Best WordPress Hosting
 

Tízből tíz: Anne Hathaway legjobb alakításai

Ellenállhatatlan őziketekintet, hétköznapi báj, öniróniára való hajlam és őszinteséggel kiegészülő, női szépség. Olyan sztár, akiről mind a mai napig elhisszük, hogy egy közülünk. Anne Hathaway-t sokan még mindig első főszerepével, a Neveletlen hercegnővel azonosítják, pedig nagyon is tud meglepetéseket okozni. Például kifejezetten jól áll neki, ha másnapos… Májusban Anne Hathaway két filmmel is jelentkezik. A […]

The post Tízből tíz: Anne Hathaway legjobb alakításai appeared first on Filmtekercs.hu.

A térré válás horrorja – Átváltozások Alex Garland filmjeiben

Alex Garland filmművészetében a sci-fi elemek elegyednek az ősi mítoszok ikonográfiájával. A fenyegető modern technológiák, vagy épp az idegen létformák mindig a bűvös, Grimm mesékbe illő erdőkben kísértenek. A sűrű, rémisztő erdei terek ábrázolásában pedig további titkok rejlenek. Vizuális kultúránkban test és tér mindig is külön utakon járt. A test környezetét háttérbe szorította, hogy saját […]

The post A térré válás horrorja – Átváltozások Alex Garland filmjeiben appeared first on Filmtekercs.hu.

Már a múlt sem a régi – Nosztalgia az NFI-korszak magyar játékfilmjeiben

Feldúsított tárgykultúra, vérünket szívó komcsik, szatíra a szocializmus és a rendszerváltás (sakk)figuráiból, szerelem egykor és ma, a külső és belső téboly formái és ellenségkép(zés)ek. Egyebek mellett ilyen alakokban és funkcióval jelenik meg a megboldogult 70-es, 80-as és 90-es évek a közelmúlt magyar filmjeiben. Írásom apropója a nemrégiben bemutatott Kék Pelikan című animációs dokumentumfilm (!), amely […]

The post Már a múlt sem a régi – Nosztalgia az NFI-korszak magyar játékfilmjeiben appeared first on Filmtekercs.hu.

Van fogalmunk róla: Kaszkadőr

Egyes színészek egész karriert építenek arra, hogy nem ők végzik el a veszélyes mutatványokat. Mások ebben a szakmában kezdik, hogy aztán egész filmes műfajokat reformáljanak meg. David Leitch legújabb filmje Ryan Gosling-al, A kaszkadőr pedig egy óriási tisztelgés ezen férfiak és nők előtt, akik életüket kockáztatják, csak hogy mozimágiát láthassunk, érezhessük a valós veszély izgalmát. […]

The post Van fogalmunk róla: Kaszkadőr appeared first on Filmtekercs.hu.

Nevetve okulni – A Tök-tetralógia és Rob Schneider művészete

Rob Schneider napjainkra egy fogalommá vált, a filmszakma olyan ikonja, akit nem lehet kitörölni a történelemkönyvekből. A temérdek rekeszizomszaggató pillanat között azonban hasonló mennyiségű gondolatot is elrejtett számunkra az ikonikus Tök-tetralógia során. Itt az ideje emlékeztetnünk magunkat, milyen módon igyekezett bemutatni az emberi lét legkülönbözőbb aspektusait, valamint a bennünk rejlő, minket feszítő konfliktusokat. Mikor a […]

The post Nevetve okulni – A Tök-tetralógia és Rob Schneider művészete appeared first on Filmtekercs.hu.

Denis Villeneuve filmjei Z-től A-ig

Denis Villeneuve a Dűne második részével tizenegyedik alkalommal jelentkezett nagyjátékfilmmel. A Filmtekercs szerkesztősége ennek apropóján sorrendbe állította a kanadai rendező összes eddigi filmjét! Örvény (2000) Denis Villeneuve forgatókönyvíróként és rendezőként is jegyzett, második egészestés filmjében a bűntudat és a sorsszerűség motívumai fonódnak össze. Az Örvény különböző hangulatokat keverő, abszurd történetének fiatal üzletasszony hősnője, Bibiane (Marie-Josée […]

The post Denis Villeneuve filmjei Z-től A-ig appeared first on Filmtekercs.hu.

