Best WordPress Hosting
 

„Semmilyen hatalmi pozíció nem működik önvizsgálat nélkül” – interjú Boross Martinnal

A Nyersanyag című magyar filmben egy fiatal direktor azzal szembesül, hogy egy falusi polgármester kiskirályként uralja a települését. A film rendezőjével és társforgatókönyvírójával, Boross Martinnal felelősségről, a magyar vidék kollektív élményéről és a film árnyalt karaktereiről beszélgettünk.  Elsősorban színházi alkotóként vagy ismert, ez az első nagyjátékfilmed. Milyen út vezetett idáig? Ez valóban így van, 2013-ban […]

The post „Semmilyen hatalmi pozíció nem működik önvizsgálat nélkül” – interjú Boross Martinnal appeared first on Filmtekercs.hu.

Leesni az uborkafáról – Nyersanyag

Boross Martin első nagyjátékfilmje, a Nyersanyag a budapesti művészértelmiség felelősségét vizsgálja: hogyan lehet jól segíteni, helyesen cselekedni a vidéki Magyarországon? Az utóbbi évtized egyik legjobb magyar filmjéhez, a Kojothoz hasonlóan indul, aztán egészen más irányt vesz a színházi alkotóként ismert Boross Martin első mozifilmje, a Nyersanyag. Eleve kevés magyar film játszódik vidéken az utóbbi évtizedekben […]

The post Leesni az uborkafáról – Nyersanyag appeared first on Filmtekercs.hu.

Mozikban a felkavaró témájú új magyar film

Holnaptól már látható a hazai mozikban a Nyersanyag című új magyar film, ami feltárja a városiak és a mélyszegénységben élő falusiak közt tátongó szakadék realitásait, szemlélteti a hatalommal való visszaélés mindennapi megnyilvánulásait, nagyító alá veszi az értelmiségiek felelősségét és a félresiklott aktivizmus hatásait. A Dér Zsolt, Mészáros Blanka, Pál András és Szabó Stefi főszereplésével elkészült film a budapesti filmes stáb történetét meséli el, akik közösségépítő workshopot tartanak egy falu fiataljainak. Ottlétük alatt súlyos titokra derül fény a nagyhírű helyi uborkafarmról, ami arra utal, hogy a polgármester elnyomásban tartja a falubelieket. Az esetről kirobbanó sikerű leleplező dokumentumfilmet forgatnak, ami azonban éket ver a település ártatlan lakói közé.

„A filmhez közéleti események, valós emberek, ismert, vagy épp kevésbé feltárt bűnügyek, de elsősorban személyes élmények és beszámolók szolgáltak inspirációként. Az előkészítésnél felhasználtunk számos cikket, interjút, tanulmányt, amelyek karizmatikus, teljhatalmú polgármesterekről, uzsoráról, hatalommal való visszaélésről és szegregációról szólnak. Konzultáltunk érintettekkel, szociológusokkal és olyan pedagógusokkal, közösségszervezőkkel, kutatókkal, akik számára ismert közeg a mélyszegénységben lévő falvak lakossága.” – mondta Boross Martin rendező, aki hozzátette, hogy a Nyersanyag egy modern gyarmatosító történet, ahol a gyarmatosító nem egy birodalmi ambíciókkal bíró ország vagy egy nagyvállalat, hanem egy jóhiszemű filmrendező. Szerinte a filmbéli Gáspár és Tamás párharca szimbolikus. Egy polgármester, aki visszaél a hatalmával, miközben egy prosperáló közösséget is épít és egy filmrendező, aki kihasználja a belé vetett bizalmat, ellentmondásos módszerekkel beavatkozik a helyiek életébe annak reményében, hogy nyilvánosságot szerezz egy ügynek.

