Best WordPress Hosting
 

Művészeti instruktor képzést indít a Budapesti Metropolitan Egyetem  

A szak vezetőjét, Dr. K. Horváth Zsoltot kérdeztük arról, hogy kiknek javasolja a művészeti instruktor szakra való jelentkezést?

Azoknak, akik erős művészeti elköteleződésük mellett fontosnak tartják, hogy a művészet élvezete ne pusztán egyéni, de közösségi élménnyé is váljon. A művészeti instruktorok a szak elvégzése után majd azért dolgoznak különböző művészeti területeken, hogy a művészet befogadása, élvezete ne csak kevesek kiváltsága legyen. A képzés célja az is, hogy a hallgatók megtanuljanak kapcsolatot teremteni a művészek, az intézmények és nézők között. A művészeti instruktor legfontosabb feladata tehát a kreatív, kifejező alkotómunka összekapcsolása egy-egy közösség létrehozásával és megerősítésével.

Milyen adottságokkal kell rendelkeznie egy hallgatónak, aki eredményesen végzi majd el ezt a képzést?

Pannonhalma legféltettebb kincsei

Pannonhalma és a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár a magyar kultúra „zarándokútjának” első stációja, ezeréves kereszténységünk bölcsője, ahol bármikor érdemes elidőzni. Kevesen vannak jelenleg, akik jobban ismerik a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár rendkívüli gyűjteményét, mint a könyvtárat több évtizede vezető igazgató, Ásványi Ilona. Enciklopédikus szakmai tudása nemcsak az itt őrzött és az ide folyamatosan bekerülő könyvekről, de a bencés rend történetéről is beszélgetésünk kimeríthetetlen forrása volt. Látogatásunk alkalmával Biriszló Lőrinc bencés szerzetessel közösen avattak be a könyvtár történetébe, együtt mutatták meg Pannonhalma legféltettebb kincseit.

Prédikáljatok és tanítsatok!

A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár története két jól elkülöníthető korszak mentén íródott, és talán éppen napjainkban nyit új fejezetet az utókor számára: a rend feloszlatásáig tartó évszázadok és az 1802-ben, a bencés rend visszaállításával kezdődő korszak hagyatéka él tovább a mai könyvtár állományában. A korai időkben összegyűjtött állomány 4232 kötetéből azonban csak 757 kötetet kapott vissza a rend. „Legkorábbi forrásunk a pannonhalmi könyvgyűjteményről egy Szent László kori, 1090 körül keletkezett összeírólevélen fennmaradt könyvjegyzék, az első magyar könyvkatalógus, amely 80 kötetet sorol fel. A könyvjegyzék a teológiai »szakirodalom« mellett profán »szakirodalmi« műveket is tartalmaz. Jól olvasható a jegyzéken Donatus, a középkorban használt grammatikák egyik jeles összefoglalója, Lucanus, a filozófus és Cato, a történetíró neve. Vagyis a korszakban fontos tudományágak – retorika, filozófia, grammatika – »szakirodalmával« bírt a könyvtár. Ez egyrészt a bencések nyitottságára vall, illetve azt jelzi, hogy a pannonhalmi kolostorban működött az első iskola Magyarországon” – avat be Ásványi Ilona a könyvtár korai történetébe, majd egy, a magyarországi könyvtermés sorsát meghatározó fordulópontra hívja fel a figyelmet: „A középkori magyarországi könyvtermés (kb. 50.000 kötet) 98–99%-a 1526-ban, Mohács után elpusztult, így a pannonhalmi könyvtáré is. A következő századokban, Pannonhalma és a rend újjáéledése után a következő témájú könyveket gyűjtötték: hittudományi, aszketikai, a misztika témakörébe tartozó, valamit az egyházatyák által írt műveket, emellett pedig történeti, filozófiai, retorikai munkákat, grammatikákat.”

Tízből tíz: Nicolas Cage legjobb filmjei

Közel 120 film, sztárrendezők sikerfilmjeinek főszerepe, egy Oscar-díj, egy Oscar-jelölés – a másik oldalon viszont nyolc Arany Málna-jelölés (és egy Arany Málna-jóvátétel!), orbitális bukások, mémmé redukálódás. Új filmje, az Álmaid hőse kapcsán Nicolas Cage rendhagyó karrierjét rendhagyó módon dolgozzuk fel: legjobbjait és legrosszabbjait is listázzuk. Amikor jó, akkor nagyon jó. Nicolas Cage a nyolcvanas évektől […]

The post Tízből tíz: Nicolas Cage legjobb filmjei appeared first on Filmtekercs.hu.