Oscar 2024: Kik fognak nyerni és kiknek kellene a Filmtekercs szerint

Március 10-én kerül sor a 96. Oscar-gálára, ahol az Amerikai Filmakadémia az elmúlt év legjobbnak ítélt alkotásait díjazza. De vajon minden aranyszobor jó helyre kerül? Az esélyesek latolgatása mellett a korábbi évekhez hasonlóan a Filmtekercs szerzői idén is kiválasztották a kedvenceiket a főbb kategóriákban. A rövidfilmes mezőny minden évben méltatlanul mellőzött, noha a nevezett művek […]

The post Oscar 2024: Kik fognak nyerni és kiknek kellene a Filmtekercs szerint appeared first on Filmtekercs.hu.

Tíz szem homok – a sivatag a filmekben

Hogy mennyire nem csupán kietlen pusztaság, arról a Dűne második része is árulkodik, most mi is összeszedtünk 10 másik példát, milyen formában jelent meg a sivatag a filmtörténetben. Igyekeztünk olyan filmeket válogatni, amelyekben a sivatag nem csupán látványos, de veszélyes díszlet, hanem valódi résztvevője a cselekménynek, vagy éppen olyan esztétikai minőséggel bír, ami eltér normális […]

The post Tíz szem homok – a sivatag a filmekben appeared first on Filmtekercs.hu.

Egy kidurrant kerék, egy pár kényelmes cipő – Martin Scorsese Berlinben

Az idei Berlinale életműdíját a Megfojtott virágok című filmjéért idén két Oscarra is jelölt Martin Scorsese kapta. A díjátadón és a beszélgetésen Joanna Hogg brit rendezőnővel mi is ott voltunk. A kivetítőn egy fekete-fehér fotó: kavicsos út a utah-i sivatagban, egy lerobbant autó, egy földön heverő autókerék. A kerékre egy fekete szakállas, napszemüveges férfi tekint […]

The post Egy kidurrant kerék, egy pár kényelmes cipő – Martin Scorsese Berlinben appeared first on Filmtekercs.hu.

Művészeti instruktor képzést indít a Budapesti Metropolitan Egyetem  

A szak vezetőjét, Dr. K. Horváth Zsoltot kérdeztük arról, hogy kiknek javasolja a művészeti instruktor szakra való jelentkezést?

Azoknak, akik erős művészeti elköteleződésük mellett fontosnak tartják, hogy a művészet élvezete ne pusztán egyéni, de közösségi élménnyé is váljon. A művészeti instruktorok a szak elvégzése után majd azért dolgoznak különböző művészeti területeken, hogy a művészet befogadása, élvezete ne csak kevesek kiváltsága legyen. A képzés célja az is, hogy a hallgatók megtanuljanak kapcsolatot teremteni a művészek, az intézmények és nézők között. A művészeti instruktor legfontosabb feladata tehát a kreatív, kifejező alkotómunka összekapcsolása egy-egy közösség létrehozásával és megerősítésével.

Milyen adottságokkal kell rendelkeznie egy hallgatónak, aki eredményesen végzi majd el ezt a képzést?

Pannonhalma legféltettebb kincsei

Pannonhalma és a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár a magyar kultúra „zarándokútjának” első stációja, ezeréves kereszténységünk bölcsője, ahol bármikor érdemes elidőzni. Kevesen vannak jelenleg, akik jobban ismerik a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár rendkívüli gyűjteményét, mint a könyvtárat több évtizede vezető igazgató, Ásványi Ilona. Enciklopédikus szakmai tudása nemcsak az itt őrzött és az ide folyamatosan bekerülő könyvekről, de a bencés rend történetéről is beszélgetésünk kimeríthetetlen forrása volt. Látogatásunk alkalmával Biriszló Lőrinc bencés szerzetessel közösen avattak be a könyvtár történetébe, együtt mutatták meg Pannonhalma legféltettebb kincseit.

