Best WordPress Hosting
 

Szerzői jogok a filmvilágban

A filmvilágra vonatkozóan mit foglal magában a szerzői jog?

Ennek a kérdésnek a kibontására Kollarik Tamás oktatótársammal, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docensével két féléves filmjogi kurzust állítottunk össze. Eszerint a szerzői jog védi a filmalkotók jogait, de kötelességeket is megjelöl a produkciós irodák számára. A szerzői jogok és kötelezettségek, feladatok és lehetőségek jól kiépített, logikus rendszerét kínálja az alkotóknak és az irodáknak is.

Mint alkotók kismillió kérdéssel találkozhatunk: milyen szerzői jogok illetnek meg bennünket? Mikor kezdődnek és mennyi ideig állnak fenn ezek a jogok? Amennyiben leszerződtetem a stáb tagjait, kiket illetnek meg a szerzői jogok? Milyen keretek között használhatom fel mások munkáját a filmben? Vannak-e olyan könyvek, filmek, fotográfiák vagy egyéb kulturális termékek, amelyeket már nem véd a szerzői jog?

Szerzői jogok a sajtóban

Mióta léteznek a sajtóban szerzői jogok?

Amióta a nyomtatott sajtó létezik. Az első szerzői jogi jogszabályokat már a modern sajtó megjelenésekor is alkalmazták, sőt nemritkán önálló törvénybe is foglalták őket. Az első törvényi szintű szabályozás 1709-ben, Angliában valósult meg. Ebben csak az írókat részesítették védelemben, 14 évre. Magyarországon az első önálló szerzői jogi törvénynek a 1884: XVI. tc. tekinthető, amelynek előírásai a sajtóra is vonatkoztak. Az önálló jogszabályra való igény azonban már jóval korábban is megvolt. Mint Molnár Antal, a 19. században élt jogtudós és levéltáros írta: „Ha a kovács egy patkót készít, senki sem vonja kétségbe azon jogát, hogy egyedül és kizárólag rendelkezhessék keze munkájának e produktuma fölött. Épen oly világosnak, kétségbevonhatatlannak s sérthetetlennek tekinti napjainkban minden jogállam az írónak s általában a szellemi termelőnek ama jogát is, hogy szellemi munkájának produktuma fölött kizárólag intézkedjék.”

Milyen problémákból adódóan volt szükség a szerzői jogok szabályozására?

A mesterséges intelligencia könyveket eszik reggelire?

Az MI és a könyvtárak

Mihály Eszter, az Országos Széchenyi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központjának igazgatóhelyettese az MI és a bölcsészet kapcsolatát vizsgálva rámutatott arra, hogy az MI nem veszélyes vagy félelmetes technológia, hanem egy olyan eszköz, amely rendkívül hatékonyan segítheti a könyvtárosok munkáját. A könyvtár egyik legfontosabb feladata az információk könnyű elérhetőségének biztosítása, amelyekhez releváns metaadatokra és tárgyszavakra van szükség. Az OSZK egy olyan projektbe kezdett, amelyben a digitalizált anyagokat MI segítségével automatikusan tárgyszavakkal látják el. Egy másikban pedig a régi kézírásos dokumentumokat MI alapú írásfelismerő rendszer segítségével öntik digitális, így könnyen kereshető, kutatható formába. Mindkettő olyan feladat, amelyet emberi erőforrásokkal lehetetlen lenne elvégezni.

Mihály Eszter

Lopással vádolják Guy Ritchie-t, ő tagad

Pereskedés indult az Úriemberek forgatókönyve miatt: Guy Ritchie barátja, Mickey de Hara azt állítja, hogy az ő munkáját másolta le a rendező. A színész és író Mickey de Hara, aki szerepelt Ritchie 1999-es kultfilmjében, a Blöffben is, áprilisban indított pert a londoni Legfelsőbb Bíróságon azt állítva, hogy a rendező nem tartotta be a 2008-as Spíler […]

The post Lopással vádolják Guy Ritchie-t, ő tagad appeared first on Filmtekercs.hu.

Az univerzum lekódolása tíz percben – avagy hogyan forgatja fel az internetet újra és újra a Minecraft titokzatos lezárása?

A kérdéses szöveg jogi háttere azért is vált égetővé, mert a 2011-ben kiadott Minecraft időközben az egyik, ha nem a legnépszerűbb videójáték lett, és mint ilyen, rövidesen dollármilliókat termelő üzletté vált. Az alapötletért és a fejlesztésért felelős Mojang csapatát a Microsoft 2014-ben 2,5 milliárd dollárért vásárolta meg, azonban a End Poem helyzete tisztázatlan maradt. Mint az Gough írásából kiderült, a szöveget felkérésre készítette el, baráti szívességből, szerzői jogdíjban viszont azóta sem részesült. (Kivéve azt a 20 ezer eurós összeget, amit az alkotómunkáért kapott – egy összegben, szerződés nélkül.) Ellenben a szóban forgó tulajdonosváltás idején levélben megkeresték őt annak okán, hogy önként mondjon le minden szerzői jogi vonatkozásról, ami a játékban szereplő írásához kapcsolódik.