A szereplők kiválasztása során párhuzamos síkokon gondolkodtak az alkotók. A falu sötét titkait felfedező városi művészeket, a kiskirályoskodó polgármestert, illetve annak túlbuzgó feleségét profi színészek közül választották ki, mert ezeknek a szerepeknek a méretei, finomságai miatt nagyobb a felelősség és színészi rutint láttak indokoltnak. Őket Dér Zsolt, Pál András, Mészáros Blanka, Baki Dániel és Tankó Erika alakították a kamerák előtt. A polgármester mostohalányát megformáló Szabó Stefit ugyanakkor több mint száz jelentkező közül választottak ki nyílt szereplőválogatáson. A workshop résztvevőit, a falubelieket részben a forgatás fő helyszínéül szolgáló Somogyszentpál lakóiból verbuválták, míg a nagyobb szöveges szerepekre amatőr szereplőket kerestek.

Árni – kritika

Vermes Dorka elsőfilmes rendező az ósdi, lepukkant sátras utazócirkuszos világot szemelte ki a kissé elvont mozijának témájául, ahol Árni, a cirkuszi segédmunkás bőrébe bújva élhetjük át a groteszkül realista hétköznapjait egy “világszámokkal” haknizó társulatnak.

Útkeresésben – 2023 magyar filmes termése

Hasonló cikk a témában itt olvasható. Voltunk-e már úgy, hogy éppen minden stimmelt – egészségünk rendben, szeretteink biztonságban, hivatásunk egyenesben –, mégsem éreztük magunkat teljesen elégedettnek? Valamilyen mélyről jövő, megfogalmazhatatlan nyugtalanság emésztett, mely elszólít a megszokottból? A tavalyi év magyar… Olvass tovább →

The post Útkeresésben – 2023 magyar filmes termése appeared first on FilmDROID.

Inspiráló látni, hogy a nézők érzik Árnit – Interjú Vermes Dorkával

Vermes Dorka első nagyjátékfilmje, az Árni a Velencei Filmfesztivál által rendezett Biennale College Cinema egyedülálló programjának kereteiben készült. Magyarországi bemutatóját megelőzően a rendezővel beszélgettünk a film nem mindennapi útjáról. Az Árni a Biennale College Cinema támogatásában készült. Mesélnél kicsit arról, hogyan zajlott a velencei workshop, a fejlesztés, illetve hogyan dolgoztatok együtt a külföldi mentorokkal? Ez […]

The post Inspiráló látni, hogy a nézők érzik Árnit – Interjú Vermes Dorkával appeared first on Filmtekercs.hu.

Jön az Ernelláék Farkaséknál „folytatása”

Tallinn után hamarosan idehaza is látható Hajdu Szabolcs új filmje, a Kálmán-nap. A rendező kapcsolati trilógiájának második darabja  március 14-én a Budapest Film forgalmazásában kerül a hazai mozikba. Kálmán szerepében Hajdu Szabolcs látható, feleségét pedig Tóth Orsi alakítja.  Hajdu Szabolcs eredetileg három színdarabként létező kapcsolat trilógiájának első darabja, az Ernelláék Farkaséknál – melyet áprilistól újra […]

The post Jön az Ernelláék Farkaséknál „folytatása” appeared first on Filmtekercs.hu.

Az elveszett magyar filmek tragédiáját tűzesetek, újrahasznosítás és politikai cenzúra is súlyosbította

Ingyenesen elérhetővé tette hivatalos YouTube oldalán a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum az Elveszett magyar filmek című dokumentumfilmjét, amely bemutatja a hazai filmipar elmúlt 120 évének viszontagságait, a megsemmisült filmek tragikus körülményeit és rég elfeledettnek vélt alkotások újra felfedezési lehetőségét.

A közel negyedórás dokumentumfilm bemutatja a magyar film történetének korai kihívásait, beleértve a nitrocelluloid filmtekercsek gyúlékonyságát, amelyek számos tragikus tűzesetet idéztek elő a némafilm korszakában. Az épségben megmaradt tekercsek sem voltak biztonságban: ezeket értékes ezüst tartalmuk miatt sokszor inkább újrahasznosították, ennek következtében szintén sok filmes remekmű elveszett. A filmek pusztulása a gépházban is folytatódott: sokszor maguk a gépészek vágták ki a nekik tetsző jeleneteket, emiatt különösen nagy veszélyben voltak a pikáns részletek.