Prédikáljatok és tanítsatok!

A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár története két jól elkülöníthető korszak mentén íródott, és talán éppen napjainkban nyit új fejezetet az utókor számára: a rend feloszlatásáig tartó évszázadok és az 1802-ben, a bencés rend visszaállításával kezdődő korszak hagyatéka él tovább a mai könyvtár állományában. A korai időkben összegyűjtött állomány 4232 kötetéből azonban csak 757 kötetet kapott vissza a rend. „Legkorábbi forrásunk a pannonhalmi könyvgyűjteményről egy Szent László kori, 1090 körül keletkezett összeírólevélen fennmaradt könyvjegyzék, az első magyar könyvkatalógus, amely 80 kötetet sorol fel. A könyvjegyzék a teológiai »szakirodalom« mellett profán »szakirodalmi« műveket is tartalmaz. Jól olvasható a jegyzéken Donatus, a középkorban használt grammatikák egyik jeles összefoglalója, Lucanus, a filozófus és Cato, a történetíró neve. Vagyis a korszakban fontos tudományágak – retorika, filozófia, grammatika – »szakirodalmával« bírt a könyvtár. Ez egyrészt a bencések nyitottságára vall, illetve azt jelzi, hogy a pannonhalmi kolostorban működött az első iskola Magyarországon” – avat be Ásványi Ilona a könyvtár korai történetébe, majd egy, a magyarországi könyvtermés sorsát meghatározó fordulópontra hívja fel a figyelmet: „A középkori magyarországi könyvtermés (kb. 50.000 kötet) 98–99%-a 1526-ban, Mohács után elpusztult, így a pannonhalmi könyvtáré is. A következő századokban, Pannonhalma és a rend újjáéledése után a következő témájú könyveket gyűjtötték: hittudományi, aszketikai, a misztika témakörébe tartozó, valamit az egyházatyák által írt műveket, emellett pedig történeti, filozófiai, retorikai munkákat, grammatikákat.”

Tízből tíz: Nicolas Cage legjobb filmjei

Közel 120 film, sztárrendezők sikerfilmjeinek főszerepe, egy Oscar-díj, egy Oscar-jelölés – a másik oldalon viszont nyolc Arany Málna-jelölés (és egy Arany Málna-jóvátétel!), orbitális bukások, mémmé redukálódás. Új filmje, az Álmaid hőse kapcsán Nicolas Cage rendhagyó karrierjét rendhagyó módon dolgozzuk fel: legjobbjait és legrosszabbjait is listázzuk. Amikor jó, akkor nagyon jó. Nicolas Cage a nyolcvanas évektől […]

The post Tízből tíz: Nicolas Cage legjobb filmjei appeared first on Filmtekercs.hu.

Tízből semmi: Nicolas Cage legrosszabb filmjei

Közel 120 film, sztárrendezők sikerfilmjeinek főszerepe, egy Oscar-díj, egy Oscar-jelölés – a másik oldalon viszont nyolc Arany Málna-jelölés (és egy Arany Málna-jóvátétel!), orbitális bukások, mémmé redukálódás. Új filmje, az Álmaid hőse kapcsán Nicolas Cage rendhagyó karrierjét rendhagyó módon dolgozzuk fel: legjobbjait és legrosszabbjait is listázzuk. Tízből tíz sorozatunk fekete báránya következik: a Tízből semmi. Szeretjük […]

The post Tízből semmi: Nicolas Cage legrosszabb filmjei appeared first on Filmtekercs.hu.