Tízből semmi: Nicolas Cage legrosszabb filmjei

Közel 120 film, sztárrendezők sikerfilmjeinek főszerepe, egy Oscar-díj, egy Oscar-jelölés – a másik oldalon viszont nyolc Arany Málna-jelölés (és egy Arany Málna-jóvátétel!), orbitális bukások, mémmé redukálódás. Új filmje, az Álmaid hőse kapcsán Nicolas Cage rendhagyó karrierjét rendhagyó módon dolgozzuk fel: legjobbjait és legrosszabbjait is listázzuk. Tízből tíz sorozatunk fekete báránya következik: a Tízből semmi. Szeretjük […]

The post Tízből semmi: Nicolas Cage legrosszabb filmjei appeared first on Filmtekercs.hu.

Krízisek esetén a bennünk élő ősember falni kezd

„Az ember szereti ingerelni a száját. Látszólag minden cél nélkül rág (rágógumizik), napraforgót, pattogatott kukoricát majszol (az íze nem számít), cigarettázik vagy pipázik (rombolva az egészségét). Máskor mértéktelenül iszik, még ha nem is szomjas. Sokszor ellenállhatatlan vágyat érez a zabálásra, miközben túlsúlyára panaszkodik” – írja könyve előszavában dr. Forgács Attila szociálpszichológus, klinikai szakpszichológus, a hazai gasztropszichológia megalkotója. Őt kérdeztük.

Mit kutat pontosan egy gasztropszichológus?

A gasztropszichológia kifejezést 38 éve én alkottam. Akkor még nem lehetett ennek nyomát találni, és amikor 1985-ben a gasztropszichológia összetételt használni kezdtem, arra gondoltam, hogy az evés nem pusztán egy élettani jelenség, hanem az egyik legfontosabb életösztönünk. Minden élőlénynek van anyagcseréje, és az emlősöknél ennek az első lépése az evés. Enélkül nincsen élet. Az éhség őshajtóerő, ezért az evésnek máig is jelentős lélektani vonatkozásai vannak. A táplálkozás erős érzelmekkel átitatott jelenség. Az ételnek nem egyszerűen kalóriaértéke, hanem érzelmi értéke is van, utóbbi sok esetben fölülírja az élettani értékét. A gasztropszichológia tehát röviden az evés lélektani mozgatóival és meghatározóival foglalkozó pszichológiai részkérdés. Miért eszünk-iszunk akkor is, ha nem vagyunk éhesek vagy szomjasak? Másrészről miért kedvelünk egy ételt, és miért undorodunk egy másiktól, amit más kultúrákban szívesen megesznek, vagy épp a mi családunkban is a többiek örömmel fogyasztanak, mi pedig a szagát se bírjuk?

Hayao Miyazaki filmjei Z-től A-ig

Sorba rendeztük Hayao Miyazaki egészestés filmjeit a legrosszabbtól a legjobbig. 12 filmmel örvendeztetett meg minket az anime mestere és mindegyik utánozhatatlanul zseniális, mégis rangsorolnunk kellett – egyetértesz a sorrenddel? 12. III. Lupin – Cagliostro kastélya (1979) Hayao Miyazaki életművet ismerve furcsa látni, hogy a rendező első egészestés filmje egy könnyed gengsztermanga adaptációja. Furcsa, ugyanakkor annyira […]

The post Hayao Miyazaki filmjei Z-től A-ig appeared first on Filmtekercs.hu.

Hogyan születik újjá egy ötszáz éves kiadvány?

A könyvrestaurátori műhely az OSZK mélyén található – hosszú folyosókon, kopottas liftekkel haladunk lefelé, míg egyszer csak oda nem érünk. Itt már szűkek, résszerűek az ablakok, megvilágítást inkább a lámpák, mint a délelőtti napfény ad, de Horváth Diána irodájából éppen a Dunára nyílik kilátás.

