Best WordPress Hosting
 

A szakrális áhítattól a monumentális Ezrek szimfóniájáig – programok a zene világnapjára

Orgonakoncert Pannonhalmán

Szeptember 29-én a pannonhalmi Szent Márton-bazilika több mint 3000 sípját Király Csaba szólaltatja meg. Az orgonista zongora- és orgonaművészként világszerte koncertezik, több mint másfélezer hangversenyt adott már. Számtalan szólóestje mellett mintegy harminc neves zenekarral és karmesterrel lépett fel. Király Csaba többnyire orgonaátiratokat készít nagy szimfonikus, oratorikus művekből. 2003-ban művészeti tevékenységéért Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki. Bach és Liszt zenéjének szakavatott ismerőjeként a két komponista darabjai állnak majd pannonhalmi koncertjének középpontjában, ahol Bach egyik legnépszerűbb orgonaműve, a B-A-C-H prelúdium és fúga is elhangzik majd.

Az Ezrek szimfóniája az Operaházban

Krasznahorkai László regénye egy francia irodalmi díj várományosa

A Médicis-díjat 1958-ban Gala Barbisan és Jean-Pierre Giraudoux alapította azzal a céllal, hogy olyan szerzőket ismerjen el, akiknek a hírneve nem éri el tehetségüket. 1970 óta egy francia mellett egy külföldi regényt is díjaznak, 1985 óta az ismeretterjesztő irodalmi esszéket is elismerik.

A Báró Wenckheim hazatér felkerült a Médicis-díj hosszú listájára, amelyen 15 francia és 17 külföldi regény található. A rövid listát október 18-án jelentik be, a két kategória nyerteseit novemberben hozzák nyilvánosságra Párizsban. A zsűri tagjai: Anne F. Garréta (elnök), Marianne Alphant, Michel Braudeau, Marie Darrieussecq, Dominique Fernandez, Patrick Grainville, Frédéric Mitterrand, Andreï Makine, Pascale Roze és Alain Veinstein.

A Báró Wenckheim hazatér idén már elnyert egy rangos francia irodalmi kitüntetést, a Laure Bataillon-díjat, amelyet Nantes és Saint-Nazaire kikötővárosai alapítottak, hogy az előző év legjobb franciára fordított szépirodalmi alkotásait jutalmazzák vele.

Neves szólistákkal és új sorozattal készül az Anima Musicae Kamarazenekar az idei évadra

Az Anima Musicae Kamarazenekar mára Magyarország meghatározó együttesévé vált. Karmester nélküli zenekarként működésük a legmagasabb fokú kamarazenén alapul, amelyet művészeti vezetőjük, G. Horváth László hegedűművész fog össze. Az együttes 2010-es megalakulása óta több nemzetközi verseny (SCL Fesztivál – Bécs, Musikverein, kiemelt 1. díj, T. I. M. Competition, Párizs, 3. díj) és hazai díj (Artisjus-díj, Junior Prima díj, Nemzeti Ifjúsági Zenekar 2018–2020 cím) kitüntetettjeként Budapest és Európa rangos helyszíneinek állandó szereplője. Az együttes visszatérő vendége a legnevesebb koncerttermeknek, mint a Zeneakadémia, a bécsi Musikverein, a berlini Philharmonie, a lipcsei Gewandhaus, és olyan rangos fesztiváloknak, mint a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Nomus Fesztivál, a Fesztivál Akadémia Budapest, az Ars Sacra Fesztivál, a belgrádi Guitar Art Festival vagy a bilbaói Musika Festival. Neves szólistákkal ápol baráti kapcsolatot, akik mindig szívesen játszanak együtt az együttessel. Visszatérő partnereik Balázs János, Baráti Kristóf, Bogányi Gergely, David Grimal, Giovanni Guzzo, Kelemen Barnabás, Alexander Sitkovetsky és Kirill Troussov. 

Az Anima Musicae missziójának tekinti az ifjúság zenei nevelését. Ebben az évadban a Filharmónia Magyarországgal közös szervezésben, valamint a Lázár Ervin Program keretében több mint 50 különböző településen adnak elő élő klasszikus zenei műsort iskolákban és művelődési házakban. Ugyanilyen küldetéstudattal szolgálja a kortárs zene ügyét. Koncertjeiken rendszeresen hangzanak el új, a zenekarnak ajánlott kortárs művek, valamint hazai bemutatók. Céljuk a kortárs zene felé irányuló nyitottság és befogadás megragadása.