Krízisek esetén a bennünk élő ősember falni kezd

„Az ember szereti ingerelni a száját. Látszólag minden cél nélkül rág (rágógumizik), napraforgót, pattogatott kukoricát majszol (az íze nem számít), cigarettázik vagy pipázik (rombolva az egészségét). Máskor mértéktelenül iszik, még ha nem is szomjas. Sokszor ellenállhatatlan vágyat érez a zabálásra, miközben túlsúlyára panaszkodik” – írja könyve előszavában dr. Forgács Attila szociálpszichológus, klinikai szakpszichológus, a hazai gasztropszichológia megalkotója. Őt kérdeztük.

Mit kutat pontosan egy gasztropszichológus?

A gasztropszichológia kifejezést 38 éve én alkottam. Akkor még nem lehetett ennek nyomát találni, és amikor 1985-ben a gasztropszichológia összetételt használni kezdtem, arra gondoltam, hogy az evés nem pusztán egy élettani jelenség, hanem az egyik legfontosabb életösztönünk. Minden élőlénynek van anyagcseréje, és az emlősöknél ennek az első lépése az evés. Enélkül nincsen élet. Az éhség őshajtóerő, ezért az evésnek máig is jelentős lélektani vonatkozásai vannak. A táplálkozás erős érzelmekkel átitatott jelenség. Az ételnek nem egyszerűen kalóriaértéke, hanem érzelmi értéke is van, utóbbi sok esetben fölülírja az élettani értékét. A gasztropszichológia tehát röviden az evés lélektani mozgatóival és meghatározóival foglalkozó pszichológiai részkérdés. Miért eszünk-iszunk akkor is, ha nem vagyunk éhesek vagy szomjasak? Másrészről miért kedvelünk egy ételt, és miért undorodunk egy másiktól, amit más kultúrákban szívesen megesznek, vagy épp a mi családunkban is a többiek örömmel fogyasztanak, mi pedig a szagát se bírjuk?

Hayao Miyazaki filmjei Z-től A-ig

Sorba rendeztük Hayao Miyazaki egészestés filmjeit a legrosszabbtól a legjobbig. 12 filmmel örvendeztetett meg minket az anime mestere és mindegyik utánozhatatlanul zseniális, mégis rangsorolnunk kellett – egyetértesz a sorrenddel? 12. III. Lupin – Cagliostro kastélya (1979) Hayao Miyazaki életművet ismerve furcsa látni, hogy a rendező első egészestés filmje egy könnyed gengsztermanga adaptációja. Furcsa, ugyanakkor annyira […]

The post Hayao Miyazaki filmjei Z-től A-ig appeared first on Filmtekercs.hu.

Hogyan születik újjá egy ötszáz éves kiadvány?

A könyvrestaurátori műhely az OSZK mélyén található – hosszú folyosókon, kopottas liftekkel haladunk lefelé, míg egyszer csak oda nem érünk. Itt már szűkek, résszerűek az ablakok, megvilágítást inkább a lámpák, mint a délelőtti napfény ad, de Horváth Diána irodájából éppen a Dunára nyílik kilátás.

– Romantikusan hangzik, hogy az ember könyvrestaurátor, és van, amikor tényleg ilyen, amikor egy korvinával vagy ősnyomtatvánnyal foglalkozunk, de nemcsak restaurálunk, hanem megelőző- és tömegfeladatokat is ellátunk – kezdi Horváth Diána. Megőriznek, felméréseket végeznek, támogatják a feldolgozómunkát, raktározási feladatokat, tanácsokat adnak a tárolásra, képzik a kollégákat, hogy mire figyeljenek munkájuk során, melyek azok a szakmai fogások, amelyekkel még sok-sok generációnak megőrizhetik az állományt.

