Best WordPress Hosting
 

Megvan, mi a legnagyobb gond Abigaillel, a vámpírlánnyal

Hatalmas sikernek ígérkezik az Abigail című új horror, amelyben kiderül egy elrabolt kiskorú balerináról (Alisha Weir), hogy valójában vámpír, és senki nincs tőle biztonságban. A produkció, amely 85 százalékon áll a RottenTomatoes kritikai portálon, nagy utat tett meg, mire mozikba kerülhetett. A kiindulópont a Universal stúdió 1936-os klasszikusa, a Drakula lánya volt, amelyben Marya Zaleska grófnő (Gloria Holden) megpróbál szakítani a család vérszívó hagyományával, ez azonban sajnos nem sikerül neki, s ebből a helyzetből dráma bontakozik ki.

Az eredeti történet nagyon sok változaton esett át, mire az Abigail végső alakot öltött. A bonyolult folyamat végén csak az alapötlet maradt meg. Az alkotók a maguk ízlése szerint hatalmas horrorfesztivált rendeztek a klasszikus nyomán, ahol a kötött műfaj ellenére egyik egyszerre dermesztő és vicces meglepetés éri a másikat, és a jobb sorsra érdemes áldozatok helyenként szó szerint fürdenek a vérben.   

Sok kritikus megjegyzi, hogy a film tökéletesen működik, de még nagyszerűbb lenne a felhasználói élmény, ha a néző nem tudná eleve, hogy vámpírfilmről van szó. A történet ugyanis hagyományos bűnügyi sztoriként indul, és csak nagyjából félidőben jön(ne) a nagy meglepetés, amikor kiderül, hogy valójában vámpírhorrorról van szó. Az Abigail ebben a tekintetben az Alkonyattól pirkadatig nyomdokain halad, amely gengszterfilmből vált át minden figyelmeztetés nélkül határokat feszegető vámpírfilmmé.

Áprilisban ismét mozikban a klasszikus Indiana Jones trilógia!

A Pannónia Movie Kft. soron következő mozisorozatos eseményének központjában három hétig Harrison Ford ikonikus kalandora áll majd.

Régi terve valósulhat meg a Pannónia Movie Kft.-nek, ugyanis még a Sors tárcsájának bejelentése előtt kilátásban volt, hogy újra mozivásznon élhessük át a ’80-as évekbeli, Steven Spielberg dirigálta klasszikus Indy kalandokat, azonban ez mindeddig nem valósulhatott meg. A filmsorozat minimális aktualitást már kapott tavasszal, hisz John Williams 54. Oscar-jelölését hozta el az immár Disney égisze alatt készült darab (Grammyt pedig kapott is érte), ez pedig egy szép párhuzam a régi trilógiával, hisz a zeneszerző annak mindhárom tagjáért szintén megkapta a nominációt.

Az 1981-es Az elveszett frigyláda fosztogatóit április 18-tól egy hétig lehet majd elcsípni a mozikban; az 1984-es, de időrendileg korábban játszódó A végzet templomát április 25-től, míg az 1989-es trilógiazárót, Az utolsó kereszteslovagot május 2-től május 8-ig lehet keresni a műsoron. Az esemény ezúttal a Pannónia Mozihálózat fővárosi multiplexeire korlátozódik, azaz a Pólus Mozira, a Cinema MOM-ra, a Gobuda Mozira és Lurdy Mozira.

Májusban jön az Oscar-jelölt francia animációs duó új filmje

Alain Gagnol és Jean-Loup Felicioli, az Egy macska kettős élete (A Cat in Paris) Oscar-jelölt rendezői egy varázslatos animációval jelentkeznek: májusban jön a Nina és a sündisznó titka.

A tízéves Nina képzeletét mindig is apja sündisznós történetei töltötték meg. Ám amikor a férfi elveszíti a munkáját, Nina aggódni kezd a családja jövője miatt. Kering egy pletyka, miszerint a régi gyár főnöke elrejtett valahol egy kincset, Nina és legjobb barátnője, Mehdi pedig elhatározzák, hogy felkutatják és szétosztják apja és a többi munkás között. Ekkor kezdetét veszi egy életre szóló kaland.

