A Zirci Ciszterci Ap\u00e1ts\u00e1got III. B\u00e9la kir\u00e1ly alap\u00edtotta 1182-ben. Az els\u0151 szerzetesek Clairvaux-b\u00f3l \u00e9rkeztek, \u00e9s a rendi hat\u00e1rozatok \u00e9rtelm\u00e9ben m\u00e1r hoztak magukkal k\u00f6nyveket, \u00edgy regul\u00e1t, liturgikus napt\u00e1rat (kalend\u00e1riumot), lelki olvasm\u00e1nyokat (Bibli\u00e1t, egyh\u00e1zaty\u00e1k \u00e9s ciszterci \u00edr\u00f3k munk\u00e1it), valamint egyh\u00e1zi \u00e9s vil\u00e1gi tudom\u00e1nyokhoz sz\u00fcks\u00e9ges m\u0171veket. A zirci monostor a pilisivel a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g k\u00e9t legnagyobb ciszterci ap\u00e1ts\u00e1ga volt a k\u00f6z\u00e9pkorban. A kutat\u00e1sok szerint egy ilyen ap\u00e1ts\u00e1g k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban a k\u00f3dexek sz\u00e1ma sz\u00e1zra becs\u00fclhet\u0151.<\/p>\n
A zirci monostor vir\u00e1gkor\u00e1t a 13. sz\u00e1zadban \u00e9lte, j\u00f3 gazd\u00e1lkod\u00e1sa lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy 1232-ben horv\u00e1t ter\u00fcleten egy \u00faj ap\u00e1ts\u00e1got alap\u00edtson (Got\u00f3, ma Kutjevo). A 15. sz\u00e1zad az ap\u00e1ts\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben m\u00e1r a hanyatl\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3lt: cs\u00f6kkent a szerzetesek sz\u00e1ma, az anyagi \u00e9s lelki ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s gubern\u00e1torok, majd kommend\u00e1dorok kez\u00e9be ker\u00fclt. \u00cdr\u00e1sos eml\u00e9kei, oklevelei a t\u00f6r\u00f6k id\u0151kben nyomtalanul elt\u0171ntek. Legk\u00e9s\u0151bb 1552-ben, amikor a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k elfoglalt\u00e1k Veszpr\u00e9met, eln\u00e9ptelenedett.<\/p>\n
Az ap\u00e1ts\u00e1gi templomot 1732-ben kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni a szil\u00e9ziai Heinrichaub\u00f3l \u00e9rkez\u0151 ciszterci bar\u00e1tok. Az \u00e9p\u00edt\u00e9shez felhaszn\u00e1lt\u00e1k az akkor m\u00e1r romos \u00e1llapotban l\u00e9v\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00fcletek k\u00f6veit. A k\u00fcl\u00f6nlegesen sz\u00e9p, orsz\u00e1gosan is kiemelked\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 templom f\u0151olt\u00e1ra Magyarorsz\u00e1g legnagyobb, barokk st\u00edlusban k\u00e9sz\u00fclt olt\u00e1r\u00e9p\u00edtm\u00e9nye. Az \u00e9p\u00fclet b\u00fcszk\u00e9lkedhet a kor egyik legjelent\u0151sebb m\u0171v\u00e9sz\u00e9nek, Franz Anton Maulbertschnek k\u00e9t festm\u00e9ny\u00e9vel is. Egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 a templom k\u00e9t orgon\u00e1ja: a szent\u00e9ly-orgona a szerzetesek im\u00e1j\u00e1t k\u00eds\u00e9rte, m\u00edg a karzat n\u00e9met romantikus hangszere a liturgi\u00e1t szolg\u00e1lta, s szolg\u00e1lja ma is. A 2005-ben befejez\u0151d\u00f6tt restaur\u00e1l\u00e1s \u00f3ta a templombels\u0151 eredeti pomp\u00e1j\u00e1ban l\u00e1that\u00f3. Az ap\u00e1ts\u00e1g \u00e9p\u00fclete \u00e9s az \u00e9p\u00fcletben tal\u00e1lhat\u00f3 k\u00f6nyvt\u00e1r nem csup\u00e1n m\u0171eml\u00e9k, idegenforgalmi l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g is: az 1982-ben, alap\u00edt\u00e1s\u00e1nak nyolcsz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n basilica minor rangot nyert templom egy \u00e9l\u0151 szerzetesk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g liturgikus otthona.<\/p>\n
A Zirci Ciszterci Ap\u00e1ts\u00e1got III. B\u00e9la kir\u00e1ly alap\u00edtotta 1182-ben. Az els\u0151 szerzetesek Clairvaux-b\u00f3l \u00e9rkeztek, \u00e9s a rendi hat\u00e1rozatok \u00e9rtelm\u00e9ben m\u00e1r hoztak magukkal k\u00f6nyveket, \u00edgy regul\u00e1t, liturgikus napt\u00e1rat (kalend\u00e1riumot), lelki olvasm\u00e1nyokat (Bibli\u00e1t, egyh\u00e1zaty\u00e1k \u00e9s ciszterci \u00edr\u00f3k munk\u00e1it), valamint egyh\u00e1zi \u00e9s vil\u00e1gi Tov\u00e1bb A zirci m\u0171eml\u00e9k k\u00f6nyvt\u00e1rba ker\u00fcl Borsa Gedeon hagyat\u00e9ka<\/span>