Megérkezett a végső mozielőzetes a Zanox – Kockázatok és mellékhatások-hoz (16). Baranyi Benő vígjátéka május 26-tól látható a mozikban.
The post Megérkezett a Zanox – Kockázatok és mellékhatások (16) végső előzetese appeared first on mozinet.
Kategória archívum : Mozinet
Elkészült a Zanox – Kockázatok és mellékhatások (16E) plakátja
Elkészült a Zanox – Kockázatok és mellékhatások (16) plakátja. Az időutazós vígjáték május 26-tól látható a mozikban.
A plakátfotózás néhány héttel ezelőtt a film egyik forgatási helyszínén, Dunaújvárosban zajlott, a film szereplői – köztük Bálint Előd és Erdős Lili főszereplők –, valamint Baranyi Benő rendező részvételével. A plakát a Mozinet koncepciója alapján készült, a grafikai munkát a Laboratory végezte el.
The post Elkészült a Zanox – Kockázatok és mellékhatások (16E) plakátja appeared first on mozinet.
Megérkezett az új magyar vígjáték teaser előzetese
Május 26-án kerül a mozikba Baranyi Benő első nagyjátékfilmje, a Zanox – Kockázatok és mellékhatások (16E). A sci-fi, krimi és romantikus vígjáték elemeit rengeteg humorral keverő Zanoxnak végre látható a teaser előzetese, amelyben többek között egy új, még nem hallott Ricsárdgír dal részlete is felcsendül.
A Zanox – Kockázatok és mellékhatások kiindulópontja, hogy a kétes eredetű házipálinkák sok fejfájást okoznak, a Zanox nevű kísérleti szerrel viszont lehetővé teszik az időutazást. Ráadásul más piákkal ellentétben nem előre, hanem a múltba. Misivel, a főhőssel (Bálint Előd) is ez történik, akit a következő reggelen a másnaposság helyett ismét az érettségi vár. A szokatlan helyzettel élve Misi bátrabban kezdeményez Jankánál (Erdős Lili), akibe régóta szerelmes, megpróbál megakadályozni egy gyilkosságot, és a töri tételt is átnézi, amit húzni fog. Arra viszont nem gondol, hogy mennyi mindennek kell a helyén lennie ahhoz, hogy napját valóban a legjobbá alakítsa, miközben vészesen fogy az időutazás üzemanyaga, a házipálinka.
„Szerettem volna egy ízig-vérig magyar, műfaji alapokon nyugvó szórakoztató filmet készíteni. Nem akartam Amerikát másolni, hanem az itthoni adottságokat a film hasznára fordítani” – fejti ki Baranyi Benő rendező. Gajdics Dávid operatőrrel a forgatáshoz olyan iparvárosokat kerestek, ahol még állnak szocialista jellegű építmények. Mindenképp két településen akartak forgatni, hogy ne specifikusan egyetlen valós helyszínhez legyen köthető Misi lakóhelye. Így esett a választás Komlóra és Dunaújvárosra. „Minden UFO Los Angelesben zuhan le, és ugyanilyen arányban játszódnak a magyar filmek Budapesten. A helyszínek elhasználtak, pedig nagyon sok erős atmoszférájú hely van vidéken” – meséli a rendező.
Két további Oscar-esélyes alkotás márciustól a mozikban
Hatalmas sikerrel fut a hazai mozikban Joachim Trier filmje, A világ legrosszabb embere, márciusban pedig két további Oscar-esélyes alkotással jelentkezünk a mozikban. Az idei Oscar-díjátadóra március 28-án hajnalban kerül sor, mindkét új alkotást már ezt megelőzően láthatják a nézők.
A Sundance Nemzetközi Filmfesztivál zsűri nagydíjas dokumentumfilmje az elmúlt évek egyik legkülönlegesebb alkotása: animációs dokumentumfilm, amely már számos filmfesztiválon elismerésben részesült, és egyenesen három, látszólag ellentmondó kategóriában jelölték Oscar-díjra: a mozikban március 10-től látható Menekülés egyaránt esélyes legjobb dokumentumfilmként, legjobb animációs filmként és a legjobb nemzetközi filmként.
A harmincas évei közepén járó Amin sikeres egyetemi kutató Dániában, éppen házasságra készül barátjával. Európába érkezésének igaz történetét azonban még senkinek sem mondta el, saját és családja tragédiáit, traumáit és titkait mélyen eltemette magában. Az Afganisztánból Dániába vezető útról nemcsak azért nem beszél senkinek, mert nincsenek szavai az eseményekre és az érzéseire, hanem mert az őszintesége akár kitoloncolással járhat. Most, a kamera előtt mégis szembenéz a múlttal, hogy aztán valóban elkezdhesse új életét a párja oldalán.