Alain Gagnol és Jean-Loup Felicioli francia alkotópáros szerint a rajzanimációs technikával készült Nina és a sündisznó titka számos grafikai meglepetést tartogat, és sok helyen idézi meg a múlt század animációs stílusait. „Egy szívmelengető és szellemes történet kicsiknek és nagyoknak arról, hogy mit jelent soha nem feladni és másokon segíteni.”

Eidolon Club vol. 1 – És a király így szólt: Milyen csodás szerkezet! – vetítés és beszélgetés

Az Eidolon Centre for Everyday Photography az itthoni közönségét megszólító, havonta visszatérő programsorozatot indít, ahol több, a privát fotográfiával kapcsolatos érdekes aspektust vitatunk meg, mutatunk be, és tárunk a közönség elé.

Az Eidolon Club arra hívja a hazai privát fotó iránt érdeklődő közönségünket, hogy a privát fotográfia műfajának segítségével megkérdőjelezzék a vizuális kultúra megszokott felfogásait. A válogatott programok, filmvetítések, workshopok és beszélgetések azt a célt szolgálják, hogy találkozási pontot biztosítsanak a privát fotó iránt érdeklődő szakembereknek és rajongóknak, diákoknak és kíváncsi felnőtteknek, amatőr fotósoknak és az amatőrök jelentőségét elismerő profiknak, a fotótörténet íróinak és olvasóinak – azaz mindenkinek, aki szeret fotográfiákat nézni, akkor is, ha azokat nem profik készítették.

Az első eseményen a kreatív víziójáért a Sundance fesztiválon is díjat nyert ‘És a király így szólt: Milyen csodás szerkezet!’ című dokumentumfilmet nézzük és vitatjuk meg közösen. A film főszereplője a kamera, ami megszületése óta nemcsak inspirálja az emberiséget, hanem megváltoztatta azokat a szociális kódokat, amelyek mentén viselkedünk. A film az emberiség önmaga iránti rajongását vizsgálja, valamint azt, hogy miért vonzódunk annyira ahhoz, hogy a világot a kamera lencséjén, majd képeken keresztül szemléljük. Axel Danielson és Maximilien Van Aertryck – a Ruben Östlunddal közösen jegyzett Plattform Produktion rendezői – egyenesen a társadalomra irányítják kameráikat, hogy felfedezzék, megmagyarázzák és leleplezzék, hogyan változtatta meg a viselkedésünket a kép iránti féktelen megszállottságunk. A filmkészítők eközben azt a kérdést is felteszik, hogy milyen társadalmi következményekkel jár a bolygón lévő, 2022-re mintegy negyvenöt milliárdra becsült kamera képáradata, és hogyan jutott el az emberiség kétszáz év alatt az első fotográfiát készítő Joseph Nicéphore Niépce hátsó kertjének megörökítésétől a több milliárd eurós médiaiparig.

Exhibition on Screen: Cézanne – Egy élet portréi (Exhibition on Screen: Cézanne – Portraits of a Life) 2018

Bármennyire is szeretjük felfedezni a művészek széles spektrumát, mégis újra és újra visszatérünk a XIX. század végének rendkívül termékeny franciaországi időszakához: Monet, Renoir, Manet, Degas, Van Gogh, Matisse, Morisot, Cassatt, Whistler… és mindenekelőtt Paul Cézanne művészetéhez, akit Picasso egyszerűen csak mindannyiunk atyjának nevezett.

Közismert, hogy Cézanne művészete nagy hatással volt a XX. századi modern festészetre, főleg a posztimpresszionisták, a feuve-ok és a kubisták látásmódjára, de hogy ebben milyen szerepe volt konkrétan a portréinak, az nem tisztázott. Mindeddig ugyanis a tájképek és csendéletek mellett kevés figyelem esett Cézanne portréfestészetére. Pedig a modern művészet előfutára mintegy kétszáz portrét festett pályája során, köztük huszonhat önarcképet, s további harmincat feleségéről, Hortense Fiquet-ről. Ezekből ötven szerepelt abban a válogatásban, amely alapján filmünk készült. A tárlat 2017 nyarán nyílt a párizsi Musée d’Orsay-ban, majd az ősz folyamán Londonban, a National Portrait Galleryben mutatták be, 2018 első felében pedig Washingtonban. Olyan különleges műveket ismerhetünk meg közelebbről a válogatásban, mint a Keménykalapos önarckép, a Vörösmellényes fiú, vagy a Madame Cézanne sárga karosszékben, amelyek a világ különböző gyűjteményeiből érkeztek a kiállításra. A tárlat kronologikusan követi a művész stílusában bekövetkezett változásokat, bemutatja ugyanazon téma változatait, és Cézanne koncepcióját a modell személyiségének kifejezésére. A filmben a múzeumok szakértői is megszólalnak, csakúgy, mint levelein keresztül maga a művész, akinek élete helyszíneire is elkalauzol bennünket Phil Grabsky alkotása.

