Best WordPress Hosting
 

Ünnepeljük együtt a 110 éves magyar animációt

2024-et nevezte meg a magyar animáció emlékévének a Nemzeti Filmintézet, ugyanis immáron 110 éve annak, hogy a hazai animációs alkotások megnevettetnek és megsiratnak otthon és a moziban, no meg a nemzetközi porondon is. Restaurációs munkálatok, ingyenes klasszikusok és egy új dokumentumfilm is vár a magyar rajzfilmek és animációs darabok szerelmeseire. A magyar animáció atyjaként tisztelt […]

The post Ünnepeljük együtt a 110 éves magyar animációt appeared first on Filmtekercs.hu.

A magyar animáció klasszikusai mától ingyenesen érhetőek el a Filmión

A magyar animáció története 110 éve, 1914-ben kezdődött, amikor az akkor mindössze 19 éves Kató-Kiszly István grafikus első trükkfilmjét, a mókás című Zsirb Ödönt elkészítette. A sajnos azóta elveszett kisfilm fehér papírból kivágott egyszerű figurák mozgatásából állt, címszereplője a korabeli vásári komédiák ismert kelléke, a zsíros bödön volt.

A rendszeres animációsfilm-gyártás az 1930-as években indult el a Halász János–Kassowitz Félix–Macskássy Gyula trió által alapított budapesti Coloriton reklámfilm-műteremben. Noha a külföldre távozó magyarok szép számban erősítették a nemzetközi animációs szcénát, Macskássy Gyula érdeme, hogy a II. világháború után sem szakadt meg a hazai animációsfilm-gyártás.

A ’60-70-es évektől egymás után születtek a ma is ismert, nemzetközi fesztiválokon is nagy sikert arató animációs mozifilmek, köztük a János vitéz, a Lúdas Matyi, a Macskafogó és sorozatok is, mint a 100 részes Magyar népmesék, művészi animációk, valamint a külföldi megrendelésre készült sikerfilmek. Rófusz Ferenc 1980-ban készült A légy című filmje pedig a magyar filmek közül elsőként nyert Oscar-díjat.

Film készül Ákosról a filmintézet támogatásával

Az NFI 254,427 millió forintos támogatásával készülhet egész estés dokumentumfilm DAC címmel, amely Dunaszerdahely 1904-ben alapított sportegyesületén keresztül mutatja be, mit jelent ma felvidéki magyarnak lenni, mit jelent az ott élőknek egy magyar focicsapat. A filmen keresztül a szurkolók megszólaltatásával, személyes történeteken keresztül ismerhetik meg a nézők a DAC jelentőségét. A Dunaszerdahelyen forgó alkotás a futballcsapat története mellett bemutatja, hogyan vált az egyesület intézménnyé, a felvidéki magyarság megmaradásának szimbólumává, és mit testesít meg napjainkban a magyarságnak és a szlovákoknak. A DAC forgatása tavasszal kezdődik, a film várhatóan év végén lesz látható. Rendezője Tősér Ádám, producere Lajos Tamás.

Az Ember maradj: Ákos című dokumentumfilm gyártását 228,515 millió forinttal támogatja az NFI. A Kriskó László forgatókönyvéből és rendezésében készülő dokumentumfilm célja, hogy a színpadról és a képernyőkről ismert előadóművésszel együtt az embert is bemutassa: az álmodozót, a kreátort, akinek sorai, dalai még azoknak a lelkébe is beleégtek, akik kevésbé szeretik. A portréfilm részben fikciós visszatekintés lesz, megjelenítve Ákos gyermekkorát, fiatalságát a rendszerváltás Magyarországán és első átütő sikereit is, de középpontjában a Kossuth-díjas előadóművész-dalszerző-költő szólókarrierje áll. A tervek szerint 2025 tavaszán debütáló portréfilm producere Hábermann Jenő.

