Best WordPress Hosting
 

A szép 20. századot elhallgatták előlünk

Szeretsz dolgokat nulláról indítani, felépíteni, gyökeresen megváltoztatni. Most meg úgy fest, hogy beleülsz a készbe.

Ez csak a látszat. Ádámnál és Évánál kell kezdenem. 2011 számomra is minimum elgondolkodtató esztendő volt. Bogányi Tibor egyébként abban az évben szerződött a PFZ-hez, engem pedig akkor hívtak vissza a Miskolci Bartók+ Operafesztiválhoz, hogy állítsam talpra a 2001-ben alapított, éppen hullámvölgyben lévő rendezvénysorozatot. De már korábban is kísértett engem az a jelenség, hogy egyfajta kettősségben élek: ambiciózus muzsikusként kortárs darabokat játszom, amelyek sem nekem, sem a közönségnek nem tetszenek. 2011-ben vettem egy nagy levegőt, és kiálltam a nyilvánosság elé azzal, hogy ez így nincs jól. Az opera drága, de nem múzeumi műfaj. Csak az a hosszú távú megoldás, ha a közönség megértését kereső attitűddel születnek kortárs operák. Ennek érdekében a zeneszerzőkhöz szóló felhívást tettem közzé.

Mire jutottál?

A magyar zenekari kultúra értelmezhetetlen a Pannon Filharmonikusok nélkül

Húsz évvel ezelőtti megalakulásukkor a vezetésben és a közösség értelmezésében is a magyar szimfonikus zenekari hagyománytól eltérő utat választottak. Honnan, milyen alapokról indultak, és hova jutottak mára?

Tudatosan, de valóban szokatlan útra léptünk, és húsz év elteltével sem számít mainstreamnek az a modell, amit a Pannon Filharmonikusok képviselnek. A bázist ehhez az a zenekari kultúra jelentette, amelyet egészen közelről, a zenészi és a menedzsment oldalról is megismerhettem a bécsi zeneakadémiai tanulmányaimnak köszönhetően. Mintaként szolgált az ott tapasztalt nagyon koherens, a szó legtágabb értelmében vett zenekari kultúra, és ezt a know how-t igyekeztünk strukturálisan és részleteiben is megérteni és adaptálni a Pannon Filharmonikusok működésére két évtizeddel ezelőtt, remélve ettől az itthon újdonságnak számító felépítéstől, hogy dinamikus fejlődést tesz lehetővé, és olyan eredményeket hoz, mint amilyet a számunkra referenciaként tekintett zenekarok mutatnak fel. Az idő, úgy gondolom, bennünket igazolt.

Milyen alapkérdéseket kellett tisztázni ehhez?

Kesselyák Gergely váltja vezető karmesterként Bogányi Tibort a Pannon Filharmonikusoknál

Bogányi 12 évig dolgozott a társulat szakmai fejlesztésén. A kiváló dirigensnek köszönhető, hogy a Pannon Filharmonikusok a kamarazenélés finom összhangját szimfonikus szintre emelte, amelynek hallható eredményei a zenekar közönségvonzását és nemzetközi elismertségét is jelentősen növelték.

Az összetett művészeti portfóliójú, 130 fős társulat rugalmasságának növelésére az operajátszás és a szimfonikus zene kelet-közép-európai irodalma felé mozdul el. A nagy előadói apparátust igénylő művek bemutatására alkalmas Kodály Központ rezidens együttese filharmonikus zenekarként az opera és a nagy létszámú zenekari játék összművészeti előadásában rejlő minőségi fejlődésben bízva szerződteti 2024. január elsejével új vezető karmesterét, Kesselyák Gergelyt. Bogányi Tibor állandó vendégkarmesterként folytatja a közösen megkezdett zenekarépítő munkát.

A Pannon Filharmonikusok a nyugat-európai nagyzenekarok mintájára újult meg az elmúlt két évtizedben, amióta ezt a nevet felvette. Húsz év alatt Pécs és ezzel együtt a hazai nagyzenekari élet radikálisan megváltozott: a világszínvonalú akusztikájú és atmoszférájú Kodály Központ és a benne rezidensként helyt álló Pannon Filharmonikusok az ország kiemelkedő művészeti márkája lett. Az együttes országos hatáskörű jelenléte a magyar zenei életben egyedi, ugyanakkor mind zeneileg, mind működésében a nemzetközi standardok szerint is kiváló minőséget képvisel.

Monumentális műsorral készülnek a Bertók László Költészeti Díj átadójára

Már a Bertók László Költészeti Díj indulásakor határozott célkitűzése volt az alapítóknak, hogy – miként az életmű – a díj és a díjátadó eseménye is nyisson a társművészetek felé.   Olvass bele!

Pécsi zenekar hódít Bécsben

A pécsi zenekar már negyedik alkalommal ad koncertet a bécsi Musikvereinban. Én Győrben csatlakozom a busszal útnak induló muzsikusokhoz, akik már az előző estét ott töltötték, hogy kipihenten érkezzenek a koncertre. – A Musikverein nagytermében hétvégén naponta három hangversenyt tartanak, ezért komoly kihívás a zenészek és a műszak számára, hogy gyorsan és gördülékenyen tudjunk beállni – mondja Balog Réka produkciós vezető. A külügyi menedzser azt is hozzáteszi: mivel a nagyterembe csak a délutáni koncert után mehetünk be, az alagsori Üvegteremben tartják a próbát. – Vigyázz, az épület igazi labirintus, eleinte mi is folyton eltévedtünk! – figyelmeztet.