„Mi, producerek egy nagy kiállításra vártunk, mely elég ambiciózusnak, átfogónak, átgondoltnak tűnt ahhoz, hogy mi is foglalkozzunk vele. Amikor a londoni National Portrait Gallery igazgatója bejelentette, hogy kiállítást rendeznek – a párizsi Musée d’Orsay-val és a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériával együtt -, tudtam, hogy eljött a pillanat. (…) Szeretek életrajzokat készíteni, így egy portrékon alapuló Cézanne kiállítás ideális volt, bár kicsit szokatlan tematikájú. smereteink szerint csak Rembrandtnak készült több önarcképe Cézanne-nál. A tárlaton azokat látatjuk, akik a festőzseni életét megtöltötték. Több mint háromtucatnyi önarckép közül válogattunk. (…)” Phil Grabsky

A 96. Oscar 2024 nyertesek, nyertes filmek teljes lista

A 96. Oscar-díj jelölteket magyar idő szerint január 23-án, Kedden14 óra után hirdették ki, hogy kik lesznek 2024 Oscar-díj nyertesei az március 11.-én derült ki a 96. Oscar-gálán. Mihalek Zsuzsa, a Szegény párák díszletberendezője elnyerte az Oscar-díjat a legjobb látványtervezés kategóriában Shona Heath és James Price brit látványtervezővel együtt.

A 2024-as Oscar NYERTESEK teljes listája

A legjobb film (Best Picture)

Ha nincs ez a hajós, talán kevesebbet tudnánk erről a titokzatos országról

William Adams, avagy az első angol, aki elérte Japánt

Ma már szinte mindenki tudja, kik voltak a szamurájok, vagy a gésák, mi fán terem a sushi és felírta már a bakancslistájára, hogy egyszer megnézné a híres a cseresznyefa virágzást. Azonban ez korántsem volt mindig így: a nyugati emberek a 16. századot megelőző időszakban csak korlátozottan ismerték a szigetországot, és ha egy angol hajós egy vihar következtében véletlenül nem a japán partoknál köt ki, a világ talán kevésbé ismeri meg ezt a tradicionális és rejtélyekkel teli kultúrát. William Adams kalandos élete több írót is megihletett, a legnagyobb sikert azonban egyértelműen James Clavell 1975-ben megjelent A sógun (Shōgun) című regénye aratta, melynek feldolgozását február 27-től a Disney+ is képernyőre viszi.

BUDAPEST, Magyarország (2024. február 15.) – Japán jelentősége ma már megkérdőjelezhetetlen mind gazdasági, kulturális, technológiai, mind politikai és társadalmi szempontból. A Disney+ legutóbbi kutatásából többet között az is kiderült, hogy a magyarokat toronymagasan ez érdekli a leginkább, ha az ázsiai kontinens kultúrájáról van szó. Cseresznyefavirágzás, szamurájok, sushi és harcművészetek – manapság döntően ezek jutnak eszünkbe elsőre a felkelő nap országáról. Dr. Hidasi Judit japanológus, a Budapesti Gazdasági Egyetem professzora szerint azonban pár száz évvel ezelőtt az európaiak csak nagyon elenyészően ismerték a szigetországot, főként a földrajzi távolság, az akkori korlátozott tengeri navigációs lehetőségek és a japán kormányzat szigorú szabályozásai miatt.

Mozikban a felkavaró témájú új magyar film

Holnaptól már látható a hazai mozikban a Nyersanyag című új magyar film, ami feltárja a városiak és a mélyszegénységben élő falusiak közt tátongó szakadék realitásait, szemlélteti a hatalommal való visszaélés mindennapi megnyilvánulásait, nagyító alá veszi az értelmiségiek felelősségét és a félresiklott aktivizmus hatásait. A Dér Zsolt, Mészáros Blanka, Pál András és Szabó Stefi főszereplésével elkészült film a budapesti filmes stáb történetét meséli el, akik közösségépítő workshopot tartanak egy falu fiataljainak. Ottlétük alatt súlyos titokra derül fény a nagyhírű helyi uborkafarmról, ami arra utal, hogy a polgármester elnyomásban tartja a falubelieket. Az esetről kirobbanó sikerű leleplező dokumentumfilmet forgatnak, ami azonban éket ver a település ártatlan lakói közé.

