Best WordPress Hosting
 

Legényfogásról, szerelemgerjesztőkről és más babonákról

A babona szerint, aki evés közben elejti a kanalát, az ugyanabban az évben meghal, és ha tizenhárman ülnek le egy asztalhoz, valaki még abban az évben pont úgy jár, mintha leejtette volna evés közben a kanalát.

Karácsony estéje számos jóslásra alkalmas étellel kecsegtet. Ha például azt szeretnénk megtudni, hogyan fogják hívni jövendőbeli férjünket, akkor álljunk ki egy falat mákos tésztával a kapuba, s az első arra járó férfi nevéből kikövetkeztethetjük leendő kedvesünk nevét.

Azt mindenki tudja, hogy a mák bőséget hoz, a lencse pedig jólétet teremt. Ám nem csak a lencsének van ilyen természetfeletti képessége. A krumpli például nyersen megtörve eltünteti a szeplőket. A fokhagyma elűzi a démonokat, az ártó szellemeket, valamint a vámpírokat.

Miért szentelik meg az ételt húsvétkor?

A húsvéti dőzsölést a negyvennapos nagyböjt előzi meg, amely Jézus sivatagi böjtjére emlékeztet, és a mértékletességre vezethető vissza. Ekkor nagyon egyszerű ételeket fogyasztanak, de az ételek elkészítését is szigorúan szabályozzák, például van, ahol a nagyböjt idejére külön edényekben főznek. Az utolsó hetet, a virágvasárnaptól nagyszombatig tartó napokat sanyarúhétnek is hívják, a legszigorúbb böjti nap pedig nagypéntek, Krisztus szenvedésének, halálának és temetésének a napja, ekkor a hívek csak háromszor étkezhetnek, húst nem vehetnek magukhoz.

Az ételszentelés egyes helyeken nagyszombat délutánján vagy estéjén történik, máshol viszont húsvét vasárnapján a délelőtti misére mennek a hívek letakart kosárral. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszeredában tartják, ahol több ezren gyűlnek össze a Szabadság téren.

Az ételszentelés hagyománya a VII. századig vezethető vissza, és olyan ételeket érint, mint a sonka, a tojás, a kalács, a torma, a bor, a túró vagy a kolbász. Ezek közül több