Az Erdő című cseh-szlovák-magyar-lett koprodukciós filmdráma gyártására 70 millió forintot szavazott meg az NFI döntőbizottsága. A Petr Kazda és Tomás Weinreb rendezésében készülő mozifilm történetének kiindulópontja egy szélsőséges időjárás okozta krízishelyzet. A történetben egy fűrésztelepet működtető család békés életét felborítja az erdőjükre lecsapó tornádó és a természeti csapás utáni gondokat kihasználó kétes üzlet megkötése, amely mind a fűrésztelep fennmaradását, mind a négytagú család nyugalmát ellehetetleníti. A Filmfabriq gyártásában, Osváth Gábor és Zachar Balázs producerek irányításával készülő film forgatása a tervek szerint idén ősszel zajlik majd Csehországban és Szlovákiában magyar hangmérnökcsapat, vágó- és utómunka-szakemberek részvételével. Az Erdő vezető producere a cseh Tomas Hruby, aki többek között az Agnieszka Holland által rendezett, Jan Palachról szóló, Olthatatlan című minisorozatot is jegyzi. A koprodukció közel 1,6 millió eurós összköltségvetéssel készül, és a tervek szerint 2025-ben mutatják be.

Udvaros Dorottya és Blaskó Péter új magyar tévéfilmben játszik együtt

Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című művéből forog tévéfilm a Filmintézet 130 millió forintos támogatásával, az MTVA koprodukciójában. Az 1864-ben játszódó történetben Hector Berlioz, a már életében halhatatlannak titulált romantikus zeneszerző meg akarja szöktetni gyermekkori szerelmét, a már nagymama korú, tisztes kispolgári életet leélt Estellát. Felidézik az ifjúkori szenvedélyt, amit korábban a konvenciókhoz igazodva mélyen eltemettek magukban, és bebizonyítják, hogy sohasem késő megállítani az időt. A romantikus tévéfilm a Nemzeti Színházban látható előadás alkotói, Udvaros Dorottya és Blaskó Péter főszereplésével, Rátóti Zoltán rendezésében készül operatőre Nagy András, forgatókönyvírója Tréfás Luca.

Dramatizált dokumentumfilmet rendez Berecz Péter (Made in Finland) Szenes Hannáról Percek tánca címmel a Filmintézet 19,95 millió forintos támogatásával. A rendkívüli életű költőt és ejtőernyőst 1944-ben fogták el zsidómentő brit tisztként a második világháború Magyarországán, majd halálra ítélték. A 23 éves lány a kínzások ellenére sem volt hajlandó elárulni küldetése részleteit, ezért kivégezték. Az alkotók külön hangsúlyt fektetnek arra a kérdésre, miként él tovább a lány szelleme az utókorban, milyen példát adhat tiszta jelleme, tehetsége és kiállása a mai fiatalok számára. 

A Visegrádi Együttműködés, azaz a mai V4-ek középkorra visszanyúló előzményeit mutatja be a Magyar Golgota című alkotást is jegyző Pozsgai Zsolt új tévéfilm rendezése. A Filmintézet 353,75 millió forintos gyártási támogatásával készülő A királytalálkozó azt a történelmi eseményt dolgozza fel, amikor Károly Róbert magyar király 1335-ben találkozóra hívta a lengyel és a cseh királyt, valamint a fejedelemségek vezetőit, hogy szövetséget kössenek a nyugati gazdasági és politikai túlsúly ellensúlyozása érdekében. 

Nagy presztízsű amerikai fesztiválra kapott meghívást a Lefkovicsék gyászolnak

„Nagyon lelkesek vagyunk, hogy Amerikában, azon belül is az egyik legnívósabb nemzetközi szemlén, Palm Springsben lesz a világpremier” – mondta Breier Ádám rendező, aki személyesen mutatja be filmjét a januári fesztiválon. A filmrendezővel készített interjúnk itt olvasható.

