via konyvesmagazin.hu => eredeti post link
„Azt hiszem, jobb olyan baleknak lenni, aki csinál valamit, mint ha okos vagy ugyan, de túlságosan óvatos ahhoz, hogy bármit is véghez vigyél” – idézi a Museum of Modern Art honlapja Henry Darger szavait. De hogy kerülnek a világ egyik legfontosabb kortárs gyűjteményét gondozó csúcsintézmény honlapjára egy olyan fazon meglátásai, aki azzal töltötte aktív korú éveit, hogy edényeket mosogatott, illetve kötözőpólyákat szortírozott egy chicagói kórház alagsori termeiben? Hát amiatt, mert munkaideje végeztével ez a zömmel kopott katonai zubbonyt viselő, különös alak hazasántikált, és éjszakánként hat évtizeden át egy regényfolyam megírásán, illetve illusztrálásán dolgozott alvás helyett. A tizenötezer, sűrűn gépelt oldalt kitevő, közel háromszáz illusztrációval színesített fantasynél, amelyet Darger tizenhét évesen kezdett el írni, és hat évtizeden át bővítgetett, aligha született hosszabb alkotás a műfajon belül. Henry Darger, a Vivian lányok, a magány, a terápiás írás, az abúzusok és a fantázia szárnyalásának története következik.