Csütörtöktől mozikban A világ legrosszabb embere (16)
Norvégia 2022-es Oscar-nevezettje, A világ legrosszabb embere a premier előtti vetítéseken már szépen szerepelt, most csütörtöktől pedig országosan látható lesz a hazai mozikban, szinkronizáltan és feliratosan egyaránt.
A világ legrosszabb emberét a premier előtti vetítéseken közel 4.000 néző látta. A teltházas vetítések közé tartozott Kovács Gellért Filmszerész filmklubja a budapesti Művész moziban, a Feldmár Filmklub a Bem moziban, ahol Heves Andrea pszichológus, Huszár Annamária biblioterapeuta, Kőszegi Mária színésznő, Krámli András, Novák Alexa pszichológus és Sas Norbert filmbarát beszélgetett a filmről, illetve az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott vetítés, amely után Dr. Almásy Kitti klinikai szakpszichológust Papp Bojána dokumentumfilmes kérdezte.
A film hősnője, Julie hétköznapi lány, hétköznapi érzésekkel, pont emiatt könnyű azonosulni vele, és felszabadító látni, amikor meg mer lépni olyan dolgokat, amelyről sokan csak álmodozunk. Dr. Almási Kitti a beszélgetés során így vélekedett a filmről: „…megjelennek olyan alapkérdések, mint a megfelelni vágyás, a rengeteg olyan elvárás, ami körülöttünk van, és ami teljesítménykényszerre sarkall, vagy pedig éppen az, hogy megengedjük-e magunknak az ösztönöket, azaz magát az életet. Ez az egyik legfontosabb ív a filmen belül, hogy milyen, amikor nem élünk, és milyen, amikor valójában élünk.”
Ulrich Gábor animációs rövidfilmje kíséri a mozikban Az örökbeadást
A korábban Oscar-díjra jelölt Uberto Pasolini (Alul semmi – legjobb film jelölés) megható új filmje, Az örökbeadás (12) december 23-tól látható a hazai mozikban, méghozzá egy magyar animációs filmmel kísérve: a korábban a Velencei Filmfesztivál versenyprogramjában szereplő alkotás előtt Ulrich Gábor Dűne című rövidjét vetítik majd.
Ulrich Gábor 1967-ben született Balázs Béla-díjas mozgóképművész, képzőművész a ’90-es évek óta alkot aktívan. Munkáira jellemző a kísérletezés, témáiban gyakran az emberi test organikus struktúrája jelenik meg, melyet képzőművészeti oldalról vizsgál. Mielőtt című kisfilmjével 2005-ben jelölték a rangos Cartoon d’Or díjra. Ulrich szerzői kisfilmjei számos neves fesztiválon versenyeztek, mint például az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon, vagy a Hirosimai Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon.
A Dűne minimalista képi világú animációs rövidfilm, amely domináns hangi világával válik egyszerre történetmesélő és absztrakt alkotássá. Karafiáth Orsolya ezt írta a filmről: „A hangok, mint tanúk. Átmosódnak emlékeken és félálmokon, eldönthetetlen, valóságosak-e. Hullámzás képzelet és valóság között. Ringatózó képek az elmében, pulzáló, sötét érzések. Egy szörnyű titok a sejtjeinkben dúló szélben.”
Sikerrel mutatkozott be Magyarországon a Vadlovak – Hortobágyi mese
A november 4-től mozikban látható Vadlovak – Hortobágyi mesét az első hétvégéig bezárólag 8.480-an nézték meg. Ezzel Török Zoltán filmje kiemelkedően jó eredménnyel, a bevételi lista 6. helyén nyitott, a premierfilmek közül pedig a 2. legjobb lett.
A lélegzetelállítóan szép Hortobágy védett területén, Pentezugban található a világ egyik legnagyobb vadló ménese. Az őshazájukban, Mongóliában a kihalás szélére került állatok fennmaradásában fontos szerepet játszik Magyarország, ahol a vadlovak háborítatlanul élhetnek a hatalmas pusztán. Ide születik meg Cseppke, a vadló csikó, aki szülei vezetésével vándorol a mocsarakkal és kis ligeterdőkkel megtört végtelen rónaságban, ahol rókákkal, sasokkal és sok más állattal élnek együtt. A körülöttük lévő lenyűgöző világ viszont távolról sem veszélytelen: a vadlovak élete folyamatos küzdelem egymással és a természeti elemekkel.