A dokumentumfilm kiemeli olyan filmstúdiók kulcsszerepét, mint Janovics Jenő kolozsvári műhelye, ahol világhírű rendezők, többek között Kertész Mihály és Korda Sándor kezdték pályafutásukat. Annak ellenére, hogy alkotásaik világsikert arattak, számos korai munkájuk eltűnt az idők során.

Panem et circenses – Árni

Meghatóan misztikus világot teremt, kietlen káprázattal gondolkodtat Vermes Dorka elsőfilmje, a Velencei Filmfesztiválon bemutatott Árni. Valahol Kelet-Európában egy sokgenerációs vándorcirkusz új faluba érkezik, csupán négy előadás erejéig. Aki lemarad, kimarad. Lesz itt mindenféle szenzáció: olasz légtornász, idomított kiskutyák, egzotikus táncosok és a legújabb műsorszám: hüllő-show. Árni (Turi Péter), a társulat egyetlen alkalmazottjának napi rutinjába csak […]

The post Panem et circenses – Árni appeared first on Filmtekercs.hu.

Ünnepeljük együtt a 110 éves magyar animációt

2024-et nevezte meg a magyar animáció emlékévének a Nemzeti Filmintézet, ugyanis immáron 110 éve annak, hogy a hazai animációs alkotások megnevettetnek és megsiratnak otthon és a moziban, no meg a nemzetközi porondon is. Restaurációs munkálatok, ingyenes klasszikusok és egy új dokumentumfilm is vár a magyar rajzfilmek és animációs darabok szerelmeseire. A magyar animáció atyjaként tisztelt […]

The post Ünnepeljük együtt a 110 éves magyar animációt appeared first on Filmtekercs.hu.

Nyáron kezdődhet Nemes-Jeles László új filmjének forgatása, még keresik a főszereplő kisfiút

Az Árva történetét a rendező családja ihlette, a második világháború utáni új világrendben játszódik. Az Oscar-díjas Saul fiát és a Napszálltát jegyző Nemes Jeles László a magyar Pioneer Pictures gyártócéggel forgatja Árva című új filmjét, melyet családjának története ihletett – írja a produkció sajtóközleménye. Budapesten már javában folyik a szereplőválogatás, melyet hamarosan kiterjesztenek vidékre, valamint […]

The post Nyáron kezdődhet Nemes-Jeles László új filmjének forgatása, még keresik a főszereplő kisfiút appeared first on Filmtekercs.hu.

Az ember nem azért csinál filmet, hogy sikere legyen, hanem mert valamit el akar mondani

1921. szeptember 27-én született Vácott, ahová családja az I. világháború viharai elől Erdélyből menekült. Középiskolai tanulmányait a székesfehérvári cisztercita gimnáziumban végezte, majd Pécsett és Kolozsváron folytatott jogi tanulmányokat, 1944-ben szerzett diplomát. 1945 tavaszán szovjet hadifogságba került, ahonnan rövid idő múlva betegsége miatt hazaengedték. 1946 őszén már Budapesten volt, s felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakára.

Diplomáját 1950-ben szerezte meg, ezután a Magyar Híradó- és Dokumentumfilmgyárba került, ahol nyolc évig híradó- és dokumentumfilmeket rendezett. Első önálló játékfilmjét (A harangok Rómába mentek) 1958-ban készítette el, ekkoriban ismerkedett meg Hernádi Gyula íróval, akivel barátok és alkotótársak lettek.

Első igazán jelentős játékfilmje az Oldás és kötés volt, az Így jöttem pedig már az összes jancsói stílusjegyet magán viselte: a szokatlanul hosszú beállításokat, a nagy tért befogó, horizontális kameramozgást, a képek erős vizuális hatással bíró megkomponáltságát. Az 1965-ös Szegénylegények kirobbanó nemzetközi sikert is aratott, ettől kezdve emlegették a legnagyobb rendezőkkel egy sorban. E filmjével indította az egész életművén végigvonuló gondolatiságot: az egyén és a hatalom, a hatalom és a közösség viszonya, a szabadság és a zsarnokság között feszülő ellentét filmes ábrázolását. Idősebb fia, Jancsó Miklós Nyika így emlékezik vissza erre az időszakra: „Ez a generáció nagyon komolyan vette a kultúrát. Mindenkit ismertek a saját generációjukból, de az idősebből is. Állandó jövés-menés volt nálunk, vacsorák, bulik. Az egy jó élet volt.”