– Romantikusan hangzik, hogy az ember könyvrestaurátor, és van, amikor tényleg ilyen, amikor egy korvinával vagy ősnyomtatvánnyal foglalkozunk, de nemcsak restaurálunk, hanem megelőző- és tömegfeladatokat is ellátunk – kezdi Horváth Diána. Megőriznek, felméréseket végeznek, támogatják a feldolgozómunkát, raktározási feladatokat, tanácsokat adnak a tárolásra, képzik a kollégákat, hogy mire figyeljenek munkájuk során, melyek azok a szakmai fogások, amelyekkel még sok-sok generációnak megőrizhetik az állományt.

Ha egy restaurátor kézhez kapja az adott dokumentumot, felméri az állapotát, megtervezi a munkát, vizsgálatot kell végeznie: anyagvizsgálat, rostvizsgálat, meg kell néznie a papír, a bőr anyagát, egyszerűen mindent, ami egy ilyen tárgynál felmerülhet – meséli Horváth Diána. A könyv rengeteg anyagot vonultat fel. Mindenki a papírra asszociál, de a hordozó lehet pergamen is. A tintáknak, festékeknek is sok fajtájuk van, ezeket is ismerni kell, ahogy a kötésfajtákat és azok anyagát is: arany, selyem, bőr, pergamen. Sokrétű tudás szükséges hozzá. – Egy restaurátornak készítéstechnikai alapismeretei, kémiai és anyagismerete van. Minden az állapotfelméréssel kezdődik, ez határozza meg a restaurálási eszközöket, anyagokat, technikákat. Nem arról van szó, hogy megkapom a tárgyat és nekiesek a munkának, hosszas tervezés előzi meg. Fotódokumentáció is készül, minden munkafolyamatot rögzítünk – árulja el a könyvrestaurátor. Egy ilyen komplex szakma elsajátítása három évet vesz igénybe, azonban Horváth Diána kijavít: amikor ő tanult, a képzést megelőzte egy hároméves alapképzés, és még könyvkötő képzettséggel is kellett rendelkezni – ha összeadjuk, kijön a kilenc év. Nagyjából, mint az orvosi képzés esetében.

Kell értenie a mai tinédzsernek, hogy a faterék miért rajongtak ezért?

Heroikus munkát végez, gigantikus ismeretanyag van a birtokában, ő tud mindent a magyar rockzenei világról, műfajtörténeti könyvei megkerülhetetlenek – ilyen érvekkel ajánlotta mindenki, hogy Jávorszky Béla Szilárd zenei szakírót kérdezzem, ha a zenével kapcsolatos generációs élmény érdekel. Fő szakterülete a rock-, a folk-, a jazz- és a kísérleti zene, doktori disszertációját 1991-ben zeneszociológiából írta. Ő a Magyar Popkulturális Értéktár felelős szerkesztője, a Magyar Zene Háza Nekünk írták a dalt! – A magyar populáris zene hőskora és társadalmi hatásai 1957-től a rendszerváltozásig című időszaki tárlatának egyik kurátora.

Mi kell ahhoz, hogy a zene által közösség keletkezzen? Hogyan működött ez az elmúlt évtizedekben, és milyen esélyei vannak manapság annak, hogy generációs élmény szülessen?

Egyfajta szubkultúrának kell kialakulnia körülötte, amely általában nemcsak a zenében manifesztálódik, hanem viselkedésben, divatban, idolokban, jóval szélesebb körben, mint amit maga a zene feltételez. Nyilván az 1960-as években, amikor én még csak megszülettem, a generációs élmény sokkal erősebben működött, mint később. Már csak azért is, mert minden szempontból kevesebb lehetőség volt. A populáris zenei folyamat nagyjából az 1970-es évekig egy irányba haladt, majd elkezdett szálakra bomlani, fragmentálódni. Az egydimenziós intézményrendszernek alapvetően persze csak hátránya volt, de mégiscsak azt eredményezte, hogy ugyanazt az egyetlen televízióadót nézte az ember, ugyanazt az egyetlen állami rádiót hallgatta, óhatatlanul megismerve azt a zenét is, amely nem érintette meg feltétlenül. Nekem az alapélményeim a kemény rockban vannak, de nyilván a Bergendyt, a Neotont vagy a Fonográfot is ismerem. Hogy a ’60-as, a ’70-es, a ’80-as években felnövőknek még volt generációs zenei élményük, amely nagyrészt annak is köszönhető, hogy az egyetlen médián keresztül mindenkihez eljutott a sugárzott tartalom – függetlenül attól, hogy az ember szerette vagy sem az adott zenét. Kamaszként az energiát kerestük mindenben. Nálunk még az underground–overground, vagy az offstream–mainstream közötti sokkal élesebb határ feszült. Nekünk ciki volt például a Bergendy vagy a Neoton. A gyerekeimen, akik a kilencvenes évek elején születtek, viszont azt látom, hogy nekik sokkal természetesebb az átjárás a mainstream és az underground között. Nincsenek olyan erős felvállalásaik egy-egy műfaj kapcsán, és nagyon széles palettáról hallgatnak zenét.

