via konyvvilag.com => eredeti post link
A korábbi években mindig az év utolsó napján hoztam az évzáró posztokat, ezúttal azonban a 2022-es év utolsó napjait pihenéssel vagy éppen jövés-menéssel töltöttem, így nem igazán jutott időm bejegyzés írására, erőltetni pedig nem akartam. Mégis úgy érzem, hogy valamelyest érdemes lenne lezárni a 2022-es évet, kicsit visszatekinteni mik történtek a blogolás, olvasás terén, összegezni őket egy bejegyzésben, és azért néhány mondatban – a megszokott módon – a személyes részre is kitérnék, hiszen ezek a dolgok abszolút hatással vannak az olvasási szokásaimra.
Ha a januárra gondolok, szinte már kötelezőnek érzem, hogy elfogjon az olvasási válság, minden évben ez történik velem, és gondolom ezzel nem vagyok egyedül. Az ünnepek előtti és alatti pörgés lufija január elejére mindig kipukkad, és hiába jön a “tiszta lap” az új évvel, valahogy a január szürke hétköznapjaiba való visszacsöppenés sosem egyszerű. 2022-ben sem volt ez másként, csak ez tetézve azzal, hogy az előtte lévő karácsonyra már annyira kipurcantam a munkahelyi stressz miatt, hogy januárra teljesen kimerültem szellemileg és mentálisan is. Így tehát igencsak sötéten indult a 2022-es évem, még most is visszagondolva elmondható, hogy bizony nem könnyű napok voltak. Viszont ennek köszönhetően megtettem egy olyan lépést, amin már régóta gondolkodtam, és szakember segítségéhez fordultam, aminek köszönhetően azt gondolom, hogy elindultam egy új úton, ami egyáltalán nem könnyű, de biztos vagyok benne, hogy rengeteget segít. Ráadásul ennek (is) köszönhetem, hogy egy nagyon fontos változás történt 2022-ben, mégpedig hogy elköltöztem albérletbe ősszel. Sajnos az ingatlanárak és a kamatok emelkedése miatt végül csak a bérlés lehetősége maradt, de ennek is nagyon örülök, és pozitívan élem meg a változást.
Az évem tehát eléggé hullámzó volt, ami természetesen kihatott a lelkiállapotomra, aminek köszönhetően az olvasási és blogolási kedvem is igencsak változó volt. Hazudnék ha azt mondanám, hogy nem voltak mélypontjaim, és nem gondolkodtam a blogom bezárásán, de egyszerűen valami mindig visszatarott, és – szerencsére – nem hoztam ilyen döntést, inkább csak sodródtam az árral. Tényleg csak akkor olvastam és írtam, amikor kedvem volt, a turnékat is nagyon óvatosan vállaltam be, ez főleg az év első felére volt igaz, amikor havi egy-két turnés bejegyzést produkáltam. Mindez meglátszik az elolvasott könyveim számán is, ami 2022-ben 51 db volt, ami a moly szerint 19824 oldal, sajnos a GoodReadsen nem tudom jelölni az összes elolvasott könyvemet, mert már nem tudok új könyvet hozzáadni az oldalon. Ez a szám egyébként 20 könyvvel kevesebb, mint amennyit 2021-ben olvastam. Az első könyvem 2022-ben a 10 vakrandi, hogy megtaláld a nagy Őt, az utolsó pedig a Csontváros. A legrövidebb könyv 108 oldallal Kirsten Boie Telihold volt aznap könyve, a leghosszabb pedig az Ég és lélegzet háza a maga 872 oldalával.