Árni (2023)

Elindult a nevezés a Friss Hús idei pitchfórumára

Hazánk legnívósabb nemzetközi rövidfilmfesztiváljának számító Friss Hús immáron tizedik alkalommal rendezi meg pitchfórumát. A Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál tizenkettedik alkalommal kerül megrendezésre. A rendezvény idén május 30-tól június 5-ig fog tartani. Majdhogynem a kezdetek óta az esemény része a rövidfilmes pitchfórum is. A pitchfórum olyan alkotók számára biztosít lehetőséget, akiknek filmes projektjei előkészületi fázisban […]

The post Elindult a nevezés a Friss Hús idei pitchfórumára appeared first on Filmtekercs.hu.

Pénteki kultúrrandi Hevér Dániel filmrendezővel

Decemberben debütált az első játékfilmed, amely idős férfi és kamasz lány különleges barátságáról szól. Milyen érzés volt egyben látni a többéves munkafolyamat eredményét?

Nagyon különleges élmény, főleg, mivel öt éven át dolgoztunk a Valami madarakon. Bennünk, alkotókban nyilván másképp csapódik le ez az egész, mint a nézőkben, akik csak egyben látják az eredményt. Nehéz tudomásul vennünk a hosszú időszak lezárultát. Valami, amin nagyon sokat dolgoztunk, elkészült, és kikerült a kezünk közül. Ez egészen olyan, mintha a gyereked engednéd el – annyi a különbség, hogy őt akkor is felhívhatod, ha elköltözött, a filmhez viszont már nem nyúlhatsz.

Mennyire sikerült ragaszkodnotok az eredeti koncepcióhoz?

Pótolj magyar filmeket a Magyar Filmszüreten!

Idén is megrendezik a Magyar Filmszüretet Debrecenben: a legújabb magyar filmek seregszemléjére január 25. és február 4. között várják a közönséget a 111 éves Apolló moziba, ahol minden nap közönségtalálkozók is kedveskednek a magyar filmek szerelmeseinek.Az idei Magyar Filmszüreten 11 napon át több mint harminc magyar filmet mutatnak be, és 16 közönségtalálkozót szerveznek, ahol – mint ahogy arra  Törőcsik […]

The post Pótolj magyar filmeket a Magyar Filmszüreten! appeared first on Filmtekercs.hu.

A filmkészítés kábítószere

Elindítottam a felvételt.

Biztos? A videós korszakban előfordult, hogy elkezdtünk dolgozni, és nem sokkal később rémülten vettem észre, hogy sajnos nem indítottam el a kamerát. Ifjúkorom felejthetetlen bűnei közé tartozik ez. Az ilyen hibák alkalmával derül ki, hogy vannak megismételhetetlen ügyek. Egy másik felvételen már máshol vannak a forráspontok.

Film esetében érezte valaha, hogy végleg elszállt egy ilyen pillanat?

Két magyar animáció az Annie-díj jelöltjei között

Az animációs filmek legrangosabb díjátadójának független filmes szekciójában a Kojot négy lelke és a Műanyag égbolt is helyet kapott, így idén duplán szurkolhatunk a sikerért. A Nemzetközi Animációs Film szövetség (ASIFA-Hollywood) által évente megrendezett gálát 1960-ban alapították Annecy-ben, de 1992 óta díjazzák rendszeresen az elmúlt év kiemelkedő animációs filmjeit. A február 17-én, Los Angelesben megrendezésre […]

The post Két magyar animáció az Annie-díj jelöltjei között appeared first on Filmtekercs.hu.