A húsvéti dőzsölést a negyvennapos nagyböjt előzi meg, amely Jézus sivatagi böjtjére emlékeztet, és a mértékletességre vezethető vissza. Ekkor nagyon egyszerű ételeket fogyasztanak, de az ételek elkészítését is szigorúan szabályozzák, például van, ahol a nagyböjt idejére külön edényekben főznek. Az utolsó hetet, a virágvasárnaptól nagyszombatig tartó napokat sanyarúhétnek is hívják, a legszigorúbb böjti nap pedig nagypéntek, Krisztus szenvedésének, halálának és temetésének a napja, ekkor a hívek csak háromszor étkezhetnek, húst nem vehetnek magukhoz.
Az ételszentelés egyes helyeken nagyszombat délutánján vagy estéjén történik, máshol viszont húsvét vasárnapján a délelőtti misére mennek a hívek letakart kosárral. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszeredában tartják, ahol több ezren gyűlnek össze a Szabadság téren.
Az ételszentelés hagyománya a VII. századig vezethető vissza, és olyan ételeket érint, mint a sonka, a tojás, a kalács, a torma, a bor, a túró vagy a kolbász. Ezek közül több