Éves mérleg 2023: A legrosszabb filmek

Bőven volt miből válogatnunk a legrosszabb filmek listájához: 2023 csak úgy ontotta magából a csalódáskeltő, felháborító vagy szimplán unalmas és felejthető darabokat. Íme, a tíz, ami a leginkább bosszantott minket. Nagyon örülhetnek a szuperhősfilmek, ugyanis az év legnagyobb bukásai közt biztosan szerepelne a legtöbb idén bemutatott cím, azonban a legrosszabb filmek tízes listájába nem fértek […]

The post Éves mérleg 2023: A legrosszabb filmek appeared first on Filmtekercs.hu.

A nagy magyar rock and roll svindli

A hatvanas években, a hiánygazdaság korszakában minden helyettesített valamit: demokráciát a népi demokrácia, az autót a Trabant, a kávét a cikória. A lényeg az volt, hogy senki ne úgy nézzen ki, mint a KISZ-es igazolványába ragasztott képe, illetve lehetőség szerint eleve kerülje el az ehhez hasonló szervezeteket, ami azért is volt nehéz, mert szinte mindent a KISZ szervezett, részben a rock and rollt is. Még diák voltál, de már minden arra emlékeztetett, hogy hamarosan melós leszel, azaz véget ér a lázas ifjúság, addig meg minek ugrálni.

Mindennek megvolt a másolata, még a klasszikus képregényeknek is. Ez volt a hívogatóan színes Füles, amiben vetésforgóban jöttek a viccek, a rejtvények és a képregények. 1957. február 3-án jelent meg először, amikor már megszűntek a forradalom szórványharcai, és kezdetét vette a kőkemény megtorlás, és az életben nem a Skandi módra rejtvénytípus volt a legnagyobb talány. A hatvanas évek rajzos történeteiben még nem a klasszikus képregények kabalaállatkái mosolyogtak ránk, még messze volt Pif vagy a Disney-féle állatkert, jórészt Korcsmáros Pál és Zórád Ernő zseniális rajzain a klasszikus regények felképesített adaptációit láthattuk. Máig sem tisztázott okokból a balosnak mondott, de még így is nagyon kapitalista Pif újságok megjelentek a magyar újságosbódékban, talán azért, mert valaki elhitette az Ifjúsági Lapkiadó igazgatóságával, hogy ha egy gyerek tíz percig pislogva bámulja magát Pifet, akkor az Leninné változik.

Az ötvenes évek második felében, amikor a legnagyobb energiák nem a részecskegyorsítóban szabadultak el, hanem a rock & roll táncesteken, mi, magyarok nem a tánccal voltunk elfoglalva, hanem azzal, hogyan kell szétvágni Sztálin szobrát, és milyen messziről kell elhajítani a Molotov-koktélt. Vagyis a forradalommal. Utána pedig azzal, hogyan tüntessük el 1956 nyomait, a legbiztonságosabb trezorba helyezve az emlékeket: a szívünkbe. Amikor a megtorlások után elindultak a tánciskolák, a zenészeknek még nem volt lila zakójuk párducmintás gallérral.

Éves mérleg 2023: A legjobb filmek (10-1.)

Meggyötört őslakosok, hatalmával visszaélő karmester, Hollywood fertője, egy barátságos és szomorkás karácsonyi film – 2023 legjobb alkotásaiból szemezgettünk. A lista első felén már túlvagyunk, a folytatás pedig még izgalmasabb alkotásokat tartogat. Az egyik legkomolyabban kinéző idei animációtól kezdve Martin Scorsese legújabb monstrum produkcióján át a legkülönfélébb bizonyítékait találtuk annak, hogy idén is volt értelme követni […]

The post Éves mérleg 2023: A legjobb filmek (10-1.) appeared first on Filmtekercs.hu.

