Sofia Vergara keresztanyává változik a Griselda sorozatban! Itt az első rövid előzetes

A színésznő, akit leginkább a Modern Család című sorozatban nyújtott hosszú távú szerepéről ismerhetünk, a Netflix sorozatok egyikében debütál Griselda Blancóként, a kolumbiai “Keresztanyaként”, aki a történelem egyik legjövedelmezőbb kartelljét hozta létre. A hat epizódból álló limitált sorozat most egy rövid előzetessel jelentkezik, amely Vergara főszereplésével látható, de ő az ügyvezető producere is a 2024 More

The post Sofia Vergara keresztanyává változik a Griselda sorozatban! Itt az első rövid előzetes appeared first on Fess.hu.

Read More

Ingyenes klasszikusokat kínál a Filmio a Film Maraton válogatásából

A frissen felújított Latabár-klasszikus, az Egy szoknya, egy nadrág (1943), Gaál Béla vígjátéka, a Pesti mese (1937), valamint Gazdag Gyula megjelenésekor betiltott szatírája, A sípoló macskakő (1971) csütörtöktől vasárnapig ingyenesen megtekinthető a magyar filmek streaming platformján. 

A Budapesti Klasszikus Film Maratonon a hollywoodi produkciók és ritka gyöngyszemek mellett számos hazai klasszikust is látni lehetett, bemutatták a frissen restaurált Latabár-filmeket, megemlékeztek 150 éves fővárosunkról és külön válogatást szenteltek a Balázs Béla Stúdió alkotóinak, köztük Gazdag Gyula munkásságának. A Filmio kínálatában számos, a Maratonon nagy sikerrel vetített magyar film nézhető, melyek közül három alkotás ingyenesen megtekinthető vasárnap estig. 

Egy szoknya, egy nadrág (1943) 

Az ember, aki mindig ott volt és mégis eltűnt

Szittya Emil. Kinek hangzik ismerősen ez a név? És hogyha azt mondom, hogy nem más volt ő, mint Kassák Lajos mestere? Ez onnan tudható, hogy azon kevés itthoni nyom, ami megmaradt Szittyáról, az Kassák életrajzi művében, az Egy ember életében lelhető fel. A könyvben szereplő karakter, aki a fiatal Kassákkal csavarog Európában, és közben a politikai öntudatra ébredés és férfivá érés útjának különös fontosságú útmutatójává emelkedik, az akkor még szintén szemtelenül fiatal Szittya. Buharovék a Kassák Múzeumban bemutatott videóinstallációjukban ebből az epizódból merítve alkották újra a szocialista eszmékkel feltüzelt Kassák és a merész, anarchista gondolkodó filozofáló, játékosan perlekedő vitáját, amivel a hosszú közös vándorlás alatt ütötték el idejüket.

Hogy Buharovék filmeket készítő képzőművészek-e vagy installációkat készítő filmesek, már igen régóta nehéz eldönteni (de talán nem is kell). Professzionálisan vitorláznak a filmnyelvi eszközök között, mégis érezhető marad a kísérletezés, a játékosság és a dac a mainstream irányzatokkal szemben. Autonómok és megszállottak, így természetesen a filmzenét is maguk gyártják filmjeinkhez. Pont ezért megtehetik azt, hogy roncsolják a filmfelületet, és ezzel érzékeltessék az exhumálás aktusát, például az első teremben látható installációjukban, amelyet a 82 álom a második világháború idején című Szittya Emil kötetből készítettek. A film megidézi a némafilmek helyzetkomikumokra épülő dramaturgiáját, a belle époque és a világháborúk korának stílusjegyeit, de a rövid jelenetekből felépülő, cikázó tudatfolyam az álmok strukturálatlanságát (vagy “misztikus rendjét”), szürrealitását is érzékelteti. Az álmok pedig Szittyának, aki jóval túl tudott látni a kor által felkínált és meghatározó pszichoanalízis értelmezési keretén, nagyon fontosak voltak. Persze nem árt, ha ismerjük az eredeti művet, ám ha nem, akkor is átadhatjuk magunkat annak a különös meditatív állapotnak, amelybe ezek a különös szépségű képsorok terelnek bennünket.

Lényegében az történt, hogy Buharovék kiásták nekünk azt a pulzáló szellemi energiát, ami valaha Szittya lehetett, aki világcsavargó világpolgárként egy magyar zsidó cipész fiából emelkedett az európai avantgárd  jelentős kritikusává, kiterjedt kapcsolatokkal a kor művészvilágában. Annak, hogy Szittya mennyire biztos esztétikai ítélőerővel rendelkezhetett, a legerősebb bizonyítéka az, hogy képes volt megtalálni azokat az akkor még korántsem híres művészeket, akik később valóban a legnagyobbakká emelkedtek. Talán szerepe lehetett ebben annak is, hogy ő maga is festett, és ezekből a művekből néhány bemutatásra is kerül a kiállításon. Ami azonban igazán fontos, az Szittya Emil írásos hagyatéka – elméleti munkák, amelyek túlnyomó többsége németül és franciául jelent meg, és sohasem fordították le őket magyarra. Emigránsként élt (és úgy is halt meg), gyakorolva a többi, szegénységben élő emigráns művész között a kölcsönös segítségnyújtást, aminek persze alapja és feltétele volt az aktív társasági élet, annak szervezése. Németországi évei során nagyon hamar észlelte a hitleri térhódítás veszélyességét, és aktívan vetette bele magát az antifasiszta munkába, amit a francia emigrációban is következetesen folytatott. A háború után – feltételezhetően kelet-európai kapcsolatai miatt is – a sztálinizmusból is gyorsan kiábrándult.