A Palm Springs-i Nemzetközi Filmfesztivált 1990 óta rendezik meg a kaliforniai városban, az amerikai alkotások mellett évről évre egyre jelentősebb nemzetközi filmes felhozatallal. „Az első perctől kezdve azt éreztük, hogy a filmünk az amerikai fesztiválokon találja majd meg igazán a nemzetközi közönségét. A Lefkovicsék gyászolnak se nem egy klasszikus művészfilm, se nem egy kommersz vígjáték, hanem valami a kettő között, így egy amerikai indie film lehetne a legközelebbi rokona. Ráadásul Palm Springs hatalmas közönséget megmozgató fesztivál, évente körülbelül 135 ezren nézik a filmeket” – nyilatkozta Breier Ádám. Az eseményre rendszeresen a legnagyobb sztárok is ellátogatnak: a 2024-es fesztivál nyitógáláján például Emma Stone, Greta Gerwig és Cillian Murphy munkásságát ismerik el, de díjazzák Martin Scorsese, Leonardo DiCaprio és Lily Gladstone teljesítményét is a Megtört virágok című filmért, akik természetesen ugyancsak személyesen veszik át az elismeréseket.

Breier Ádám első mozifilmjében Lefkovics Tamás, a nagyszívű, de konok bokszedző (Bezerédi Zoltán) viszonya annyira megromlott a fiával, Ivánnal (Szabó Kimmel Tamás), hogy évek óta nem beszélnek egymással. Iván Izraelbe menekült az apjával való konfliktus elől, ortodox zsidóként ott él és alapított családot, Budapestről csak az édesanyjával (Máhr Ágnes) tartja a kapcsolatot. Az anyuka váratlan halálakor Iván a hatéves kisfiával (Leo Gagel) hazatér, hogy a zsidó hagyományoknak megfelelően egyhetes gyászt, shivát üljenek a szülői házban. A két férfin keresztül két világ feszül egymásnak, aminek a tétje a család egyesülése. 

A vakság nehézségeiben is a szépséget és a humort keresi egy új magyar film

„Édesanyám tinédzser koromban vakult meg, ketten együtt kellett szembenéznünk ennek minden következményével” – nyilatkozta Mayer Bernadette rendező, aki a saját élményein alapuló forgatókönyvet Nagy Zoltán író-rendezővel közösen írta (Szép csendben, 2019).

A Szemem fénye történetében a művészetoktató Krisztina cukorbetegsége szövődményeként fokozatosan elveszíti látását, ami válságba sodorja nemcsak saját, de fia életét is. Máté, aki újdonsült apaként gyermeke születése után szembesül Krisztina állapotával, erején felül próbál segíteni anyjának, élete lassan kettészakad egyre fojtogatóbban ragaszkodó anyja és saját családja présében, miközben Krisztina retteg attól, hogy egyedül marad a sötétben.

„Kár szépíteni, a vakság az egyik legborzasztóbb dolog, ami történhet az emberrel. Úgy hiszem, akkor tudjuk átvészelni a tragédiát, ha észrevesszük, hogy ebben a lehetetlen helyzetben is ott rejtőzik az emberi szépség és a humor. Észrevenni ezeket a boldog pillanatokat pedig a legnagyobb kihívás ebben a helyzetben. Ezt a kettősséget fogalmazza meg a film, egy olyan drámát, amin időnként lehet azért nevetni is” – vallja Mayer Bernadette rendező, aki a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) végzett először operatőrként, majd 2016-ban a filmrendező szakon.

Patinás németországi fesztiválon díjazták az Elfogy a levegőt

Átadták Németország nagy presztízsű filmes rendezvénye, a 72. Mannheim-Heidelbergi filmfesztivál díjait. Az egyetemistákból álló zsűri Moldovai Katalin Elfogy a levegő című alkotását tüntette ki díjával, melyet a film társforgatókönyvírója Palóczi Zita személyesen vett át csütörtök este Mannheimben. 

A magyar mozikban is látható Elfogy a levegő történetét megtörtént események inspirálták. A film főszereplője, Ana (Krasznahorkai Ágnes) irodalmat tanít, diákjaival és kollégáival egyaránt jó a kapcsolata, a gimnázium megbecsült tanára. Az egyik szülő váratlanul feljelenti egy film ajánlása miatt. A tanárnő fellebbezése láncreakciót indít el, amelynek következtében a kollégái és a gimnázium igazgatónője is fokozatosan ellene fordulnak. 

