via kultura.hu => eredeti post link
A Kádár-korra eső gyerekéveimben a legtöbben talán csak annyit tudtak Szolnokról, hogy itt gyártották az ország mosóporát. Meg, ha esetleg nézegették a vonatokon akkoriban kirakott propagandafotókat, akkor azt, hogy Szolnokon van Közép-Európa legnagyobb vasútállomása. A műveltebbeknek esetleg eszébe jutottak Gárdonyi sorai a szolnoki vár falairól meg védőiről, netán a fénykorában Kaposvárral vetekedő Szigligeti Színház. Nekem is évek kellettek, mire rájöttem, hogy Szolnok mindezeknél sokkal több és pláne izgalmasabb, csak a többség ezt azért nem tudja, mert nem mesélünk róla.
Szolnok látképe a vasútállomásról 1975-ben, fotó: Fortepan/Bauer Sándor
Pedig a Tisza bal partján, a Tiszaliget sétányán állva az evangélikus, a református, az izraelita és a katolikus templomok túlparti látképét egybefogva el kellene mesélnünk, hogy