Best WordPress Hosting
 

Szerzői jogok a filmvilágban

A filmvilágra vonatkozóan mit foglal magában a szerzői jog?

Ennek a kérdésnek a kibontására Kollarik Tamás oktatótársammal, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docensével két féléves filmjogi kurzust állítottunk össze. Eszerint a szerzői jog védi a filmalkotók jogait, de kötelességeket is megjelöl a produkciós irodák számára. A szerzői jogok és kötelezettségek, feladatok és lehetőségek jól kiépített, logikus rendszerét kínálja az alkotóknak és az irodáknak is.

Mint alkotók kismillió kérdéssel találkozhatunk: milyen szerzői jogok illetnek meg bennünket? Mikor kezdődnek és mennyi ideig állnak fenn ezek a jogok? Amennyiben leszerződtetem a stáb tagjait, kiket illetnek meg a szerzői jogok? Milyen keretek között használhatom fel mások munkáját a filmben? Vannak-e olyan könyvek, filmek, fotográfiák vagy egyéb kulturális termékek, amelyeket már nem véd a szerzői jog?

Szerzői jogok a sajtóban

Mióta léteznek a sajtóban szerzői jogok?

Amióta a nyomtatott sajtó létezik. Az első szerzői jogi jogszabályokat már a modern sajtó megjelenésekor is alkalmazták, sőt nemritkán önálló törvénybe is foglalták őket. Az első törvényi szintű szabályozás 1709-ben, Angliában valósult meg. Ebben csak az írókat részesítették védelemben, 14 évre. Magyarországon az első önálló szerzői jogi törvénynek a 1884: XVI. tc. tekinthető, amelynek előírásai a sajtóra is vonatkoztak. Az önálló jogszabályra való igény azonban már jóval korábban is megvolt. Mint Molnár Antal, a 19. században élt jogtudós és levéltáros írta: „Ha a kovács egy patkót készít, senki sem vonja kétségbe azon jogát, hogy egyedül és kizárólag rendelkezhessék keze munkájának e produktuma fölött. Épen oly világosnak, kétségbevonhatatlannak s sérthetetlennek tekinti napjainkban minden jogállam az írónak s általában a szellemi termelőnek ama jogát is, hogy szellemi munkájának produktuma fölött kizárólag intézkedjék.”

Milyen problémákból adódóan volt szükség a szerzői jogok szabályozására?