Az új évadban is neves szólistákkal lepi meg a kamarazenekar a hazai közönséget. Köztük lesz a világ egyik legismertebb trombitaművésze, Szergej Nakarjakov és az ígéretes portugál zongoraművész, Raúl da Costa, Perényi Miklós csellóművész, valamint  Baráth Emőke énekművész, de fellépnek a zenekarral Bánfalvi Béla, Koppándi Jenő, és Kalló Zsolt hegedűművész-koncertmesterek.

Anna Magnani: a római asszony, aki egy új rendezői stílus szimbóluma lett

Anna Maria Magnani néven 1908. március 7-én látta meg a napvilágot Rómában. Törvénytelen gyermek volt, anyja még csecsemőként magára hagyta, hogy megkeresse egyiptomi származású apját, és végül nagymamája nevelte fel Róma Trastevere nyomornegyedében. Pár hónapig járt egy francia apácák által vezetett bentlakásos iskolába, majd beiratkozott a Santa Cecilia konzervatóriumba, 1927-től az Eleonora Duse drámaművészeti iskola tanulója volt.

Színészi tapasztalatot az éjszakai klubokban való énekléssel szerzett, kipróbálta a vaudeville-t, és kísérleti színdarabokban is szerepelt. A filmvásznon 1934-ben debütált a La cieca di Sorrento című drámában. A következő évben férjhez ment Goffredo Alessandrini rendezőhöz, aki nem tisztelte művészetét, ráadásul nem is volt hozzá hűséges, így útjaik hamar szétváltak. 1940-ben találkozott a nála kilenc évvel fiatalabb Massimo Seratóval, tőle született meg 1942-ben fia. A második világháború alatt Toto revütársulatában lépett fel, itt fedezte fel Vittorio De Sica, aki Török Rezső Péntek Rézi című vígjátékának főszerepét bízta rá – ez volt az első és utolsó komikaszerepe a filmvásznon.

Pályafutásában a fordulatot 1945 jelentette, amikor Roberto Rossellini és Sergio Amidei úgy döntött, nem zárt stúdiókban, hanem eredeti helyszíneken forgatják a neorealizmus alapfilmjét, a Róma, nyílt várost. A főszerepet játszó Anna Magnani az új rendezői stílus szimbóluma lett, alakításáért 1946-ban az év legjobb külföldi színésznőjeként elnyerte az amerikai National Board of Review díját.

100 koncert 100 helyszínen a 100 éves Nemzeti Filharmonikusoktól

A 2023-as év különleges időszak a Nemzeti Filharmonikus Zenekar életében, hiszen idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Az egy évszázados múlt különleges ünneplést kíván, amit szerettek volna mindenkivel megosztani. Így született meg az ötlet, miszerint a filharmonikus zenekar rendkívüli koncertsorozattal lepi meg közönségét az ország számos pontján. Pontosan száz helyszínen száz koncertet adnak ingyenesen a zenekar művészei. Az évforduló jó alkalom arra, hogy ne csak a zenekar múltját ünnepeljék, hanem az élő zene erejét és szépségét is.

Ez a koncertsorozat azért is rendkívüli, mert egy filharmonikus zenekar létszámának köszönhetően nem tud mindenhová eljutni, különösképpen nem kisebb településekre. A budapestiek számára könnyen megközelíthetők a nagyobb koncerthelyszínek, a Vigadó, a Müpa vagy a Zeneakadémia, vidéken azonban korlátozottak a lehetőségek egy közel 100 tagú zenekar befogadására. Annak érdekében, hogy a zene öröme és szépsége eljusson a kisebb településekre is, több kis kamaraegyüttesre osztották az együttest.

A jubileumi kamarakoncert-sorozat szeptember végi helyszínei között találjuk többek között Edelényt, Miskolcot, valamint Eger és Makó városát. Az októberi helyszínek között szerepel  Balatonfüred, Sárvár, Veszprém, Pécs, Keszthely és Tata. De olyan kisebb településeken is fellép a zenekar, mint Pély, Apc, Aszófő vagy Bácsborsod. November hónapban két bencés apátság is helyszínt biztosít arra, hogy felcsendüljenek Csajkovszkij, Mozart, Vivaldi, Haydn vagy Johann Strauss művei.

