via kultura.hu => eredeti post link
Londonban látta meg a napvilágot Mary Wollstonecraft Godwin néven. Apja kiugrott lelkész, újságíró, író, radikális szabadgondolkodó, az angol jakobinusok vezére, a szabad szerelem híve volt. Anyja, Mary Wollstonecraft, az első feminista írónők egyike Mary születése után gyermekágyi lázban meghalt. A gyereknevelés Godwinra maradt, akinek otthona tudósok, művészek, ismert szabadgondolkodók törzshelye volt, s vitáikból a gyerekek többet tanultak, mint a könyvekből.
A házban gyakran megforduló neves költő, Percy Bysshe Shelley és Mary egymásba szerettek, vonzalmuknak az sem állhatott útjában, hogy Shelley éppen nős volt. (A poéta felajánlotta feleségének, hogy éljenek hármasban, de a nő ezt elhárította.) 1814-ben Shelley és Mary Franciaországba szöktek, ahonnan néhány hét múlva üres erszénnyel tértek vissza. Egy örökség révén némi pénzhez jutottak, s 1816 tavaszán meglátogatták a Svájcban időző Byront.
A Genfi-tó partján fekvő Villa Diodatiban összegyűlt társaság beszélgetéseit a kor divatos témái uralták, szóba kerültek kísértethistóriák, természetfölötti jelenségek, okkultizmus, Galvaninak az elektromossággal folytatott kísérletei. Végül a költők írói versenyt javasoltak, a feladvány egy rémtörténet lett. Mary egy felzaklató álom hatására megírta az ifjú tudós Victor Frankensteinről és az általa kreált szörnyről szóló novellát. Az egyöntetű siker nyomán, Shelley bíztatására Mary regénnyé bővítette a szöveget, a könyv 1818-ban jelent meg Shelley nevével, ugyanis a kiadó nem hitte el, hogy a remekmű írására nő képes lett volna.