Arisztokratikus külső, természetes elegancia, tökéletes férfihang – Jeremy Irons

A La Manche csatornában fekvő Wight-szigeten született, a család csak évente egyszer ruccant át Angliába. Anyai ágon ír felmenőkkel is büszkélkedhet, napjainkban ideje nagy részét az írországi, 15. századi Kilcoe kastélyban tölti, amelyet romosan vásárolt meg és részben saját keze munkájával újított fel – nem is tagadja, hogy néhány filmszerepét kifejezetten ezért, anyagi okokból vállalta el. Az iskolai zenekarban dobolt és harmonikázott, s miután az állatorvosi egyetemre nem vették fel, úgy döntött, színész lesz.

Bristoli színi tanulmányainak költségeit kertészként, utcai zenészként és takarítóként dolgozva teremtette elő, első szerepe a Godspell című musical Keresztelő Szent Jánosa volt. Ezt tévéfilmek követték: a BBC egyik produkciójában Liszt Ferencet alakította, a filmvásznon a balett-táncos Nyizsinszkijről szóló drámában debütált.

A kritika akkor figyelt fel rá, amikor Harold Pinter Nobel-díjas író ajánlása nyomán Laurence Olivier és John Gielgud oldalán szerepelt Evelyn Waugh Az utolsó látogatás című alkotásának kosztümös tévéváltozatában. Az áttörést 1981-ben A francia hadnagy szeretője című, a viktoriánus korban játszódó romantikus dráma hozta meg, Meryl Streep partnereként. Ezt a Proust regénye nyomán készült Swann szerelme című filmdráma követte, A misszióban dél-amerikai jezsuita papot alakított, majd olyan rendezők filmjeiben játszott, mint Bernardo Bertolucci (Lopott szépség), Adrian Lyne (Lolita), David Cronenberg (Pillangófiú, Két test egy lélek – utóbbiban az egypetéjű ikerpár mindkét tagja ő volt), Steven Soderbergh (Kafka), Franco Zeffirelli (Mindörökké Callas) vagy David Lynch (Inland Empire).

Az Európai Filmkultúra Kincse lett a Nyugati pályaudvar

A pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette – idézte fel az emléktábla-avatáson Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet (NFI) elnöke.

Budapest egyik legrégebbi vasútállomása számtalan magyar és nemzetközi filmben szerepelt. Helyszínként szolgált egyebek mellett Szabó István Hanussen (1988) és A napfény íze (1999) című történelmi drámájában, Tony Scott Kémjátszmájában (2001), Steven Spielberg Münchenjében (2005) és Tomas Alfredson Suszter, szabó, baka, kém (2011) című világhírű thrillerében is, de vezető luxusmárkák reklámjaiban is szerepelt a vasútállomás, tavaly például a Gucci Gift kampányban – hangsúlyozta a kormánybiztos.

Káel Csaba elmondta, hogy amellett, hogy a Nyugati ikonikus építmény, elődjéből indult 1846. július 15-én az első magyar gőzvonat Vácra, 35 kilométeres pályán a Duna mentén. Az épületet 1877-ben adták át a nagyközönségnek, vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított.

Megvásárolták Térey János Káli holtak című regényének filmjogait

„Glamour és vér. Egy egzisztencialista horror. Ahol az érzelmek őszinték, a szerelem tiszta, a szex vad, és a horror kegyetlen. Egy innovativ, előzmények nélküli, semmihez sem hasonlítható mozifilmet szeretnék. Valódi romantikus hősök egy kiszámíthatatlan világban, ahol bármi megtörténhet és meg is történik. Pont olyan, mint amilyen jövő vár ránk a 21I. században itt Európa közepén, a történelmi Magyarországon” – fogalmazott terveiről a magyar.film.hu oldalnak a producer.

„Már a regény megjelenése előtt beszélgettünk róla Térey Jánossal, egy régi álmom vált valóra, amikor aláírtuk a jogörökössel, Harmath Artemisszel, az író özvegyével a megfilmesítési szerződést. Közösen gondolkozunk, előttünk van még a műnek a forgatókönyvvé átdolgozása, aztán jöhet a casting, és bízom benne, hogy hamarosan nagyvászonra kerülhet a Káli holtak” – tette hozzá Csáky Attila.