Moldovai Katalin első mozifilmje, az Elfogy a levegő a Filmintézet Inkubátor Programjának támogatásával, a Magma Cinema, Spot Film, Salamandra Film és Digital Fiction Studios gyártásában valósult meg. Főszereplői Krasznahorkai Ágnes, Skovrán Tünde, Sándor Soma, Dimény Áron, Bölönyi Zsolt és Lőrinc Ágnes, executive producere Kovács Attila Béla, producere Muhi András, Moldovai Katalin, forgatókönyvírója Palóczi Zita és Moldovai Katalin, rendezője Moldovai Katalin. A filmet Táborosi András fényképezte, vágója Soltész Orsolya, zenéjét Cári Tibor szerezte. 

Randidrog, tiltott meccsnézés, Bartók New Yorkban

A Nemzeti Filmintézet (NFI) 2020 januárja óta nyújt támogatást a televíziós és streamingbemutatásra készülő alkotásokra is pályázati úton. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. A Televíziós Döntőbizottság Meggyes Krisztina, Csibi László és Surányi András rendezésében készülő alkotásoknak ítélt meg gyártási támogatást.

A Hiányzó 10 óra egy partiban droggal elkábított fiatal lány igaz történetét dolgozza fel. A címben szereplő 10 óra arra az időre utal, amelyet az áldozat az italába csempészett drog, közismert nevén a Gina hatása alatt magatehetetlenül töltött, kiszolgáltatva támadóinak. Meggyes Krisztina kreatív dokumentumfilmje a Filmintézet 40 millió forintos támogatásával készül, producere Szakonyi Noémi Veronika.

A Szocializmus hátsó bejárata című alkotás rendezője ismét a Ceaușescu-diktatúra működésére világít rá Szabadság a hegyen címmel készülő dokumentumfilmjében. Csibi László új alkotása ezúttal a ’80-as évekbe kalauzolja a nézőt, amikor az állam hatalmi szervei minden külföldről érkező információt ellenőrzésük alá vontak, így a nagy nemzetközi sportesemények is lekerültek az ország egyetlen televízióadójának képernyőjéről. A Románia országhatáraitól távoli Belső-Erdélyben ezért az érdeklődők a szomszédos magyar, jugoszláv és bolgár közvetítések vételére alkalmas, improvizált antennák segítségével vonultak a környező dombokra meccset nézni. A „hegyimeccs-nézések” korszakát személyes élményeken és visszaemlékezéseken keresztül felidéző alkotás gyártását 9,275 millió forinttal támogatja a Filmintézet, producere Péterffy András.

Mennyire ismerjük a magyar filmművészetet? Most megtudhatjuk!

Nemcsak az elmúlt évtizedekben, hanem a közelmúltban is számos izgalmas alkotás született a magyar film világában, köztük a Larry, a Kojot, a Fomo, a Valan – Az angyalok városa és a Ruben Brandt, a gyűjtő. A friss alkotásokat is felhasználva hetedjére is elindította legnépszerűbb edukatív versenyét a Nemzeti Filmintézet támogatásával a DUE Médiahálózat. A háromfordulós játékba a filmteszt oldalán lehet bekapcsolódni, ahol 18 kérdésre kell válaszolni magyar filmklasszikusokkal és az elmúlt évek magyar mozifilmjeivel, sorozataival és alkotóival kapcsolatban.

A játékban bárki részt vehet, a tesztet 2024. február 8-ig lehet kitölteni. A résztvevők a díjtalanul letölthető Nagy Diák Tesztek(C) applikáció segítségével is kipróbálhatják a tudásukat.

A második fordulóba az online tesztkitöltésen legjobb eredményt elérő 14 és 20 év közötti játékosok kapnak meghívást. Ebből a fordulóból a legjobb 10 versenyző jut majd a döntőbe, ami 2024. március 1-én lesz az Újpest Rendezvénytérben. A fődíjat a nyertes választhatja ki egy kétszemélyes görögországi utazás, egy iPhone 14 szupertelefon, vagy egy Samsung Galaxy Z Flip3 közül. A második és a harmadik helyezett jutalma egy-egy okostelefon lesz.