Úgy gondolta, túl öreg a Grease-hez, de a próbafelvételek meggyőzték – Olivia Newton-John 75 éve született

Cambridge-ben született, és bár Isaac Newton nem rokona, akad a családban fizikus: anyai nagyapja a Nobel-díjas Max Born volt. Apja a II. világháborúban részt vett a híres Enigma-tervben, amelynek során sikerült a németek által használt kódrendszert megfejteni, és ő volt az, aki 1941-ben letartóztatta az Angliába repülő Rudolf Hesst, Hitler korábbi helyettesét. A család 1954-ben az ausztráliai Melbourne-be költözött, ahol apja egyetemi tanárként kapott állást.

Olivia a tudományos élet helyett inkább a szereplésre vágyott, tinédzser korában alapított egy lányegyüttest. Nagy sikereket nem értek el, fellépéseik leginkább sógorának kávézójára korlátozódtak. A szépen éneklő lány azonban hamarosan a rádiók és a tévék gyakori szereplője lett, a hatvanas években megnyert egy tehetségkutató versenyt is. A fődíj egy angliai út volt, így a fiatal tehetség szülőhazájában építhette tovább karrierjét.

1971-ben jelent meg első önálló albuma, amelynek címadó dala Bob Dylan If Not For You című dalának feldolgozása volt. Az amerikai áttörésre még két évet kellett várnia, a Let Me Be There című dal azonban már egy Grammy-díjat is hozott számára; nem sokkal később jelentette meg az I Honestly Love You című dalát, amely névjegyévé vált, és további két Grammy-díjat hozott neki.

Magyar tanártól tanulta a zenei alapokat George Gershwin

Orosz bevándorló családból származott, apja eredeti Moise Gershowitz nevét Morris Gershvinre, majd Gershwinre változtatta. Négy gyermeke közül a második, Jacob, akit kezdettől fogva csak George-nak szólítottak, 1898. szeptember 26-án látta meg a napvilágot New York Brooklyn negyedében.

Első zenei élményeit Harlemben szerezte, ahol rövidnadrágos, görkorcsolyás kisfiúként hallotta a hegedűművészként később fényes pályát befutott, akkor még csak nyolcéves barátja, Max Rosen játékát. Tizenkét éves volt, amikor anyja zongorát vett Ira bátyjának. Szüleik nem kis meglepetésére és Ira megkönnyebbülésére George vette birtokba a hangszert, amelyen elsősorban improvizált. Szülei tanárokat fogadtak mellé, köztük a magyar Kilényi Edét, aki összhangzattanra oktatta, igazi mestere az Arnold Schönberg zenéjét Amerikában népszerűsítő Charles Hambitzer lett.

Először apja vendéglőjében játszott, majd otthagyta a kereskedelmi iskolát és New York központjában, a jazz és a szórakoztató könnyűzene terjesztésében meghatározó szerepet játszó Tin Pan Alley-n próbált szerencsét. Először „song-plugger”, vagyis „dalelőjátszó” ügynökként dolgozott a Remick kiadónál. Naphosszat egy fülkében üldögélt, és a színházaktól, jazzbandáktól érkező vevőknek játszotta el a cég dalait kottákból. Játékába beleszőtte saját ötleteit is, amivel későbbi barátját, az akkor kezdő táncos Fred Astaire-t is lenyűgözte.

A slágergyáros forgalmista – 80 éves Szörényi Szabolcs

Szörényi Szabolcs 1943. szeptember 26-án született Budapesten, polgári, „deklasszált” családjuk szerény körülmények közt élt. Festőművész-grafikus, tanár apja maga is hegedült, édesanyja viszont egyetlen hangot sem hallott Szabolcs és két évvel fiatalabb öccse, Levente muzsikálásából, mivel halláskárosult volt. A két fiú hegedülni tanult Levente keresztanyjától, Takács Alice-tól, az Operaház hegedűművészétől, de egyikük sem rajongott ezért a hangszerért.

A testvéreket a szülők 1956 szeptemberében beíratták a szobi állami fiúnevelő intézetbe, ahol bekerültek az intézet mandolinzenekarába. Szabolcs gitározott, majd basszusgitárra váltott, és maradt is ennél a hangszernél. Két év múlva Vácra került gimnáziumba, ahová Levente is követte, itt egy triót alakítottak. Az akusztikus hangszerekből házilag fabrikáltak elektromost, és Mediterrán nevű együttesükkel – amelyben a testvérek mellett Kőszegi Imre és Bajtala János is játszott – 1962-ben az országos Ki Mit Tud?-on az elődöntőig jutottak.