A regényből a Katona József Színházban készült színdarab, az adaptációt Bíró Bence dramaturg és az előadás rendezője, Dömötör András készítették. A produkció, amelynek bemutatója 2021. szeptember 17-én volt, megkapta a legjobb új magyar dráma / színpadi szöveg, a legjobb előadás, a legjobb rendezés, a legjobb férfi főszereplő (Tasnádi Bence) és a legjobb női epizódszereplő (Fullajtár Andrea) kategóriákban a Színikritikusok díját.

Mácsai Pállal a főszerepben tettek ingyenesen nézhetővé egy különös Poirot-filmet

A titokzatos stylesi esetet 2022 nyarától havi rendszerességgel vetítették a Bem moziban, a nemzetközi közönség pedig februárban, a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztiválon találkozhatott vele – írta a magyar.film.hu. Hozzátették, több külföldi szakmai lap , például a Little White Lies és a Filmmaker Magazine is méltatta az alkotás ötletességét és a regény adaptációjának újszerűségét. A film producere Hegyesi Fanni, sound designere Kovács-Vajda Bence volt.

Az egész estés film állami támogatás nélkül, több mint száz némafilm képi anyagának felhasználásával jött létre.

A Poirot az Orfeumban című vacsoraszínházi előadásról, amely a Darázsfészekből és a Sárga íriszből áll, itt írtunk.

Korda Sándor, a lovaggá ütött túrkevei filmmágnás

Kellner Sándor László néven született a Túrkeve melletti Pusztatúrpásztón, Zoltán testvére szintén filmrendező, Vince díszlettervező lett. Apjuk halála után Kecskemétre, majd a fővárosba költöztek, Sándor középiskolai tanulmányait már itt végezte. A kiváló fogalmazókészséggel megáldott fiú újságíró gyakornokként kezdte filmkritikáit Sursum Corda („Emeljük fel a szívünket”) álnéven jegyezni, innen ered a Korda Sándor név. 22 évesen ő alapította az első magyar filmes szaklapot, és ezzel egy időben kezdett némafilmeket rendezni.

Először Kolozsvárott dolgozott, majd 1917-ben megvette a budapesti Corvin Filmgyárat. Zuglóban Moholy-Nagy László tervei alapján korszerű filmstúdiót épített, egyik újítása az amerikai mintájú filmdramaturgia megszervezése volt. Idehaza mintegy 20 filmet készített, a legismertebb az irodalmi alapokon nyugvó Nagymama (ebben Blaha Lujza is szerepelt), a Mágnás Miska, A gólyakalifa (a forgatókönyvet Karinthy Frigyessel íratta), a Szent Péter esernyője és Az aranyember, az egyetlen magyarországi filmje, amely vetíthető formában fennmaradt.

A Tanácsköztársaság idején részt vett a filmgyártás átszervezésében, ezért a kommün bukása után letartóztatták. Amikor felesége, a filmsztár Korda Mária közbenjárására szabadon bocsátották, azonnal elhagyták az országot. Utolsó itthoni munkája A 111-es című némafilm volt, Heltai Jenő műve alapján.

Egy ezerszer látott szuperhősfilm

A DC és a Warner idei szuperhősfilmjei borzalmasan gyengén teljesítettek és nem is sikerültek jól, ez alól pedig sajnos a…

A Egy ezerszer látott szuperhősfilm bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.

Itt az Aquaman 2 előzetese, Jason Momoa óriás csikóhalon lovagol

Nem kell már sokáig várniuk a DCU rajongóinak a következő fejezetre, ugyanis a Kék Bogár után folytatódik a 2018-as Aquaman Jason Momoával. A történet szerint a címszereplő összefog féltestvérével (Patrick Wilson), hogy együtt védjék meg Atlantiszt a Fekete Mantától, akinek különös gúnyáját az első részhez hasonlóan ismét Yahya Abdul-Mateen II öltötte magára. Az Aquaman és …

„Mindenki sírt körülöttem” – Reisz Gábor a Magyarázat mindenre velencei bemutatójáról

Milyen volt a film közönségével való első találkozás Velencében? Jókor és eleget nevetett-e, és mire lehetett következtetni a csöndjeiből? Ön mire, például mely jelenetek fogadtatására figyelt különösen is?

Ilyen drámát korábban még nem csináltam, ezért nem igazán tudtam, mit lehet majd abból leszűrni, mikor és mennyit nevet a közönség. Arra, hogy nézői szerepbe helyezkedjem, nem voltam alkalmas állapotban, de az ezernégyszáz fős vetítőterem nagy csendjeit, és azt, mikor mire fókuszált a közönség, minden esetben pontosan érzékeltem, akárcsak a humoros jelenetek fogadtatását – és ezekből arra következtettem, hogy értik-szeretik a filmet. Körülöttem a magyar stáb ült. A taps a film végén sokkal korábban jött, mint gondoltam, erős volt, és sokáig tartott. Korábban azt hittem, sírni fogok, ha meghallom, de érdekes módon csak én nem sírtam azokban a pillanatokban, míg körülöttem mindenki igen.

A magyar vetítésen feltűnően sokat nevettünk. Ha hallja, az esetleg zavarta volna?