„A filmhez közéleti események, valós emberek, ismert, vagy épp kevésbé feltárt bűnügyek, de elsősorban személyes élmények és beszámolók szolgáltak inspirációként. Az előkészítésnél felhasználtunk számos cikket, interjút, tanulmányt, amelyek karizmatikus, teljhatalmú polgármesterekről, uzsoráról, hatalommal való visszaélésről és szegregációról szólnak. Konzultáltunk érintettekkel, szociológusokkal és olyan pedagógusokkal, közösségszervezőkkel, kutatókkal, akik számára ismert közeg a mélyszegénységben lévő falvak lakossága.” – mondta Boross Martin rendező, aki hozzátette, hogy a Nyersanyag egy modern gyarmatosító történet, ahol a gyarmatosító nem egy birodalmi ambíciókkal bíró ország vagy egy nagyvállalat, hanem egy jóhiszemű filmrendező. Szerinte a filmbéli Gáspár és Tamás párharca szimbolikus. Egy polgármester, aki visszaél a hatalmával, miközben egy prosperáló közösséget is épít és egy filmrendező, aki kihasználja a belé vetett bizalmat, ellentmondásos módszerekkel beavatkozik a helyiek életébe annak reményében, hogy nyilvánosságot szerezz egy ügynek.

A szereplők kiválasztása során párhuzamos síkokon gondolkodtak az alkotók. A falu sötét titkait felfedező városi művészeket, a kiskirályoskodó polgármestert, illetve annak túlbuzgó feleségét profi színészek közül választották ki, mert ezeknek a szerepeknek a méretei, finomságai miatt nagyobb a felelősség és színészi rutint láttak indokoltnak. Őket Dér Zsolt, Pál András, Mészáros Blanka, Baki Dániel és Tankó Erika alakították a kamerák előtt. A polgármester mostohalányát megformáló Szabó Stefit ugyanakkor több mint száz jelentkező közül választottak ki nyílt szereplőválogatáson. A workshop résztvevőit, a falubelieket részben a forgatás fő helyszínéül szolgáló Somogyszentpál lakóiból verbuválták, míg a nagyobb szöveges szerepekre amatőr szereplőket kerestek.

Ezért vár még a sorára a Hang nélkül 3.

A Hang nélkül (2018) hatalmas sikere nyomán két évvel később elkészült a folytatás, és bejelentették 2025-re a harmadik részt is. Most azonban kiderült, hogy a Hang nélkül 3 kicsit később készül el, mert időközben jön az előzményeket elmesélő Hang nélkül: Első nap, amely azt mutatja be, hogyan találkozik az emberiség először a hang alapján tájékozódó földönkívüliekkel. A harmadik rész elcsúsztatása érett megfontolás eredménye: túl sűrűn jönnének egymás után az epizódok, így a mostani előzményfilmnek nem lenne elég ideje, hogy kifussa magát. A csúszás ráadásul lehetővé teszi, hogy John Krasinski visszatérhessen a rendezői székbe, és ő fejezze be a trilógiát, ha már ő kezdte el. 

A minap jött ki a Hang Nélkül: Első nap előzetese, amely ízelítőt ad, hogyan fest, amikor az idegen lények megtámadják New Yorkot. A főszereplő az Oscar-díjas Lupita Nyong’O (12 év rabszolgaság), aki eredeti ötletnek tartotta, hogy a történet olyan helyszínt kapott, ahol állandó a zaj. A Nagy Almáról azt mondják, ez a város sosem alszik – a filmben viszont mindenki kénytelen csöndben maradni a metropolisz romjai között.

Nyong’O különleges bónusszal gazdagodott a forgatás alatt. A hősnő Frodo nevű macskájával próbálja átvészelni az idegenek támadását, és a szerepre kiválasztott macska teljesen megváltoztatta a színésznő hozzáállását. „Azelőtt irtóztam a macskáktól, de a filmnek köszönhetően nagyon gyors jellemfejlődésen mentem keresztül – mesélte a színésznő az Entertainment Weeklynek. – Igazi macskás nő lettem, sírtam, amikor el kellett válnom Fodótól, és azóta nekem is lett macskám. Mindenem tele van szőrrel, de ez a valódi kötődés jele.”