Érettségi után Szabolcs a Budapesti Műszaki Egyetemre jelentkezett, de nem vették fel, ezért két évre ipari tanuló lett, elektroműszerészként végzett. Az egyetemre másodjára bejutott, de a közlekedésmérnöki helyett az általános mérnöki szakra, majd egy év múlva abbahagyta tanulmányait. 1964 nyarán a siófoki Matróz csárdában játszott egy zenekarban napi száz forintért, ami akkor nem kis pénz volt.

„Lélektani utazás” – Kámán Albert az online zaklatásról írja legújabb forgatókönyvét

Mit gondolsz, minek köszönhető a Magány sikere?

Talán annak, hogy az európai és a magyar kisfilmekhez képest – amelyekben a román újhullám hatása még mindig érzékelhető – alapvetően szokatlan. Klasszikus filmnyelvet és színes fényeket használok benne, lassú snittekkel operálok, mert mindig nagyjátékfilmben gondolkodom. A kisfilm a vicchez hasonlóan egy csattanóra, kisebb szituációra épül. A Magány negatívumaként is említették páran: érződik rajta, hogy tévéfilmnek írtam, és ezt sűrítettem végül fél órába. Általában megosztó, nem közönségfilmek kerülnek ki a kezem alól, mert számomra mindig az önazonosság a fő szempont, hogy őszinte legyen, amit csinálok. Hatalmas élmény volt ilyen nagy stábbal, profi színészekkel dolgozni.

A cím jelentése a filmben több síkon tetten érhető, és érdekes, hogy bár a forgatókönyvet a járvány előtt írtad, azt a bezártságot fogalmaztad meg benne, ami nem sokkal később, a Covid időszakában vált „kézzelfoghatóvá”.

Módszer és lélek – beszélgetés Méhes Károllyal

Hogyan ébredt fel benned gyerekkorodban az olvasás szenvedélye? Lassan minden titok című írásodban olvashattuk, hogy sokáig édesanyád látott el könyvekkel. Mik voltak az első fontos olvasmányaid?

Mindig szerettem olvasni – azt mondják, ez valami mintakövetés. Tényleg lehet benne valami, mert sok könyv volt otthon, és tényleg láttam a szüleimet könyvvel a kezükben, sokszor jöttek haza úgy, hogy minden különösebb alkalom nélkül könyvet vásároltak. Megvolt a maguk érdeklődési köre, szerették Karinthy Ferenc, Galsai Pongrác (őt ismerték még pécsi éveiből), Moldova György, Mezei András, Czigány György írásait. Ezek nekem eleinte persze „felnőtt könyvek” voltak, és remekül elvoltam A Pál utcai fiúk – Egri csillagok – Tüskevár univerzumban, mindegyiket nagyon sokszor újraolvastam. Aztán egészen kivételes esetként gyerekgyógyász apukám egy ízben engedélyezte, hogy némi hőemelkedéssel és köhögésimitációval otthon maradjak a suliból, és ekkor anyukám a kezembe nyomta Kosztolányi összes novelláját: ezt olvassam, biztos, hogy tetszeni fog. Tetszett, máig ezt olvasom, ha biztosra akarok menni, amikor valami jót akarok magamnak.

Emlékszel még a legkorábbi irodalmi próbálkozásaidra? Milyen szövegek voltak ezek?

10 mozifilm, amire 1 milliárd forintnál többet költöttünk a magyar mozikban

2009-ben történt meg először, hogy egy film a hazai piacon több mint 1 milliárd forint bevételt termelt, és az azóta eltelt 14 évben csak 9 további alkotás tudta megismételni az Avatar bravúrját.

A legtöbbet – 1.034.124 mozijegy formájában, több mint 2,3 milliárd forintot – a 2022-ben bemutatott Avatar – A víz útja című filmre költöttek a magyarok. James Cameron tizenhárom évvel az első rész eseményeit követően meséli el a Sully család történetét. A harmadik a 2015-ös, J. J. Abrams rendezte Star Wars – Ébredő erő lett 1,82 milliárdos bevétellel, 1,23 millió eladott jeggyel. Ezzel a filmmel új időszámítás kezdődött a Star Wars történetében.