Török Zoltán előző mozifilmje, az éppen tíz évvel ezelőtt bemutatott Vad Magyarország megváltoztatta, hogy miként tekintünk a saját környezetünkre, a minket körülvevő állatokra és tájra, és bebizonyította, hogy egy magyar természetfilmnek is lehet milliós nézettsége. Török új filmje három évig készült a legfejlettebb technikákat felhasználva, a Vadlovak – Hortobágyi mese játékfilmhez hasonló történettel és látványvilággal mutatja be a vadlovak és a hortobágyi puszta izgalmas világát, úgy ahogyan azt még biztosan nem láttuk.
Martin Scorsese ismét executive producerként csatlakozott Mundruczó Kornél csapatához
Az amerikai filmgyártás megkerülhetetlen alakja az Oscar®-díjra jelölt Pieces of a Woman után a hazai mozikban november 25-től látható Evolúció című filmet is támogatja.
A Match Factory ma bejelentette, hogy Martin Scorsese, Oscar®-díjas rendező Executive Producerként csatlakozott az Evolúció filmes csapatához. A film, amely egy család sorsát követi nyomon a II. világháborútól a mai Berlinig, Scorsese második együttműködése Mundruczó Kornél rendezővel és Wéber Kata forgatókönyvíróval a Pieces of a Woman után, amelyért Vanessa Kirby Oscar®-jelölést kapott a legjobb színésznő kategóriában. Az alkotás világpremierje júliusban volt a Cannes-i Filmfesztivál Cannes Première szekciójában, ahol az angolszász kritikusok nagy elismeréssel fogadták. Az egyik főszerepet Monori Lili játssza, akinek a filmben nyújtott nagy horderejű alakítását Anthony Hopkins-hoz hasonlították. Monori Lili partnere Láng Annamária, a további főbb szerepekben Goya Rego, Padmé Hamdemir és Jule Böwe láthatók. A film producerei Viola Fügen, Michael Weber és Petrányi Viktória. Az Evolúciót november 22-én a Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál nyitó estjén (ZSIFI) lehet megtekinteni, majd november 25-től játsszák a magyar mozik a Mozinet forgalmazásában, akik ezzel a bejelentéssel együtt hozták nyilvánosságra a film magyar nyelvű plakátját is, melyen Szűcs Attila Munkácsy Mihály-díjas festőművész alkotása látható.
Martin Scorsese így nyilatkozott: “Mundruczó Kornél és Wéber Kata minden új filmje pozitiv értelemben vett sokként hat mind a nézőre mind pedig a filmkészítőre – soha nem adják fel a feltérképezetlen területek feltárását. Az Evolúcióval az idő mozgásának dramatizálására találnak módot, azt megmutatva, ahogy emlékezünk és ahogy felejtünk. Az Evolúció a nyugtalanító valósággal néz szemtől szembe, méghozzá új és izgalmas, sőt felszabadító módon. Valódi filmes történetmesélők munkája.
A Vadlovak – Hortobágyi mese stábja segíteni tudta a vadlókutató csapat munkáját
A négy éven át készült Vadlovak – Hortobágyi mese a Pentezugi Vadlórezervátumban született kis vadló csikó, Cseppke életének első mozzanatait kíséri végig. A hazai mozikban országosan november 4-től látható, legmodernebb eszközökkel felvett grandiózus természetfilm bemutatja a vadlovak és a körülöttük élő állatok mindennapjait a természet olykor zord viszontagságaival együtt.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával szoros kapcsolatot ápoló stáb abba a szerencsés helyzetbe került, hogy felvételeikkel viszonozni tudták a vadlókutatók segítségét. Mivel huzamosabb időt kint töltött a lovak között Török Zoltán rendező és operatőre, Jan Henriksson, sikerült olyan eseményeket is megörökíteniük, amelyek előre mozdították az eddigi megfigyeléseket.
„A leghosszabb periódus, amit egy huzamban a terepen töltöttünk, akkor volt, amikor a vadlovak ellését filmeztük. Ez korábban még senkinek sem sikerült, és a kutatók sem látták, hogyan történik” – meséli a rendező. Ebben a májusi periódusban Török és csapata összesen 16 napon át követte egyfolytában a vadló ménest. Pentezugban töltötték az éjszakákat is, és csak addig hagyták el a helyszínt, amíg az akkumulátorokat töltötték és élelemért mentek. Kitartásuk meghozta gyümölcsét: fantasztikus módon három ellés szem- illetve kameratanúi lehettek.
További fesztiválokon debütál a Külön falka
Ahogy az várható volt, a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál után a hazai mozikban már látható Külön falkát még több külföldi fesztiválra meghívták.