Abigail jobban odavág, mint M3GAN

Az utóbbi néhány év egyik legütősebb horrorjának számít a M3GAN, és méltó utódja lehet a vele bizonyos mértékben rokonítható Abigail. Az M3GAN-ben egy robotbaba indult gyilkos küldetésre, az Abigailben pedig hamvas, balettozó vámpírlány tizedeli a szereplőket. Az Abigail egyik főszereplője Kathryn Newton, aki előre figyelmezteti a film nézőit: olyasmivel fognak találkozni, amivel eddig még nemigen lehetett dolguk. „Az Abigail a legfélelmetesebb és legviccesebb film, amiben dolgoztam, pedig van már egy-kettő a tarsolyomban” – mondta a színésznő a Collidernek. És valóban, Newton főszereplő volt a Freakyben, ahol egy sorozatgyilkossal cserélt testet, az Odaát című sorozatban túlvilági lényekkel harcol, és a frász jött rá a Parajelenségek 4-ben, tehát igazán tudja, mit beszél.

Szakmai berkekben is sokat várnak az Abigailtől, mert a rendezői székben a Radio Silence nevű alkotópáros ült – Matt Bettinelli-Olpin és Tyler Gillett – , akik a Sikoly 2022-vel és a Sikoly 6-tal bizonyították, hogy egy jól bejáratott franchise-ból is friss vért tudnak fakasztani.

Az Abigail története lazán kapcsolódik a Universal stúdió 1936-os klasszikusához, a Dracula lányához, amely az 1931-es, Lugosi Béla nevével fémjelzett Drakula folytatása volt. 

Ízekre szedik a Téli szünet főhősét

A Téli szünet című filmért már Arany Góbusszal elismert és Oscar-várományosként emlegetett Paul Giamatti nem hajlandó elárulni, hogyan érte el, hogy karaktere, a mindenki által utált Hunham tanár úr kancsal, miközben ő maga nem az. A kíváncsiskodók rendre azt firtatják, a színésznek végig kancsalítania kellett-e a felvételek alatt, vagy utólag, számítógép segítségével érték el a kívánt hatást.

„Ez államtitok, de komolyan – mondta Giamatti a People magazinnak. – Nem mondhatok erről semmit, le kellett tennem rá a nagyesküt. Egyébként Alexander (Alexander Payne, a film rendezője – szerk.) ragaszkodott hozzá, hogy a karakterem kancsalsága legyen hétpecsétes titok, úgyhogy csak azt tudjuk mondani, hogy ez a mozimágia, és mindenki képzelje el hozzá, amit akar.”

A tanár úr kancsalságánál azonban nem szabad megállni, a szigorú tanerőnek ugyanis van még egy kitüntetett tulajdonsága, amiért külön utálja mindenki, a diákokat és a tantestületet is ideértve: átható halszagot áraszt. Ez egy ritka genetikai betegség miatt van így, amit trimethylaminuriának, nem orvosi nevén halszag-szindrómának hívnak.  

Ösztönösen választották ki a színészt Bob Marley szerepére

Két évvel ezelőtt, amikor formálódni kezdett a Bob Marley-ről szóló film, nem csupán a végleges cím nem volt meg, de a főszereplő sem. A Paramount Pictures egy éven keresztül kutatta a megfelelő színészt, mire a választás a brit Kingsley Ben-Adirre esett. Addigra meglett a film címe is: Bob Marley One Love.

Számos tényezőnek kellett együttállni ahhoz, hogy a stáb kijelenthesse: Ben-Adir az a színész, aki eljátszhatja a reggae legendás alakját. Nem volt elég, hogy hasonlít a zenészre, készen kellett állnia arra is, hogy megtanul énekelni, gitározni és hitelesen elsajátítja a jamaikai nyelvjárást, a patois-t, amit alig pár millióan beszélnek anyanyelvükként, ám a reggae révén világszerte ismerik legalább hallomásból.

