via konyvesmagazin.hu => eredeti post link
Amennyire nehezen lehetett fogást találni a Körvonal-trilógia első részén, legalább annyira nyomot hagyott az olvasóban. Hova fut ki a történet, ha egyáltalán annak lehet nevezni és mi is ez a könyv? A regény megreformálása, önéletírás, az oral history irodalomba emelése? A Tranzitról nekünk David Szalay jutott az eszünkbe, más kritikusoknak pedig az, hogy Rachel Cusk úgy ír, mintha a szereplőit egy medence aljáról, de mégis érthetően hallanánk. A Tranzit folytatásai sem a szigorú konvenciók mentén alakulnak, de némileg azért összeáll a kép, és kerek befejezést kapunk. A trilógia lezárása már magyarul is olvasható, a Babérok a hét könyve.