Véletlen találkozás szülte a kétszeres cannes-i Arany Pálma-nyertes Jeff Nichols forgatókönyvíró-rendező új filmjét. Több mint húsz éve kezébe akadt Danny Lyon fotóriporter The Bikeriders című könyve, és az élmény azóta nem eresztette. Lyon négy évet töltött nyeregben egy motorosbanda tagjaként, fotózta őket és interjúkat készített velük, ebből született az 1968 óta többször is kiadott könyve. A szerzői filmes Nichols soha nem rajongott a motorokért, ma is rémisztőnek találja őket, másvalami vonzotta a Lyon által bemutatott világban: a hatvanas évekbeli motorosok egy sajátos ellenkultúrához tartoztak, élvezték a törzsi lét nyújtotta összetartozás élményét, míg a vele kapcsolatos illúziók szerte nem foszlottak. A rendező hasonló dolgot tapasztalt fiatal korában Little Rockban, ahol virágzott a punk rock underground.
„A kilencvenes évek közepén én is a punk rock oldalvizein evickéltem – emlékezett vissza Nichols a Den of Geek magazinnak. – A bátyám nyakig benne volt, a haverokkal szaggatták a gitárt, jó értelemben vett amatőr és nyers dolog volt, amit műveltek. Aztán divatba jött a Green Day, és az egész irányzat roppant népszerű lett, így elvesztette szubkultúra jellegét.”
Nichols elmélete szerint a szubkultúra mint jelenség abból az alapvető igazságból fakad, hogy az emberek valamilyen közösséghez akar tartozni, amelynek saját törvénye, esztétikája és stílusa van. „Aztán kinövi magát, és affektált utánzássá válik. Mint amikor a kígyó enfarkába harap.”