Az is erősen Ben-Adir mellett szólt, hogy nagy sikerrel alakított már történelmi személyiségeket: Malcolm X-et, a Fekete Párducok radikális mozgalmának vezetőjét az Egy éj Miamiban című filmben, és Barack Obamát a The Comey Rule című sorozatban. A film készítői abban bíztak, hogy Ben-Adir a híres emberek megszemélyesítése révén hozzászokott ahhoz a hatalmas nyomáshoz, ami ilyen esetekben természetes.

Madame Web – egy hét múlva a mozikban!

Február 15-én mutatkozik be a mozikban a legújabb Marvel-hős, Madame Web Dakota Johnson, Sydney Sweeney, Celeste O’Connor, Emma Roberts és Adam Scott főszereplésével.

Február 15-én mutatkozik be a mozikban a legújabb Marvel-hős, Madame Web Dakota Johnson, Sydney Sweeney, Celeste O’Connor, Emma Roberts és Adam Scott főszereplésével.

A Madame Web – egy hét múlva a mozikban!…. Mozi, Film Online Magazin – MoziNéző jelent meg.

Február 15-én indul a Dűne – Második rész jegyelővétele

A Dűne 2021-es bemutatója óta készülnek rajongók milliói világszerte Paul Atreides történetének folyatására, mely február 29-én végre látható lesz a mozikban! Aki már most biztosítaná a helyét az első vetítéseken, az február 15. csütörtöktől megteheti.

A Dűne – Második rész szinkronosan, feliratosan, eredeti nyelven, IMAX-ben, 4DX-ben és ScreenX formátumokban lesz látható a mozikban.

A Február 15-én indul a Dűne – Második rész jegyelővétele…. Mozi, Film Online Magazin – MoziNéző jelent meg.

Demon Slayer: To The Hashira Training a hazai mozikban is! – Előzetes premier

A Demon Slayer és az animék rajongói számára is fontos hónap lehet a február, ugyanis végre a lehető leglátványosabb formában, mozivásznon is megcsodálhatják a legendás Demon Slayert mindazok, akiket lelkesít a kaland, egy távoli, egzotikus világ, a sok különleges lény – mindaz, ami az animét olyan csodálatossá teszi.

Örömmel osztjuk meg a Demon Slayer ma debütált magyar feliratos előzetesét is, melyet itt tudtok megnézni.

Demon Slayer: To The Hashira Training február 22-től a mozikban!

A Dűne első része mától limitált ideig újra a mozikban

Nagyszerű hírünk van a Dűne rajongói számára! Február 8. csütörtöktől limitált ideig újra látható lesz a mozikban az első rész – nagyvásznon, ahogyan Denis Villeneuve megálmodta.

Ez azonban nem minden: akik jegyet váltanak a Dűne első részére, azok hetekkel a bemutató előtt exkluzív bepillantást nyerhetnek a második részbe is.

A A Dűne első része mától limitált ideig újra a mozikban…. Mozi, Film Online Magazin – MoziNéző jelent meg.

Kutatás: lázban tartja a magyarokat Japán titokzatos történelme

Japán kultúrája, társadalma és történelme rengeteg érdekességet tartogat, éppen ezért nem is annyira meglepő, hogy a magyarokat toronymagasan ez érdekli a leginkább, ha az ázsiai kontinens kultúrájáról van szó. Minden második férfinak a szamurájok ugranak be azonnal, míg a nők a cseresznyefavirágzás mellett inkább az ételkülönlegességekkel és a gésákkal azonosítják a felkelő nap országát – derült ki a Disney+ felméréséből. Dr. Hidasi Judit japanológus, a Budapesti Gazdasági Egyetem professzora szerint mindez nem meglepő, hiszen a 80-as években ugrásszerűen nőtt itthon is a japán kultúra iránt érdeklődök száma, melynek több oka is volt.

A Disney+ megbízásából készült reprezentatív kutatás rámutatott, hogy minden harmadik magyart a Japán kultúra érdekli a leginkább, amely jelentős fölényt mutat a többi ázsiai országhoz képest. A felmérés „A sógun” sorozat apropóján készült, mely James Clavell bestseller regényének adaptációja és február 27-én debütál a streaming platformon.

Cseresznyefavirágzás, szamurájok, sushi és harcművészetek – döntően ezek jutnak eszünkbe elsőre a felkelő nap országáról, azonban a nemi és korosztálybeli különbségek egyéb érdekességeket is mutatnak: a férfiak fele a szamurájokkal, míg a nők a cseresznyefavirágzás mellett inkább az ételkülönlegességekkel és a gésákkal azonosítják Japánt, a fiatalok (16-29 évesek) háromnegyede pedig az anime-t kapcsolja össze az országgal.