Hamar kiderül, igaza volt: korántsem egyszerű eligazodni az öltözők, próbaterem, nagyterem Bermuda-háromszögében. – Én is elkeveredtem – mondja mellettem elhaladva az egyik fúvós – magyar szó, éljen, ők a mieink –, megszaporázom a lépteimet, nehogy lemaradjak, mert már három téves ajtón próbáltam bejutni az erkélyes Üvegterem alsó traktusába. És siker: bent már a próbára készülődik az együttes.

Deák Márta koncertmester nevetve kérdezi, ahogyan ott téblábolok, hogy nem tudok-e hegedülni. Azonnal hozzáteszi, hogy épp megürült egy hely az első szólamban, mert valaki lebetegedett. Tekintve, hogy én legfeljebb egy kórusba tudnék beugrani, gyorsan befészkelem magam az emeleti erkélyre – oda már ismerem a járást –, és onnan hallgatom, ahogyan Bogányi Tibor karmester próbál. – Ez a terem kegyetlen. Nagyon száraz az akusztika, a nagyteremben minden kiegyenlítődik majd – biztatja a muzsikusokat, mielőtt újból nekifutnak egy résznek –, de elengedhetetlen, hogy itt is meglegyen. Márpedig Bogányi Tibor ismeri a termet, nem csak a pécsi együttessel muzsikált itt, hanem két héttel korábban finn zenekarával adott koncertet. – A nagyteremben a sok arany visszaveri a hangokat, minden nagyon drámaian hangzik, pedig itt elég a csendes fájdalom – figyelmezteti a rezeseket. A próba végeztével sietős, de láthatóan rutinos pakolás, és irány a nagyterem, ahol nemrég ért véget a Tonküstler Orchester hangversenye.

Ajtony Csaba: Izgalmas, tréfás, zseniális és lélegzetelállító zenéket játszunk

Hogy alakult ki a műsor szerkezete?

A tervezés során beszélgettünk a zenekarral, mindketten javasoltunk darabokat, és végül az életművet történeti, műfaji és stiláris kontextusba helyező programról döntöttünk. Idén számos ilyen szellemű koncertet dirigálok. Elöljáróban: ezen a hangversenyen nem kortárs zenét játsszunk, hanem hogy izgalmas, tréfás, zseniális és lélegzetelállító zenéket.

Két alkotás az ön hangszerelésében hangzik el. 

Itt lesznek jövőre is – öt PFZ-koncert a Müpában

Ott van – ezt a szikár címet írták a műsorfüzet címlapjára. Ám belül az üzenet a közönség érzelmeire aspirál, ekként: „A Pannon Filharmonikusok ott van Bach, Beethoven, Bartók, Bruch és az ábécé összes betűjével kezdődő zeneszerző verejtékes és könnyes perceiben, amikor azt a művet a papírra vetette, amit te ebben a pillanatban hallgatsz.”

Öt eltérő karakterű hangversenyt játszunk a 2023–2024-es sorozatban. Az összeállításunk természetesen jellemzi az együttes sokszínű játékkultúráját Beethoventől a kortárs szerzőkig. Az idei tavaszon már túlvagyunk a 135. Müpás koncertünkön, és épp ma jutott eszembe, hogy barokk muzsikát még sosem hoztunk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe, pedig öt évvel ezelőtt alapítottunk egy barokk kórust, amellyel igen intenzíven dolgozik együtt a PFZ. Nincs most olyan ambíciónk, hogy ez az öt est valamiféle mértanilag hibátlan ívet alkosson, inkább ízelítőt kínálunk a pécsi hétköznapjainkból. A Kodály Központban évadonként mintegy 35 nagyzenekari estet adunk. Ahogy a Müpában időpontot kapunk, aszerint szervezzük ide elő- vagy utójátékként a „hazaiból” a programot. Természetesen törekszünk rá, hogy a zenekar kvalitásait, érdeklődését prezentáljuk itt is.

2024 tavaszán például feltűnik a műsorban a cseh muzsika.

Pannon Filharmonikusok: elegáns és extravagáns évad karmester-kavalkáddal

Vajon hogyan szól a karmesteri pálca? Erre a régi kérdésre is választ kaphatunk a PFZ következő pécsi évadában. A zenekar nem csupán OTT VAN csütörtök, péntek és szombat esténként a Kodály Központban, de koncertjeit elviszi a Müpába és a bécsi Musikvereinba is.

A hangszeres művészek régi mondása, hogy könnyű a karmesternek, mert a pálca nem szól! A Pannon Filharmonikusok következő évadában a legkiválóbb karmesterek stafétaként adják át a pálcát egymásnak. A minőség nagyköveteként fellépő együttes kétségtelenül saját hangzással bíró, hatalmas, együtt lélegző hangszerré vált a karmesterek kezében.

„Az együttes húsz éve indult el a fejlődés útján, és az egyik legfontosabb célja volt, hogy a nyugat-európai zenekari mintára olyan saját társulatot építsen, amely stabil szakmai és emberi értékrenddel bír. Amelyhez bárki tud csatlakozni, aki ugyanazt a minőséget képviseli és igényli karmesterként, szólistaként vagy közönségként. Megvalósult a cél, ezt példázza a következő évadunk a meghívotti körrel, a művekkel és szólistákkal. Ehhez várjuk a közönséget, hogy legyenek ők is ott a következő évadban a Kodály Központban velünk akár új, akár régi bérletesként” – foglalta össze Horváth Zsolt igazgató.