Éves mérleg: A legjobb filmek (20-11.)

Véget ért 2023, így eljött a reflektálás ideje. Az év legjobb filmjeit összegyűjtő listánk első felébe nagy rendezők, kedvelt műfaji alkotások és igazi meglepetések is felkerültek. A nagy tanulságok és pofáncsapások éve lett 2023 a filmgyártás, különösen Hollywood számára. Nem elég, hogy az írók és színészek sztrájkja megakasztotta a produkciókat hosszú hónapokra, alapvető bizalmatlanság sejlett […]

The post Éves mérleg: A legjobb filmek (20-11.) appeared first on Filmtekercs.hu.

Az egykori imakönyvekből kiolvasható a középkori ember gondolkodása

A Széchényi Könyvtár Kézirat- és Régi Nyomtatványok Tára számos 15–16. századi imádságos könyvet őriz. Mint Korondi Ágnes, az intézmény kutatója elmondta, az imakönyvek ebben a korban mindig tükrözik azoknak a közösségeknek vagy magánembereknek az igényeit, amelyeknek vagy akiknek a megrendelésére készültek, ezért rendkívül változatos a minőségük, a kiállításuk és olykor a tartalmuk is.

A könyvtár gyűjteményében vannak díszes franciaországi és németalföldi hóráskönyvek, amelyek gazdagon illusztrált, sokszor egészen pici könyvecskék, amelyek előállításába rengeteg szakértelem és művészi inspiráció épült be. Másrészt vannak egészen ad hoc jelleggel létrehozott, néhány leveles-lapos kéziratocskák, akár egy nyomtatvány előzéklapjaira bemásolt imafüzérek, amelyek egy adott ember számára voltak valamiért fontosak. Ezek között középúton helyezkednek el azok az alig díszített magyar és német nyelvű imakönyvek, amelyek főként a 15. században, a 16. század elején készültek valamilyen közösség vagy magánember napi használatára. Ezek nem a megjelenésük, hanem a szövegeik miatt fontosak, hiszen olvasóik életébe illeszkedve a korabeli spirituális igényekhez igazodtak, és a mindennapokban megvalósítható lelkiséget közvetítették.

Az egyik legkorábbi magyar nyelvű imakönyv a Kinizsi Pál feleségének készült Festetics-kódex, ami a nyelvemlékkódexek között kivételesen igényesen kiállított, drága kézirat, ugyanis pergamenre másolták, és több lapját gazdagon díszítették. Különösen a kezdő oldalai ismertek, ahol Szűz Mária a kis Jézussal nagyon szép, növényi ornamentikával díszített keretben, Napba öltözött asszonyként szerepel.

Hallgatom a fojtott hangokat az esőben – Hajdú Levente és Nagy Ákos filmjéről jutott eszembe

A színes film, annak is minél valósághűbb törekvései újabb távolodást jelenthetnek a progresszív, artisztikus kifejezéstől. A mozgókép leginkább üzlet, ezért a művészeti nyelvezetével is nagyon óvatosan bánnak a „komolyan”, illetve a „húsba vágó módon” érdekeltek a profitorientált világban. Ennek ellenére, és nem feltétlenül csak ellenében,

létezik a másik film, az experimentális mozgókép, mely talán az egyetlen esély az audiovizuális médium folyamatos, szükséges vérátömlesztésére, megújulására.

Ahogyan a világ változik, a kreatív iparnak is szinkronban kell együtt mozognia vele. A kísérleti filmnek tehát más feladatai vannak a kezdetektől fogva, mint a fősodorba tartozó mozgóképes alkotásoknak.

„Csak nem fényképezel le, mikor ilyen dögrováson vagyok!” – Idősek reprezentációja a kortárs magyar filmben

A nemrégiben mozikba került, Valami madarak című filmben a 70-es éveit taposó Bélát egy otthoni baleset után önellátásra képtelennek nyilvánítják, a férfi az idősek otthonába kerül, ám feltett szándéka kikerülni onnan. Hevér Dániel filmje kapcsán felvetül a kérdés, milyen képet festenek a kortárs magyar filmek a legidősebb generációról? Idősnek lenni a legtöbb kultúrában egyet jelent […]

The post „Csak nem fényképezel le, mikor ilyen dögrováson vagyok!” – Idősek reprezentációja a kortárs magyar filmben appeared first on Filmtekercs.hu.