Megérkezett az Érdekvédelmi terület szinkronos előzetese

Jonathan Glazer cannes-i nagydíjas, ötszörös Oscar-jelölt Érdekvédelmi terület című filmje február 15-től a magyar mozikban.

A Martin Amis angol író 2014-es regényén alapuló filmben Auschwitz parancsnoka, Rudolf Höss (Christian Friedel) és felesége, Hedwig (Sandra Hüller) egy haláltábor melletti házban és kertben igyekeznek áloméletet teremteni a családjuknak. 

Jonathan Glazer filmje a Cannes-i Filmfesztiválon mutatkozott be, ahol egyből elnyerte a fesztivál Nagydíját. A 96. Oscar-gálán öt  kategóriában szoríthatunk neki: legjobb film, legjobb rendező, legjobb nemzetközi film, legjobb adaptált forgatókönyv és legjobb hang kategóriákban versenyez. Az Érdekvédelmi terület női főszereplője, Sandra Hüller szintén kapott jelölést, ám egy másik filmben, az Egy zuhanás anatómiája című alkotásban nyújtott alakításáért.

Ezt gondolná Bob Marley a róla szóló filmről

Nagyon feldobná Bob Marley-t a róla szóló film, állítja a reggae-sztár fia, Ziggy Marley, a Bob Marley One Love egyik producere. „Biztos vagyok benne, hogy nagyot nevetne és büszke lenne ránk – árulta el Ziggy a People magazinnak adott interjújában. – Mindig is szeretett volna filmet készíteni. Nagyon kreatív ember volt, és volt is ötlete, hogy csinál egy westernt. Sok olyan tulajdonsága volt, amiről az emberek nem tudnak, ezeket igyekszünk megmutatni a filmben.”

A Marley-film ötletével a zenész családtagjai keresték meg néhány évvel ezelőtt a Paramount stúdiót, és ők is vállalták a munka oroszlánrészét. A film címszereplője Kingsley Ben-Adir, Ziggy, az édesanyja, Rita és nővére, Cedella a producerek, felesége, Orly pedig az executive producer. Ziggy szerint arra törekedtek, hogy megmutassák a bálvány mögött az embert, azaz átélhetővé tegyék a közönség számára Bob Marley érzelmeit és gondolatvilágát. 

(Bob Marley One Love – hazai bemutató: 2024. feburár 22.)

Nincs könnyű dolga Frankenstein kései követőjének

A Lisa Frankenstein főszerepe kezdetben túl nagy falatnak tűnt Kathryn Newton számára, mindjárt két okból is. Megijedt attól, hogy napjaink egyik legeredetibb forgatókönyvírója jegyzi a történetet (Diablo Cody, aki 2008-ban Oscart nyert a Junóért), és furcsának találta, hogy a férfi karakter egy életre keltett holttest, aki kissé oszlott állaga miatt tökéletlenül kommunikál.

„Amit Diablo ír, az maga költészet, Lisa karaktere pedig folyamatosan beszél, ezért meg kellett barátkoznom a gondolattal, hogy okosan végig kell dumálnom egy egész filmet – mondta Newton a The Hollywood Reporternek. – Ez hatalmas feladat, ezért tettem egy lépést hátra, hogy végiggondoljam, meg tudok-e birkózni egy ekkora elvárással. A másik probléma az volt, hogy milyen interakcióba tudok bocsátkozni a másik karakterrel, aki nem tud beszélni, mert 150 éve meghalt, de most feltámadt, és megmaradt neki az a fogyatékossága, hogy csak nyögni meg hadonászni tud. Szerencsére Cole Sprouse megoldotta, hogy a halott, akit játszik, ugyanolyan érzékletesen tudjon kommunikálni, mint bármelyik beszélő szereplő.”

A Lisa Frankensteinben egy meg nem értett kamaszlány találkozik élete nagy szerelmével – mégpedig egy különös véletlen folytán egy életre kelt halott személyében. Nem csupán az a feladat, hogy szót értsenek egymással, de pótolniuk kell a fiatalember hiányzó testrészeit is, ami törvénybe ütköző cselekedet, mivel a végtagokat élő egyedektől kell beszerezni.