A Külön falkát első bemutatójakor, a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon kitörő lelkesedéssel fogadta a közönség, amit nem sokkal később a miskolci CineFesten megismételt. Így egyáltalán nem meglepő, hogy további fesztiválokra is meghívták a filmet. A hétvégén mutatták be a Cinekid Festival Amsterdamon és a prágai v4 Filmszemlén, utóbbi helyszínen a két főszereplő, Dietz Gusztáv és Horváth Zorka kíséretében.
Hasonlóan izgalmasnak ígérkezik a november a Külön falka számára. A tallinni Black Nights Filmfesztiválon az ifjúsági filmek válogatásába került be, ezzel párhuzamosan pedig látható lesz a lengyelországi Lublin Filmfesztivál programjában.
Számos fesztiválon díjazták Török Zoltán filmjét
Hamarosan mozikba kerül Török Zoltán új, grandiózus természetfilmje, amelyben Cseppke, a vadlócsikó felnövését kísérhetjük végig a hortobágyi vadlórezervátumában, Pentezugban. A legfejlettebb technikákkal, több mint két évig forgatott Vadlovak – Hortobágyi mese (6) a hazai mozikban november 4-től látható, de már számos nemzetközi filmfesztiválon megmérettetett, és elismerésben részesült.
A 2021-es év örömmel indult a stábnak: még januárban a magyarországi Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Versenyen Jan Henrikkson és Török Zoltán munkáját ismerték el. A nyár folyamán a European Cinematography Awards-on Oliver Heuss a legjobb filmzene kategóriában, Mohammed Nur a legjobb filmplakát kategóriában lett díjazott, s nem utolsó sorban a filmet választották az idei év legjobb természetfilmjének. Hargittai Lászlót, a film vágóját jelölték a Magyar Mozgókép Díjra, illetve ugyanitt a film jelölt volt dokumentumfilm kategóriában.
A Vadlovak – Hortobágyi mese Németországban a Green Screen Fesztiválon megkapta a legjobb filmnek járó díjat, az észtországi Matsalu-i Nemzetközi Fesztiválon pedig a legjobb rendezőnek járó elismerést, és a közönségdíjat is bezsebelte a Vadlovak – Hortobágyi mese. A film híre a tengerentúlra is eljutott, az Amerikai Egyesült Államokban megrendezett Animal Behavior Society filmes versenyén a legjobbnak választották a Hortobágyon játszódó természetfilmet. Az esemény zsűrije és a közönsége is biológusokból, etológusokból áll, akik kimondottan szakmai szemmel nézik a világ minden tájáról beérkezett műveket.
Túlzott igazságérzet – avagy hogyan törölték el Frankot?
Túlzott igazságérzet címmel három részes dokumentumfilm sorozat, és öt részes podcastsorozat készült Papp Bojána rendezésében, Fabricius Gábor Eltörölni Frankot c. filmjének történelmi hátteréről. A Túlzott igazságérzeta Kádár-kor politikai pszichiátriáját dolgozza fel, a megszólalói között találunk egykori ellenzéki politikust, pszichiátert, újságírót, igazságügyi szakértőt, emberi jogi aktivistát és történésztis. Többek között Haraszti Miklós, Pálinkás Szűts Róbert, Ef Zámbó István, Gazsó L. Ferenc, Rainer M. János is nyilatkoznak.
A politikai pszichiátria intézménye minden volt szocialista államban létezett. Az 50-es években a Szovjetunióban dolgozták ki, igazán elterjedt a 70-es, 80-as évekre lett, több százezer embert érintett. Eszerint a másként gondolkodókat, a normálistól eltérőket, azokat, akik nem a hivatalos doktrínák szerint gondolkodtak, és ezt hangosan képviselték – akárcsak egy kocsmai beszélgetésben -, sok esetben kényszergyógykezelésre ítélték. A szovjet mintát ugyan nem akkora mértékben, de itthon is átvette a párvezetés.
A Kádár-korban a pszichiátria többszörösen is átpolitizált volt. A pszichiátriai kezelések a személyiségi jogok védelme miatt eleve titkosak, s mivel a kádár-kori titkosszolgálatok idején a titkokkal való visszaélés, zsarolás, fenyegetés a hatalom egyik legfőbb eszközeként működött, ez rendkívül kiszolgáltatottá tette a pszichiátriai betegeket. Az orvosi szakma a kommunizmusban – minden más szakmához hasonlóan -, átpolitizált volt: a szakmai vezetők többsége be volt csatornázva a pártvezetéshez. Mindemellett a titkosszolgálatok használták is a pszichológia módszertanát, az ügynökök beszervezését, a tartótisztek kiképzését is ennek alapján végezték.