A negyedik helyen a 2017-es, Rian Johnson által rendezett Star Wars – Az utolsó Jedik végzett 1,38 milliárd forint bevétellel (909.730 jegy). Az Ébredő erő hősei nemcsak az Erővel kapcsolatos ősi rejtélyekre találnak választ, hanem megdöbbentő múltbéli titkokra is fényt derítenek. Az ötödik legnagyobb bevételt – 845.649 jegy, 1, 3 milliárd forint – a Marvel Studios huszonegy filmet megkoronázó, nagyszabású fináléja, a 2019-ben készült Bosszúállók: Végjáték hozta. A hatodik helyen Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével az idei év egyik blockbustere, a Mattel játékcég babáján alapuló szatíra, a Barbie áll. 1,2 milliárd forintot költöttek el rá a magyarok 634.672 mozijegy formájában.

A legjobb film díját nyerte A játszma Pármában

Az olaszországi Párma nemzetközi filmfesztiválját 11. alkalommal rendezték meg múlt héten. A versenyprogramban vetített A játszma című ügynök thriller a legjobb film díját nyerte el, a szakmai zsűri indoklásában méltatta a „kiváló rendezést és színészi alakításokat, a kép és a zene pontosan összetartó egységét, mely mély rétegekkel gazdagítja a történelmi thrillert”.

A játszma című mozifilm a kultfilmmé vált thriller, A vizsga (2011) izgalmas folytatása. Az ikonikus alkotás felejthetetlen karakterei Kulka János, Nagy Zsolt, Hámori Gabriella és Scherer Péter alakításában tértek vissza a vászonra, új főszereplőként Staub Viktória csatlakozott a csapathoz.

A Fazakas Péter rendezésében készült A játszma története 1963-ban játszódik Budapesten. Az állambiztonság tisztje, Jung András élete tökéletes: boldogan él feleségével, Évával, és az egyetlen dolog, ami előléptetését hátráltatja, egy versengő kolléga, Kulcsár. Amikor felbukkan a múltból egy lezáratlan ügy kapcsán a legendás kém, Markó Pál, fordulat fordulatot követ, és kezdetét veszi egy könyörtelen párharc, ahol senki és semmi nem az, aminek látszik, és egyetlen emberi gesztus az életedbe kerülhet.

Minden eddiginél több külföldi szerzővel és a Túl a Maszat-hegyen folytatásával jön az őszi Margó

A Millenárison, a Nemzeti Táncszínházban megvalósuló eseményen életművéből készült versgyűjteménnyel ünnepli 70. születésnapját Parti Nagy Lajos, a jelenről fest tragikomikus képet új könyve bemutatóján Bödőcs Tibor és a 20 éve megjelent Túl a Maszat-hegyen folytatásával érkezik Varró Dániel. Itt mutatja be harmadik verseskötetét Szendrői Csaba, az Elefánt zenekar énekese, a Férfiidők lányregénye folytatásával érkezik F. Várkonyi Zsuzsa, új könyvét hozza el a Margóra Benedek Ágota és Pető Péter is. Babarczy Eszter néhány szabályt írt a boldogsághoz, Nagy Gabriella a cinkotai bádoghordós sorozatgyilkosságot beszéli el. Tisza Kata könyvbemutatóján a társ- és kapcsolati függőségekről, a szabadulásról és a pszichológia lehetőségéről is szól lesz.

Új könyvvel jelentkezik az őszi Margón mások mellett Áfra János, András László, Babiczky Tibor, Baráth Katalin, Bíró Szabolcs, Bódis Kriszta, Bognár Péter, Csalár Bence, Harag Anita, Hartay Csaba, Hatos Pál, Huszti Gergely, Iványi Orsolya, Jánossy Lajos, Jordán Ferenc, Kiss Ottó, Kordos Szabolcs, Mészöly Ágnes, Száraz Miklós György, Tóth Kinga, Szilasi László, Ughy Szabina és Vágvölgyi B. András. 

Az az abnormális, amit normálisnak tekintünk – Dr. Máté Gábor és Máté Dániel: Normális vagy

Holott látszólag soha ilyen jól még nem éltünk – legalábbis a fejlett nyugaton –, ahol egyre gazdagabb, jóltápláltabb és egészségtudatosabb nemzedékek váltják egymást. Óra monitorozza a szívverésünket és alvásunkat, különböző applikációk buzdítanak minket mozgásra vagy éppen vízivásra, mesterséges intelligencia szkenneli az anyajegyeinket és a röntgenképeinket, az orvostudomány pedig naponta áll elő új felfedezésekkel. Akkor mégis miért növekszik a krónikus testi és mentális betegségek száma az egész világon? A nyugati orvoslás általában az egyén patologikus elváltozásaira koncentrál, de nem lehet, hogy a kulcs valójában kultúránkban, jelenlegi társadalmi-gazdasági berendezkedésünkben rejlik? Azok a tényezők, amelyeket normálisnak tekintünk, sőt, talán istenítünk is – mint a versengés, a maximalizmus, a munkamánia –, igazából krónikus stresszt, ellenségeskedést és traumákat szülnek, amelyek súlyosan mérgezőek.