Ha egy restaurátor kézhez kapja az adott dokumentumot, felméri az állapotát, megtervezi a munkát, vizsgálatot kell végeznie: anyagvizsgálat, rostvizsgálat, meg kell néznie a papír, a bőr anyagát, egyszerűen mindent, ami egy ilyen tárgynál felmerülhet – meséli Horváth Diána. A könyv rengeteg anyagot vonultat fel. Mindenki a papírra asszociál, de a hordozó lehet pergamen is. A tintáknak, festékeknek is sok fajtájuk van, ezeket is ismerni kell, ahogy a kötésfajtákat és azok anyagát is: arany, selyem, bőr, pergamen. Sokrétű tudás szükséges hozzá. – Egy restaurátornak készítéstechnikai alapismeretei, kémiai és anyagismerete van. Minden az állapotfelméréssel kezdődik, ez határozza meg a restaurálási eszközöket, anyagokat, technikákat. Nem arról van szó, hogy megkapom a tárgyat és nekiesek a munkának, hosszas tervezés előzi meg. Fotódokumentáció is készül, minden munkafolyamatot rögzítünk – árulja el a könyvrestaurátor. Egy ilyen komplex szakma elsajátítása három évet vesz igénybe, azonban Horváth Diána kijavít: amikor ő tanult, a képzést megelőzte egy hároméves alapképzés, és még könyvkötő képzettséggel is kellett rendelkezni – ha összeadjuk, kijön a kilenc év. Nagyjából, mint az orvosi képzés esetében.

Kell értenie a mai tinédzsernek, hogy a faterék miért rajongtak ezért?

Heroikus munkát végez, gigantikus ismeretanyag van a birtokában, ő tud mindent a magyar rockzenei világról, műfajtörténeti könyvei megkerülhetetlenek – ilyen érvekkel ajánlotta mindenki, hogy Jávorszky Béla Szilárd zenei szakírót kérdezzem, ha a zenével kapcsolatos generációs élmény érdekel. Fő szakterülete a rock-, a folk-, a jazz- és a kísérleti zene, doktori disszertációját 1991-ben zeneszociológiából írta. Ő a Magyar Popkulturális Értéktár felelős szerkesztője, a Magyar Zene Háza Nekünk írták a dalt! – A magyar populáris zene hőskora és társadalmi hatásai 1957-től a rendszerváltozásig című időszaki tárlatának egyik kurátora.

Mi kell ahhoz, hogy a zene által közösség keletkezzen? Hogyan működött ez az elmúlt évtizedekben, és milyen esélyei vannak manapság annak, hogy generációs élmény szülessen?

Egyfajta szubkultúrának kell kialakulnia körülötte, amely általában nemcsak a zenében manifesztálódik, hanem viselkedésben, divatban, idolokban, jóval szélesebb körben, mint amit maga a zene feltételez. Nyilván az 1960-as években, amikor én még csak megszülettem, a generációs élmény sokkal erősebben működött, mint később. Már csak azért is, mert minden szempontból kevesebb lehetőség volt. A populáris zenei folyamat nagyjából az 1970-es évekig egy irányba haladt, majd elkezdett szálakra bomlani, fragmentálódni. Az egydimenziós intézményrendszernek alapvetően persze csak hátránya volt, de mégiscsak azt eredményezte, hogy ugyanazt az egyetlen televízióadót nézte az ember, ugyanazt az egyetlen állami rádiót hallgatta, óhatatlanul megismerve azt a zenét is, amely nem érintette meg feltétlenül. Nekem az alapélményeim a kemény rockban vannak, de nyilván a Bergendyt, a Neotont vagy a Fonográfot is ismerem. Hogy a ’60-as, a ’70-es, a ’80-as években felnövőknek még volt generációs zenei élményük, amely nagyrészt annak is köszönhető, hogy az egyetlen médián keresztül mindenkihez eljutott a sugárzott tartalom – függetlenül attól, hogy az ember szerette vagy sem az adott zenét. Kamaszként az energiát kerestük mindenben. Nálunk még az underground–overground, vagy az offstream–mainstream közötti sokkal élesebb határ feszült. Nekünk ciki volt például a Bergendy vagy a Neoton. A gyerekeimen, akik a kilencvenes évek elején születtek, viszont azt látom, hogy nekik sokkal természetesebb az átjárás a mainstream és az underground között. Nincsenek olyan erős felvállalásaik egy-egy műfaj kapcsán, és nagyon széles palettáról hallgatnak zenét.