Magyar filmeket díjaztak francia és észt fesztiválokon

Az Elfogy a levegő, Moldovai Katalin első mozifilmje, a vasárnap zárult Arras-i Filmfesztiválon elnyerte a közönségdíjat, mely a franciaországi forgalmazásához nyújt támogatást. A megtörtént eseményekből kiinduló Elfogy a levegő című dráma a Filmintézet Inkubátor Programjának támogatásával készült és november 2. óta látható országszerte a Mozinet forgalmazásában. a film főszereplői Krasznahorkai Ágnes, Skovrán Tünde, Sándor Soma, Dimény Áron, Bölönyi Zsolt és Lőrinc Ágnes, forgatókönyvírója Palóczi Zita és Moldovai Katalin, executive producere Kovács Attila Béla, producere Muhi András és Moldovai Katalin volt. A filmet Táborosi András fényképezte, vágója Soltész Orsolya, zenéjét Cári Tibor szerezte. Kritikánk a filmről itt olvasható.

Észak-Európa élvonalbeli szemléje, a november 3-án kezdődött Tallinn Black Nights Nemzetközi Filmfesztiválon a hétvégén bejelentették a rövidfilmes díjakat. Hegyi Olivér A szív kertje című, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült munkája a legjobb rövidfilm díját hozta el a rangos fesztiválról. 

Jelenet a Libertate ’89 – Nagyszeben című filmből. Fotó: Adi Bulboaca

Elkezdődött Nagy Borbála első mozifilmjének forgatása

A világ eredete három nőről szól három európai városban, egy-egy döntés küszöbén. A negyven körüli főszereplők különbözőképp próbálnak választ adni az anyaság kérdésére: egy örökbefogadás, egy mesterséges megtermékenyítés és egy abortusz története a film. „Elértem abba az életkorba, amikor elkerülhetetlen a gyerekvállalásról beszélni, bármi is legyen a válasz erre az ambivalens kérdésre. Ekkor döntöttem el, hogy megpróbálom egy filmben összegezni azokat a dilemmákat, amik ehhez a témához kapcsolódnak” – meséli Nagy Borbála rendező-forgatókönyvíró.

A budapesti szálban Nóra férjével örökbefogadni próbálnak. Amikor a házasságuk válságba kerül, Nóra elbizonytalanodik: vajon elég stabil a kapcsolatuk egy ekkora döntéshez? Berlinben Rebeka családja látogatásakor elmeséli, hogy spermadonor segítségével egyedül vállal gyereket. Bejelentése általános döbbenetet vált ki. Adél apja elvesztése után elfogad egy párizsi munkalehetőséget. Miközben próbálja újraértelmezni önmagát, teherbe esik egy nála jóval fiatalabb férfitől. Adél az abortusz lehetőségét mérlegeli.

A film három főszerepét Török-Illyés Orsolya, Sipos Vera és Székely Rozália alakítja. Nagy Borbála szerint a szereplők „a személyes drámájuk kellős közepén néha teljesen lehetetlen, már-már komikus szituációban találják magukat. A film humora olyan abszurd élethelyzetekből táplálkozik, amiket mindannyian ismerünk kicsit. A három zseniális színésznő nagy segítségemre van abban, hogy ez a finom, ironikus hangvétel megszülessen.”

Fődíjat nyert az Átjáróház Brassóban

A 11. alkalommal megrendezett nemzetközi fesztivál a horror, sci-fi, thriller és fantasy filmek előtt tiszteleg, díjazva a zsáner legjobbjait. A népszerű seregszemlét szakmai programok, közönségtalálkozók, könyvbemutatók és a Dracula Fantasy Con nevű rendezvény kíséri. 

A legjobb nemzetközi mozifilmnek járó Drakula Trófeát Madarász Isti személyesen vette át az Átjáróház című alkotásáért a hétvégén. 