Fiával, Máté Dániellel írt könyvében a híres magyar származású kanadai orvos, Dr. Máté Gábor széleskörű tudományos irodalomra és évtizedes tapasztalataira támaszkodva azt állítja, hogy egy olyan társadalomban élünk, amely teljesen ellentétben áll biológiai szükségleteinkkel, miközben teljesen vak arra, hogy az összefüggéseket felismerje. Így szenvedéseink okai továbbra is homályban maradnak, ahogy a megoldások is.

A Normális vagy – Trauma, betegség és gyógyulás mérgező világunkban című könyv nagyobb részében a szerzők esettanulmányokkal megtámogatva foglalkoznak a jelenkor legnagyobb egészségügyi kihívásaival. Részletesen beszélnek a traumáról, amelyet okozhat háború, testi- lelki abúzus, természeti csapás, de akár valaminek a hiánya, például érzelmileg elhanyagolt gyerekkor is. Valójában nem az adott hatás, hanem az arra adott válaszreakció a trauma, ami egy védekezési mechanizmus, amely a szenvedőt rövid távon védi a túlzott fájdalomtól, segít átvészelni a nehézségeket. Hosszabb távon azonban befolyásolja a központi idegrendszer működését, jelentős részben meghatározza a viselkedést és a gondolkodásmódot is. A trauma megélése mindenkit másképp érint, de néhány jellemző tünete a tartós félelem, a szorongás, a depresszió, az érzelmi zsibbadtság, a visszatérő rémálmok, a gyakori fejfájás vagy gyomorproblémák.

14 nyelven énekel – nyolcvanéves Julio Iglesias

Julio José Iglesias de la Cueva Madridban született. Apja sikeres orvos volt. Ő maga kezdetben ügyvéd és diplomata szeretett volna lenni, megnyerő arcvonásait és modorát később kiválóan ki is használta – igaz, nem a tárgyalóteremben, hanem a rivaldafényben. Labdarúgó tehetsége már fiatal korában kiderült, és tinédzserként megvalósult legnagyobb álma: kapusként bekerült kedvenc klubja, a Real Madrid ifjúsági csapatába. Pályafutását egy autóbaleset törte derékba: gerincsérülést szenvedett, így két éven keresztül nem tudott lábra állni. Az ágyhoz kötött Iglesias egy barátjától kapott gitárral ütötte el az unalmas órákat: énekelt és dalokat kezdett írni, közben felfedezte, mennyire megvigasztalja a zene.

Felépülése után, 1968-ban Nagy-Britanniába utazott, hogy befejezze tanulmányait, közben a saját élete ihlette La vida sigue igual (Az élet megy tovább) című dalával szerencsét próbált a kezdő dalszerzők számára évente megrendezett benidormi dalfesztiválon. Legnagyobb meglepetésére első díjat nyert és nyomban lemezszerződést kapott, dala pedig a slágerlisták élére ugrott. Iglesias felfüggesztette jogi tanulmányait, és minden idejét a zenének szentelte. 1969-ben jelent meg első albuma, egy évvel később ő képviselte hazáját az Eurovíziós Dalfesztiválon Gwendolyne című dalával. 1971-ben már túl volt az egymilliomodik eladott albumon. A kiváló nyelvérzékkel rendelkező Iglesias sorra jelentette meg dalait németül, olaszul, franciául és portugálul. Hamarosan meghódította egész Európát, 1976-ban pedig New Yorkba látogatott, ahol telt ház előtt lépett fel a Madison Square Gardenben – holott az Újvilágban addig alig ismerték nevét.

