via kultura.hu => eredeti post link
Játszott már a világ számos híres koncerttermében, kiváló együttesekkel, mégis izgalmas, hogy novemberben a New York-i Filharmonikusok hangversenyén cimbalmozott szólistaként. Hogyan érkezett a felkérés?
Két évvel ezelőtt a Budapesti Fesztiválzenekarral játszottam a luzerni fesztiválon. Ez még a Covid időszaka volt, így a nézőtéren minden második széket üresen kellet hagyniuk. Cserébe viszont a teljes fesztivált (a nagy hagyományú svájci programsorozat a világ legjobb zenekarait vonultatja fel – a szerk.) közvetítették online. Susanna Mälkki finn karmester ezt a koncertet hallotta a neten, és annyira tetszett neki, hogy meghívott a New York-i Filharmonikusokkal közös hangversenyére. Tavaly Ligeti György születésének századik évfordulójáról az Egyesült Államok koncerttermeiben is megemlékeztek, Susanna pedig azt találta ki, hogy a koncerten felépít egy Liszttől Bartókon át Ligetiig ívelő idővonalat. Én zenekarral szoktam játszani a II. Magyar Rapszódiát, ám ő azt kérte, hangszereljem át, és játsszam el egymagam a hangverseny nyitányaként. Három közös koncertünk volt, emellett lehetőséget kaptam a Lincoln Center kamaratermében egy egész estés szólókoncertre is.
Ragyogó kritikák jelentek meg a hangversenyről. Az egyik azt írta: a darab végén játszott kadencia (virtuóz, improvizatív szóló) jelentősen hozzáadott a Liszt-műhöz.