A látványos romantikus film története szerint a hullaházban dolgozó Krisztián holtan látja viszont nemrég megismert szerelmét, ezért elhatározza, hogy megmenti a lányt a túlvilág gonosz boncmesterétől és visszahozza őt az élők közé. A film korábban elnyerte a Brüsszeli Nemzetközi Fantasztikusfilm-fesztivál legjobb európai filmnek járó Ezüst Méliès-díját, a várnai Love is Folly Nemzetközi Film Fesztiválon pedig a Bolgár Filmművész Egyesület díját. A rendező Madarász Isti továbbá a zsűri kitüntetésében részesült a Sitgesi Nemzetközi Filmfesztiválon. 

Több magyar látványtervezőt díjaztak a szolnoki Alexandre Trauner Art/Film Fesztiválon

A harmadik díjat Berlinale versenyprogramjában bemutatkozó Ingeborg Bachmann – Utazás a sivatagba című film látványtervezéséért ítélték oda Su Erdt látványtervezőnek. A látványos tudomány elnevezésű versenyprogram fődíját megosztva kapta a Dan Dinu Vad Románia (Wild Romania) című Románia természeti szépségeit bemutató filmje, valamint Volker Schlecht: A várakozás (The Waiting) című munkája érdemelte ki. A legjobb diákfilmért járó díjat Dóczé Péter Szülői útmutatás című filmje kapta. A díjakat a Szolnoki Galériában adták át.

Az európai nagyjátékfilmes versenyprogram zsűri tagjai Joseph Hodges, brit látványtervező, Gózon Francisco, magyar operatőr és Tóth Barnabás, filmrendező voltak.  A versenyprogram nyertese Jessica Hausner rendező Mia Wasikowska főszereplésével készült Club Zéró (Club Zero) című filmje. A film a fesztivál fődíját, a legjobb látványtervezésért járó vihette haza, amit a látványtervező,  Beck Rainford személyesen vett át Szolnokon. A cannes-i filmfesztivál egyik legmegosztóbb alkotását itthon a szolnoki fesztiválon láthatta először a közönség. A zsűri indoklása szerint a film fontos és aktuális társadalmi témákat érint, melyeket a látványra támaszkodva fejt ki. A díszletek gazdagságán és ridegségén keresztül bontakozik ki a főszereplők jellemrajza és viszonyrendszere. A Nemzeti Filmintézet által felajánlott díj értéke 1,1 millió forint.

A Hajdu Szabolcs főszereplésével készült Hatalom című film alkotói a zsűri indoklása szerint a rendelkezésre álló forrásokat következetesen és kompromisszumot nem ismerve varázsolja vászonra történetet. A szinte fekete-fehérre redukált, térben és időben meghatározhatatlan világ egységes és ízléses. A  film látványtervezői Nyitrai Anna és Michal Lošonský. A Nemzeti Filmintézet által felajánlott díj értéke 700 ezer forint.

Luxemburgban díjazták a Larry című magyar filmet

16. alkalommal rendezték meg október 5. és 22. között a luxemburgi CinÉast filmfesztivált, amely évről évre felvonultatja a közép-európai kortárs mozi izgalmas, új játék-, dokumentum-, rövid- és animációs filmjeit. Ezúttal 21 országból érkeztek filmek az eseményre. Bernáth Szilárd első mozifilmje, a Larry korábban már számos díjat nyert itthon és külföldön, a luxemburgi filmes szemle nemzetközi zsűrijétől pedig a Young Talents díjat kapta meg szombat este.

A Larry fiatalokat megszólító, társadalmilag érzékeny film, amely a juhászként tengődő, 21 éves Ádám történetét meséli el, aki dadogása miatt elszigetelve él erőszakos apjával egy borsodi faluban. Miután rádöbben, hogy a rapzene segítségével képes kifejezni a benne rejlő dühöt és frusztrációt, barátai benevezik egy tehetségkutató versenyre, az élő fellépés közeledtével azonban Ádámnak nemcsak dadogását kell leküzdenie, de saját élete felett is át kell vennie az irányítást.

Bernáth Szilárd alkotását a nézők és a kritikusok is lelkesen fogadták.