A CBS lemezkiadó rögvest szerződtette azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az angolszász nyelvterületet is meghódítsák. Iglesias 1981-ben Cole Porter Begin the Beguine című dalának feldolgozásával felkerült az angliai listákra. Az Egyesült Államokban Julio címmel adták ki gyűjteményes albumát, rajta az angol nyelvű, Hey című sikerdallal, és a korong igen szépen fogyott. Az amerikai közönség kedvence 1984-ben az 1100 Bel Air Place című albuma révén lett, amelyen a country-legenda Willie Nelsonnal közösen énekelte a To All The Girls I’ve Loved Before című dalt. Az albumon szerepelt Diana Ross és a Beach Boys is, a kaliforniai együttes szolgáltatta a háttérvokált a The Air That I Breathe című örökzöld dal feldolgozásához. A lemezből rövid idő alatt nyolcmillió példány kelt el, csak az Egyesült Államokban négymilliót vásároltak.

Arany Pálma-díjas alkotással indul a Mozinet Filmnapok új évada

A nézők esetenként már hónapokkal az országos mozibemutató előtt láthatják a budapesti Puskin mellett a békéscsabai Centerben, a debreceni Apollóban, a győri Rómer Házban, a kecskeméti Otthon moziban, a miskolci Uránia-Béke moziban, a nyíregyházi Krúdyban, a pécsi Apollóban, a szegedi Belvárosiban, a székesfehérvári Barátságban, a szentendrei P’Art moziban, a székesfehérvári Barátságban, a szolnoki Tisza moziban, a szombathelyi Agorában és a veszprémi Fotonban a Mozinet Filmnapokon szereplő filmeket, havonta egyet.

Októberben a világ legrangosabb fesztiváljának fődíját, a cannes-i Arany Pálmát elnyerő lélektani krimi, az Egy zuhanás anatómiája című filmben Sandra (megformálója Sandra Hüller) sikeres német írónő, aki francia férjével és látássérült gyerekével él a francia Alpok egyik kis falujában. A férfi váratlanul meghal, nem egyértelmű, hogy baleset, öngyilkosság vagy gyilkosság történt. A film az eseményeket végig a feleség szemszögéből követi, miközben a néző számára is kérdéses az ártatlansága. Az Egy zuhanás anatómiája több bűnügyi történetnél: Justine Triet rendezőt a házasság és az emberi kapcsolatok rétegei érdeklik.

Az Életrevalók és az Eszeveszett esküvő francia alkotói, Éric Toledano és Olivier Nakache az idei karácsonyi szezonban vígjátékkal térnek vissza: az Egy nehéz év című filmet a Filmnapok nézői már novemberben láthatják. A történet főhőse, Albert (Pio Marmai) kisstílű semmirekellő, aki felnőtt fejjel sem jut előbbre az életben. A sors összehozza a kényszeresen vásárló Brunóval (Jonathan Cohen), akivel elmegy egy klímaaktivista gyűlésre. A két férfit nem igazán érdekli a Föld megmentése, de egy vonzó tüntető (Noémie Merlant) miatt az ökoharcosok között maradnak.

Pénteki kultúrrandi Radisz Afrodité énekessel

Legutóbb a görög önkormányzattól megkaptad a Görög Fiatal Tehetségekért díjat, több zenekarban énekelsz, készül az első lemezed. Amikor gyerekként arról álmodoztál, hogy zenével fogsz majd foglalkozni, sejtetted, hogy itt fogsz tartani?

Olyan voltam, mint minden kicsi lány, aki elhatározza, hogy énekes vagy színésznő lesz, de ezek a vágyak később nem múltak el. Általános iskola óta támogattak is benne. Az ének előzménye a néptánc volt, amire ma már ugyan nem jut elég időm, de nagyon fontos része az életemnek nemcsak a mozgás, hanem a közösségi élmény miatt is.

Sok idő telt el, mire énekesként mutatkoztam be. Már így gondolok magamra, de furcsa még bemutatkozni. Olyan, mintha nagyzolás lenne, nem? Az én fejemben legalábbis annak hangzik. Pedig ez is egy szakma. Nem gondolom, hogy csak ez vagyok én, és nem is úgy kerültem be a zenész közegbe, hogy rögtön konziba mentem általános iskola után. Gimiben még abban sem voltam biztos, hogy zenei irányba fogok továbbtanulni. Mindig nyitott voltam egyéb területekre is, és a görög közösségbe se úgy kerültem be, hogy énekelek, hanem jártam a görög iskolába, elvittek táborozni, kiderült, hogy tudok énekelni, utána hívtak fellépni. De az éneklést művelem más aspektusból is: népi éneklést tanítok a tatabányai zeneiskolában és Tatán a Pötörke Művészeti Egyesületben.