A pék, aki a miniszterelnökkel szeretne sütni

– Néni, vigyél haza! – mondja a kisfiú, és a szoknyám szélét markolássza. – Ezt nem szabad, Robika! – figyelmezteti a gondozónő, majd megfogja a gyerek kezét és viszi magával a hosszú folyosón. Pár pillanat múlva a kisfiú már olyan aprócska, hogy talán egy gyufásdobozba is beférne. A folyosó végén megfordul, integet, elfordulok, nem akarom, hogy sírni lásson.

A hely, ahová egyetlen gyerek sem akar bekerülni, de mégis viszik, mert árva maradt, vagy mert a szülei képtelenek ellátni. A hatéves Robikával évekkel ezelőtt találkoztam egy vidéki gyerekotthonban, de azóta sem tudom elfelejteni a tekintetét. Vézna volt és bánatos, de amikor beszélgettem vele, ragyogott a szeme. Azért került az intézménybe, mert az anyja ivott, az apja pedig börtönben ült. A gondozónők azt mesélték, hogy a kisfiú mindenkivel haza akar menni, aki kedves hozzá – velük is.

A hely, ahová egyetlen gyerek sem akar bekerülni, írtam az imént, ám ezt az állításomat megcáfolja Galamb Alex cseppet sem hétköznapi története. Alex ugyanis tizenöt éves korában önként vonult be a miskolci gyerekotthonba, sőt egyenesen könyörgött azért, hogy beköltözhessen. Később elintézte, hogy a kisöccse is bekerüljön az intézménybe. Mi késztet egy gyermeket arra, hogy önként kérje azt, amit más büntetésként él meg? Ezt is elmesélem.

Kérdéses igazságok – Kortárs, francia nyelvű tárgyalótermi filmek

Hogyan állunk az igazsággal? Mennyire bízunk az alkotmányos intézmények pártatlanságában és demokratikusságában? Mennyire hiszünk az igazság objektivitásában és az ítélet megalapozottságában? A tárgyalótermi filmek ehhez hasonló, társadalmilag jelentős kérdésekre próbálnak reagálni, a kortárs, francia nyelvű alkotások pedig sokkal radikálisabb válaszokat adnak, mint elődeik. A film médiuma különböző nézőpontokból mesél el történeteket. Akkor is így van […]

The post Kérdéses igazságok – Kortárs, francia nyelvű tárgyalótermi filmek appeared first on Filmtekercs.hu.

Hivatása: folyómentő

A folyómentés mint mára elsődleges hivatása kapcsán felvetődik a kérdés, hogy miként vélekedik a szemétről és a szemetelési kultúránkról általában?

Az emberiség nagyon kevés időt kapott arra, hogy megtanuljon együtt élni azzal a rengeteg csomagolóanyaggal, ami körülvesz minket. Ahhoz képest, mennyi időnk volt arra, hogy megtanuljuk például a fával való együttélést, a műanyagokkal ugyanerre csak nagyon kevés időt kaptunk, így nem is igazán tudjuk, hogyan bánjunk velük. Egy tanulási folyamat legelején vagyunk. És ez nem csak a fogyasztók hibája, hiszen olyan mértékben kapjuk ezeket a természetre káros termékeket és tárgyakat, hogy nem tudtunk még hozzájuk alkalmazkodni. Csak reménykedni lehet abban, hogy ezen lehet változtatni. Ahol azt látjuk, hogy nem szemetelnek, ott minden esetben nagy hangsúlyt fektetnek az oktatásra, az emberek meggyőzésére, amit az egyetlen útnak tartok.

A külföldi, még javarészt autentikus kultúrájúaknak tartott kiemelt turistaparadicsomokban is az tapasztalható, hogy óriási szemétmennyiség halmozódik fel. Míg néhány korosztállyal korábban még eldobható, természetes eredetű hulladékuk volt, az mára kicserélődött, éppen ezért meg kell tanítani az embereket az újfajta hulladék kezelésére. A kókuszdió héja még lebomlott a kiskert végében lévő szemétkupacon, és ugyanígy nálunk is, az étkezési hulladékot felhasználtuk a kertekben, a háziállatok etetésekor. Általában másként kell gondolkodnunk a saját hulladékunkról?