Az End Poem körül kialakult vita amellett, hogy újra ráirányította a figyelmet az alkotók, művészek sokszor kiszolgáltatott jogi helyzetére – az utóbbi évekből a legemlékezetesebb talán Taylor Swift esete a korábbi kiadójával –, ösztönzőleg hatott arra is, hogy górcső alá vegyék vagy épp feldolgozzák az írást. Ez az érdeklődés nem véletlen, ugyanis a magyar fordításban Végversként említett mű több sajátossággal is bír. Műfaját tekintve kevéssé a versforma adódhat kapaszkodóként, sokkal inkább egy elbeszélő, filozofikus felhangokat tartalmazó reflexióként ragadható meg, amely két extradimenzionális lény párbeszédéből áll. A beszélgetés során a két lény folyamatosan visszautal a játékosra mint a köztük folyó kommunikáció passzív résztvevőjére, reflektálnak a videójáték világára, annak megteremtésére. De ami talán a legfontosabb: egyértelművé teszik, hogy bár a játék alapvető sajátosságaként a korlátlan szabadság érzését élhette meg a játékos, végül mégis van egy végpontja ennek az élménynek. És bizony fény derül arra is, hogy bár a játékos teljesen önállónak érezhette magát a játék világában eltöltött ki tudja, hány óra során, ez a két lény végig a háttérből figyelte a történéseket.

Elsőre talán nem is gondolunk bele abba, hogy milyen jelentősége lehet egy ilyen írásnak, de ha a Minecraft népszerűségét nézzük, talán közelebb kerülhetünk ehhez: jelenleg 173 millióan játsszák ezt a játékot a világban. Ha ennek a tömegnek csak a töredéke is ér el ahhoz a ponthoz, ahol felbukkan az egyébként átugorhatatlan, megszakíthatatlan szöveg, akkor nem nehéz arra a következtetésre jutnunk, hogy

A Minecraft költője nem adta el versét a Microsoftnak, odaadta hát mindenkinek

Julian Gough zenész-író ott volt a Minecraft hivatalos indulásánál – ő írta a játékosok által csak Végversnek (End poem) nevezett filozofikus zárósorokat, ami a Végzetsárkány legyőzését követően jelenik meg a képernyőn. A több mint hét percen át szkrollozó művet Gough barátja, Markus Persson, a játék tesztverzióját 2009-ben elindító Mojang AB alapítójának kérésére írta. A szerző a Végverset csak a Minecraft narratívájaként emlegeti, amiről sosem született szerződés, így szerzői jogi helyzetét sem rendezték. Gough sem barátjával, sem a többi alapítóval, sem a Minecraftot 2014-ben felvásárló Microsofttal nem jutott dűlőre több mint egy évtizeden át, ezért egy példátlan húzással, minden jogáról lemondva közkinccsé, szabadon felhasználhatóvá tette művét, és egy hosszú Substack-bejegyzésben mesélte el az egész Végvers-történetet barátságról, bizalomról, a nagyvállalatok világáról és dollármilliárdokról.

Narratíva minden idők legnépszerűbb számítógépes játékához

A világ legkelendőbb videójátékából kétszázmillió példányt adtak el, a The Guardian a 21. század első két évtizedének legjobbjává választotta. Népszerűségéhez hozzájárult az egyszerű grafika, a barkácsolási rendszer és az internetes fórumokon – mint a Reddit, a Facebook és a főként a YouTube – közzétett, játékkal kapcsolatos tartalmak. A Minecraft legjellemzőbb vonása a nyolcbites számítógépek grafikáját idéző képi világ, a játékos pedig a blokkokban – kockákban – generált világ elemeit felhasználva és újraalkotva fejlesztheti környezetét.

Mesterséges intelligencia és szerzői jog – a szakértő válaszol

2021-ben benyújtották az EU-ban a világ első mesterséges intelligencia szabályozására vonatkozó rendeletjavaslatot (Articial Intelligence Act – AIA). Ez azóta is egy folyamatosan fejlődő és viták tárgyát képező szabályozási tervezet, amely kockázatalapú osztályozást vezetne be a mesterségesintelligencia-rendszerek területén, azok felhasználását illetően. Ennek jelenleg hogyan áll a kidolgozása? 

A Mesterséges Intelligencia Rendelet (az MI Rendelet) néven emlegetett jogszabály jelenleg még javaslat szinten van, annak elfogadása 2023. év végére várható, és kétéves türelmi idő elteltét követően kell alkalmazni. A digitális technológiák az elterjedésük és a fejlettségük miatt mára jelentős hatást gyakorolnak a mindennapi életünkre. Ennél még jelentősebbek lesznek a jövőben, ezért potenciálisan súlyos szellemi, lelki, anyagi, fizikai, szociális vagy egyéb károkat okozhatnak nekünk, mint felhasználóknak. Ez történhet például manipulatív vagy kizsákmányoló megoldások – úgynevezett sötét mintázatok – használatával, vagy azáltal, hogy a technológiát automatizált döntéshozatalra, esetleg társadalmi osztályozásra használják, amely joghatással járhat ránk nézve. 

Az MI Rendelet a szoftver oldalán ragadja meg ezt társadalmi folyamatot, és az ilyen technológiákat, ez magában foglalja azt, hogy a mesterséges intelligencia felhasználását kívánja szabályozni. A legfontosabb jellemzője, hogy osztályozza az MI-technológiákat, és a „rendes” kategória mellet, nagy kockázatú és tiltott kategóriákat képez. Értelemszerűen a nagy kockázatú kategória fokozottabb megfelelési kötelezettséget fog jelenteni a fejlesztők, forgalmazók és alkalmazók részére.

Hamarosan elveszíti a Disney Mickey egeret

Az amerikai szerzői jogi törvények következtében a Disney hamarosan elveszítheti a kizárólagos jogokat a legemblematikusabb karakterei némelyikére, köztük a kabalafiguraként szolgáló Mickey egérre. Mickey egér 2024-ben válik közkinccsé, majdnem 95 évvel az 1928. október 1-jei megalkotása után – ennyi idő elteltével egy névtelen vagy ál-névtelen művészeti alkotás szerzői joga lejár. Daniel Mayeda, a téma jogász […]

The post Hamarosan elveszíti a Disney Mickey egeret appeared first on Filmtekercs.hu.