Tíz európai nagyjátékfilm versenyez a legjobb látványtervezésért járó díjért

A filmeket háromtagú zsűri bírálja el: Josefine Ásberg látványtervező, Tóth Barnabás filmrendező és Gózon Francisco Balázs Béla-díjas venezuelai-magyar operatőr, filmrendező, egyetemi tanár. A zsűri tagjai mesterkurzust is tartanak a fesztiválon.

A versenyprogramban látható Moldovai Katalin Elfogy a levegő (Without Air) című filmje, amely a pedagógus Ana történetét meséli el, akit egy szülő feljelent, amiért diákjainak a Paul Verlaine és Arthur Rimbaud kapcsolatát boncolgató filmet ajánl. A film látványtervezője Bocskai Gyopár. A film a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának segítségével valósult meg.

Prikler Mátyás Hatalom című politikai thrillerrel kevert drámájának főszerepét Hajdu Szabolcs játssza. A szlovák–magyar–cseh koprodukcióban készült film vadászbalesettel indul, de a politikai gépezet legsötétebb zugaiba vezet. A film látványtervezője: Nyitrai Anna és Michal Loąonský.

A legjobb film díját nyerte A játszma Pármában

Az olaszországi Párma nemzetközi filmfesztiválját 11. alkalommal rendezték meg múlt héten. A versenyprogramban vetített A játszma című ügynök thriller a legjobb film díját nyerte el, a szakmai zsűri indoklásában méltatta a „kiváló rendezést és színészi alakításokat, a kép és a zene pontosan összetartó egységét, mely mély rétegekkel gazdagítja a történelmi thrillert”.

A játszma című mozifilm a kultfilmmé vált thriller, A vizsga (2011) izgalmas folytatása. Az ikonikus alkotás felejthetetlen karakterei Kulka János, Nagy Zsolt, Hámori Gabriella és Scherer Péter alakításában tértek vissza a vászonra, új főszereplőként Staub Viktória csatlakozott a csapathoz.

A Fazakas Péter rendezésében készült A játszma története 1963-ban játszódik Budapesten. Az állambiztonság tisztje, Jung András élete tökéletes: boldogan él feleségével, Évával, és az egyetlen dolog, ami előléptetését hátráltatja, egy versengő kolléga, Kulcsár. Amikor felbukkan a múltból egy lezáratlan ügy kapcsán a legendás kém, Markó Pál, fordulat fordulatot követ, és kezdetét veszi egy könyörtelen párharc, ahol senki és semmi nem az, aminek látszik, és egyetlen emberi gesztus az életedbe kerülhet.

„A filmfelújítás egy soha véget nem érő történet”

A hazai kulturális rendezvények között az egyik legnépszerűbb program a Budapesti Klasszikus Film Maraton, és miközben a filmeket nézzük, igazából eszünkbe sem jut, hogy egyáltalán nem olyan természetes, hogy 50, 70 vagy akár 100 éve készült alkotásokat tudunk élvezni ilyen minőségben. E mögött a teljesítmény mögött az NFI Nemzeti Filmdigitalizálási és Filmrestaurálási Programja áll.

A program 2017-ben indult, és mostanra nagyot fejlődött. Éves összege akkora, mint egyetlen minimál költségvetésű magyar filmé, és általában évi 30 filmet sikerül felújítani úgy, hogy nehéz nitrófilmek is vannak köztük. Az összes felújítást tekintve mára közel járunk a 200 filmhez, amibe a rövidfilmek, illetve az animációk is beletartoznak. A filmfelújítás nagyon tervezetten, hosszú távú program mentén zajlik, és ez óriási dolog, mert nem az történik, hogy egyszer-kétszer sikerül pénzt szereznünk, mint régebben, hanem a Nemzeti Filmintézet kiszámíthatóan biztosítja az anyagi hátteret a folyamatos munkához.