A vágány mellett, kérjük, vigyázzanak!

„Nehéz megfogalmazni, hogy az ember miért szeret bele a vasútba. De ha találkozik olyanokkal, akik hasonszőrűek, akkor egy egész éjszakát át tudunk beszélni a vonatról” – meséli Balázs Géza, aki elmondása szerint gyermekkora óta érdeklődik a vasút iránt. Olyannyira, hogy ki is talált egy tudományágat, ez a vasútnéprajz, illetve ennek kiterjesztett változata, a vasút-antropológia.

Készítette: Talum Fruzsina, Honti Gergő, Kojnok Dávid

#közlekedés

Újra Latin-Amerikai Filmnapok az Urániában

A Filmnapokat szeptember 26-án, kedden a legjobb idegen nyelvű film Golden Globe-díjával elismert Argentína, 1985 nyitja. Santiago Mitre rendezése hiteles történelmi dráma és feszült politikai thriller egyszerre. Az alkotást Julio Strassera és Luis Moreno Ocampo ügyészek, valamint fiatalokból verbuvált jogi csapatuk igaz története ihlette, akik mindenre elszántan, irreálisan rövid határidővel tudtak vádat emelni az Argentínát 1976 és 1983 között elnyomó katonai diktatúra ellen. A filmet a hiteles korrajz és látvány mellett a színészi alakítások, köztük az itthon is jól ismert Ricardo Darín (Eszeveszett mesék, Truman, Mindenki tudja) játéka teszi különösen emlékezetessé.

Szeptember 27-én A legjobb családok című vígjáték Peruba viszi el a közönséget. Javier Fuentes-León remek karaktereket felvonultató rendezése humorba csomagolva tárja elénk a felszín alatt munkáló társadalmi ellentéteket. Luzmila és Peta nővérek, házvezetőnőként dolgoznak két arisztokrata hölgy, Alicia és Carmen alkalmazásában. Már-már családtagnak számítanak – legalábbis addig, amíg felszínre nem kerül egy mélyen őrzött titok, amely a két háztartás mindkét szintjét átszövi, és szét nem pattan a buborék, amely összetartotta látszatra tökéletes világukat.

A humoré a főszerep szeptember 28-án is, amikor a tavalyi filmnapokon nagy sikerrel vetített Az exemnek szeretettel alkotóinak új komédiája, a Különc – Az vagy, vagy tetteted? kerül a mozivászonra. A pergő tinivígjáték főhőse, Julia sok év után költözik vissza szüleivel az Egyesült Államokból Ecuadorba. Odaát népszerű vlogger volt, hatalmas követőtáborral és rengeteg baráttal. Itt ismeretlenül kell beilleszkednie a szigorú, katolikus fenntartású gimibe, miközben a „Királylányok” áhított (és rettegett) klikkje megbélyegzi őt. Vajon sikerül barátokra lelnie és kitörnie a „Különcök” skatulyájából?

A nők a nyári világrészek – Csoóri Sándor-verset zenésített meg Csorba Lóci

Vecsei H. Miklós a Művészetek Völgye előtt kért fel 12 általa kedvelt előadót, hogy írjanak dalt Csoóri Sándor egy-egy verséhez, idézetéhez, gondolatához. Az elkészült alkotásokat aztán beszélgetések kíséretében adták elő a fesztivál 12 napján, és így született meg Lóci átirata is a Szeptemberi nők című vershez.

„Sokáig keresgéltem a versek között, és végül azért is választottam ezt, mert nagyon refrénszerűen indul. Egy lócis sort írtam csak hozzá, de szerintem szépen belesimult az is” – mondta el Lóci, aki egyedül dolgozott a dalon. „Még nem zenésítettem meg verset, és azt gondoltam, hogy így intimebb, egyszerűbb, kicsit lecsupaszított lesz. A hangszerelés is valós lett, akusztikus gitárt, guitalelét, xilofont, csörgődobot használtam – ezek mind itt vannak a családi bölcsinkben –, egyedül játszottam rajtuk, és még egy jó kis nagybőgőszerű hangot is sikerült elővarázsolnom. A keverésnél is letisztultságra törekedtünk: cél volt, hogy jól érthető legyen a szöveg, közel legyen az ének, mintha valaki csak leülne melléd és eljátszaná neked ezt a verset” – mesélte.

A kiadvány borítója Tamás Iván linóleummetszete.