Éves mérleg 2023: A legrosszabb filmek

Bőven volt miből válogatnunk a legrosszabb filmek listájához: 2023 csak úgy ontotta magából a csalódáskeltő, felháborító vagy szimplán unalmas és felejthető darabokat. Íme, a tíz, ami a leginkább bosszantott minket. Nagyon örülhetnek a szuperhősfilmek, ugyanis az év legnagyobb bukásai közt biztosan szerepelne a legtöbb idén bemutatott cím, azonban a legrosszabb filmek tízes listájába nem fértek […]

The post Éves mérleg 2023: A legrosszabb filmek appeared first on Filmtekercs.hu.

A nagy magyar rock and roll svindli

A hatvanas években, a hiánygazdaság korszakában minden helyettesített valamit: demokráciát a népi demokrácia, az autót a Trabant, a kávét a cikória. A lényeg az volt, hogy senki ne úgy nézzen ki, mint a KISZ-es igazolványába ragasztott képe, illetve lehetőség szerint eleve kerülje el az ehhez hasonló szervezeteket, ami azért is volt nehéz, mert szinte mindent a KISZ szervezett, részben a rock and rollt is. Még diák voltál, de már minden arra emlékeztetett, hogy hamarosan melós leszel, azaz véget ér a lázas ifjúság, addig meg minek ugrálni.

Mindennek megvolt a másolata, még a klasszikus képregényeknek is. Ez volt a hívogatóan színes Füles, amiben vetésforgóban jöttek a viccek, a rejtvények és a képregények. 1957. február 3-án jelent meg először, amikor már megszűntek a forradalom szórványharcai, és kezdetét vette a kőkemény megtorlás, és az életben nem a Skandi módra rejtvénytípus volt a legnagyobb talány. A hatvanas évek rajzos történeteiben még nem a klasszikus képregények kabalaállatkái mosolyogtak ránk, még messze volt Pif vagy a Disney-féle állatkert, jórészt Korcsmáros Pál és Zórád Ernő zseniális rajzain a klasszikus regények felképesített adaptációit láthattuk. Máig sem tisztázott okokból a balosnak mondott, de még így is nagyon kapitalista Pif újságok megjelentek a magyar újságosbódékban, talán azért, mert valaki elhitette az Ifjúsági Lapkiadó igazgatóságával, hogy ha egy gyerek tíz percig pislogva bámulja magát Pifet, akkor az Leninné változik.

Az ötvenes évek második felében, amikor a legnagyobb energiák nem a részecskegyorsítóban szabadultak el, hanem a rock & roll táncesteken, mi, magyarok nem a tánccal voltunk elfoglalva, hanem azzal, hogyan kell szétvágni Sztálin szobrát, és milyen messziről kell elhajítani a Molotov-koktélt. Vagyis a forradalommal. Utána pedig azzal, hogyan tüntessük el 1956 nyomait, a legbiztonságosabb trezorba helyezve az emlékeket: a szívünkbe. Amikor a megtorlások után elindultak a tánciskolák, a zenészeknek még nem volt lila zakójuk párducmintás gallérral.

Éves mérleg 2023: A legjobb filmek (10-1.)

Meggyötört őslakosok, hatalmával visszaélő karmester, Hollywood fertője, egy barátságos és szomorkás karácsonyi film – 2023 legjobb alkotásaiból szemezgettünk. A lista első felén már túlvagyunk, a folytatás pedig még izgalmasabb alkotásokat tartogat. Az egyik legkomolyabban kinéző idei animációtól kezdve Martin Scorsese legújabb monstrum produkcióján át a legkülönfélébb bizonyítékait találtuk annak, hogy idén is volt értelme követni […]

The post Éves mérleg 2023: A legjobb filmek (10-1.) appeared first on Filmtekercs.hu.