A Küzdelem a létért című némafilm-töredék koszos és felújított változata

A Kojot négy lelke a hivatalos magyar Oscar-nevezés

A Gauder Áron rendezésben, Bereményi Géza közreműködésével, Temple Réka producer vezetésével készült, és az indián teremtéstörténetet eredeti látásmóddal, a mitikus Kojot figurájával a középpontban elmesélő filmet mintegy 30 fesztiválon vetítették már nagy sikerrel világszerte. Az Amerikai Filmakadémia szabályzata szerint a jövő márciusban 96. alkalommal kiosztandó Oscar-díjakra a nemzetközi film kategóriában minden ország egy mozifilmet nevezhet azok közül, amelyeket 2022. december 1. és 2023. október 31. között mutatnak be az adott országban.

A hivatalos magyar Oscar-nevezésről döntő testületben a Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai közül Fonyódi Tibor, Káel Csaba és Pesti Ákos, Lukácsy György, valamint Bereczki Csaba, az NFI Nemzetközi értékesítési igazgatója, Tősér Ádám filmrendező és Novák Emil operatőr, a Magyar Filmakadémia elnöke vett részt.

19 magyar egész estés mozifilm közül választotta ki a Kojot négy lelke című filmet a héttagú bizottság. 

A hollywoodi filmgyártás magyar alapítóiról készül dokumentumfilm

Kollarik Tamás, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, a film egyik ötletgazdája, kreatív producere és társrendezője, valamint Takó Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, a film producere és másik társrendezője évek óta dolgoznak azon, hogy felkutassák, összegyűjtsék, Magyarországra hozzák és gondozzák a hollywoodi magyarok szellemi hagyatékát.

A két szakember 2018 óta készíti elő a Fox vs. Zukor – Egy hollywoodi történet című egész estés dokumentumfilmet, amely az Amerikába kivándorolt két stúdióalapító személyes történetén és visszaemlékezésein keresztül idézi meg életüket, karrierjüket, egymással való néha nyílt, néha burkolt versengésüket, amely során letették a hollywoodi filmgyártás alapjait, elkészítették az első amerikai nagyjátékfilmeket, hangosfilmeket, valamint stúdióik elnyerték a filmtörténet első Oscar-díjait.

Kollarik Tamás és Takó Sándor küldetésükbe azzal a céllal vágtak bele, hogy könyveken, filmeken, filmzenei koncerteken keresztül ismertessék meg a magyar származású hollywoodi alkotók életét a magyar és nemzetközi közönséggel, a Magyarok Hollywoodban címmel útjára indított könyvsorozatukban pedig olyan alkotók eddig meg nem jelent életrajzait mutatják be, mint a háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklós, az ötszörös Emmy-díjas Csupó Gábor, az Oscar-díjas Pressburger Imre vagy a Hollywood magyar alapítóiként ismert Zukor Adolf és Fried Vilmos (William Fox).

10 film, amit meg kell néznünk a Budapesti Klasszikus Film Maratonon

A hazai klasszikusok mellett néhány külföldi sikerfilm is látható lesz, a vetítéseken túl pedig szakmai események, kerekasztal-beszélgetések, mesterkurzusok és filmkoncertek színesítik a programot. Összegyűjtöttünk tíz filmet, amit kár lenne kihagyni szeptember 12. és 17. között.

A tanítványok 

Amikor 1985-ben megrendezte első játékfilmjét, Bereményi Gézát már mindenki ismerte – nemcsak mint Cseh Tamás alkotótársát, de mint olyan mozik forgatókönyvíróját is, mint a Megáll az idő és A nagy generáció. Éppen ezért nem meglepő, hogy A tanítványok mind dramaturgia, mind képi világ szempontjából egy új formákkal kísérletező, ám kiforrott művész útkereséséről tanúskodik. Az egyén történelemhez való viszonya iránt fokozottan érdeklődő rendező a két világháború közti Magyarország miliőjébe ágyazottan mesél kudarcos mester-tanítvány viszonyokról, valós személyeket is megidézve. A hiteles korlenyomatnál azonban sokkal több a film: meghökkentő időkezelése, az archív felvételek hangulatfestő jellege és az Eperjes Károly által megformált sodródó főhős karakterábrázolása a legfontosabb magyar mozik sorába emeli az alkotást. Nem is beszélve a vonatjelenetről, mely Szőts István Emberek a havasonja előtt tiszteleg.