A Nemzeti Filharmonikusok művészei Budapesten írnak zenetörténelmet

A Nemzeti Filharmonikusok Opera bérlete számos lehetőséget kínál a komolyzenei kultúrát kedvelő közönség számára. Együtt lép fel ilyenkor a Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, nagyszerű vokális szólisták érkeznek a világ minden tájáról, míg a zenés színpadi művek a közönségnek műfaji felfrissülést nyújtanak.

És persze a kórus és a zenekar tagjai is új zenei szituációkban tehetik próbára tehetségüket.

Vashegyi György főzeneigazgató kiemelt célkitűzései közé tartozik még, hogy a Nemzeti Filharmonikusok élén Magyarországon eddig kevéssé ismert alkotásokat is megismertessen a hazai közönséggel. Az Opera bérlet így a már említetteken kívül is páratlan alkalmat ad ismeretlen zeneművészeti kincsek felfedezésére. Ilyen megismerésre méltó francia romantikus ritkaság Édouard Lalo halhatatlan remeke, az Ys királya is, amit még sohasem adtak elő Magyarországon.

Hiszel te valamiben annyira, hogy azt soha egyetlen pillanatra sem kérdőjelezted meg?

Nem tartja magát nyelvzseninek, holott hétéves korában már nyolc nyelven beszélt, de szerinte csupán szerencséje volt, hogy olyan környezetben nőtt fel, ahol megtanulta, „hogy mindenkivel másképp kell káromkodni és veszekedni”. A magyar anyanyelvvel szinte egyidőben sajátította el a románt is, kisgyerekként a német nevelőtől a németet, ráadásul több dialektusban, később a Romániában maradt orosz tisztek gyerekeitől az orosz nyelvet is megtanulta. Úgy véli, gyerekkorban egyszerűen „letöltődik” a nyelvtudás, a tehetségen csak annyi múlik, hogy vannak, akik gyorsabban tanulnak nyelveket, mások lassabban, de gyerekként mindenki képes több nyelvet jól elsajátítani. Általában serdülőkorban bezáródik a „nyelvablak”, és már csak strukturálisan tudunk nyelveket tanulni. Benedek Dezsőnek – mint mondja – azzal volt szerencséje, hogy négy különböző nyelvcsaládból származó nyelvet tanult meg már kiskorában: a magyart, a románt (latin), a németet (germán) és az oroszt (szláv), ezért könnyebben tudott további nyelveket is elsajátítani.

Ezt a „könnyebben” szintet úgy képzelje el a kedves olvasó, hogy Benedek Dezső például tizenhat éves korában a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban talált egy 670 oldalas könyvet, A japán nyelv grammatikai szerkezete volt a címe, és mivel nem kölcsönözték ki senkinek, naponta bement az olvasóterembe, és tizenhét füzetbe kimásolta az egész kötetet. Mire befejezte, tudott japánul, bár még senkivel sem volt alkalma beszélni ezen a nyelven. A kiejtést a BBC Világszolgálatának japán nyelvű műsorai és filmek párbeszédei alapján gyakorolta. Egyetemista volt, amikor a haverjaival sörözött az állomás kocsmájában, ahol meglátott egy ázsiai fickót hatalmas hátizsákkal és rajta egy japán zászlóval.

– Szóba elegyedtünk, kiderült, hogy világutazó, aki épp Bulgáriába akart menni, de egy bukaresti buli után rossz vonatra szállt fel, és fogalma sincs, hol van. Ekkor beszélgettem életemben először japánul – idézi fel nevetve. – Láttam, hogy nagyokat néz, ha megszólalok, mondtam is neki, hogy javítson ki, ha nem jól mondom a dolgokat, de csak bólogatott, hogy minden helyes. Ez így ment egy darabig, aztán azt kérdezte, kitől tanultam japánul, mert ez olyan archaikus nyelvhasználat, hogy talán még a dédapja sem beszélt így. Kiderült, hogy egy nagyon régi, Meiji-kori japán nyelvet sikerült megtanulnom. Mutattam, hogy írni is tudok, és hüledezett, hogy ők ilyen írásjeleket már nem használnak. Egy hónapig nálunk maradt, így gyorsan megtanultam a kortárs nyelvváltozatot is.