Archívum címkék: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Napjainkban számos területen vált kardinális kérdéssé a fenntarthatóság, ezek közül talán az egyik legkiemelkedőbb az élelmiszer-csomagolóipar, ahol a gyártóknak nemcsak a fogyasztóhoz kell eljutniuk termékeikkel, hanem különféle gyártástechnológiai elvárásoknak is meg kell felelniük. Számukra nyújtanak alternatívákat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak új csomagolási innovációkat megcélzó kutatásai.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021-es felmérése alapján, az egy főre jutó csomagolási hulladék 2012 óta növekszik, amely 2018-ban már 138 kilogramm/fő volt.[1] Bár nemzetközi kitekintésben ez a mennyiség az Európai Unió átlaga alatt van – a legalacsonyabb érték (Horvátországé) fele a hazainak, a legmagasabb (Németországé) pedig 227 kilogramm/fővel magasabb, – ennek ellenére a fokozódó globális környezeti problémák miatt az egyes gyártástechnológiáknak elengedhetetlen feladatuk, hogy reflektáljanak a modern élet kihívásaira, elvárásaira. Az egyik ilyen fontos terület az élelmiszer-csomagolóipar, ahol az innováció kulcsfontosságú szerepet játszik annak érdekében, hogy az asztalunkra kerülő élelmiszerek a lehető legfrissebbek és legtovább eltarthatóak legyenek. A Two Sides (nonprofit, globális környezetvédelmi kezdeményezés) 2020-ban, 9 európai ország fogyasztói körében végzett kutatásából kiderül, hogy a vásárlók 44%-a hajlandó többet fizetni egy környezetbarát csomagolásban kapható termékért, 48%-uk pedig kerüli a nem fenntartható forrásból előállított márkák termékeit.[2] De milyen a fenntartható csomagolóanyag? Milyen új csomagolási innovációk vannak jelenleg?

Dr. Szabó-Nótin Beatrix, a MATE Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet egyetemi docense ezekre a kérdésekre reflektálva több olyan csomagolóanyag-innovációval is kísérletezik, amelyek új lépcsőfokra emelhetik a csomagolásokról alkotott elképzeléseinket. „A csomagolásinnovációk sorában kiemelkedő az intelligens csomagolás, amely egy olyan jelzőrendszert takar, amely alkalmas a termék minőségének meghatározására, jelzésére vagy az abban történt változások rögzítésére​. Ezeknek az indikátoroknak a segítségével jelezhetik a megindult romlási folyamatokat tükröző gázok, vegyületek megjelenését vagy az optimális tárolási feltételek megváltozását” – fejtette ki a kutató. Ugyanakkor ide sorolhatók a különböző hőmérsékleti jelzők is, amelyek jelzik a kritikus érték alatti, a kívánatosnál alacsonyabb hőmérsékletet, továbbá a frissességjelzők-, vagy a gyümölcsökön elhelyezett érettségjelzők is.

A mentafajokat több mint kétezer éve használja az emberiség. A borsmentát viszont csak 250 éve. Mégis napjainkban e fajnak van a legnagyobb gazdasági és gyógyászati jelentősége. Felhasználása rendkívül széleskörű. Nagy mennyiségben használja a korszerű gyógyászat, az élelmiszeripar, valamint a kozmetikai ipar egyaránt. A MATE szakértőjének segítségével ismerjük meg közelebbről ezt a különleges gyógynövényt, amelyet 2024-ben az év gyógynövényének választott a Magyar Gyógyszertudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézetéhez tartozó Gyógy- és Aromanövények Tanszékének docense, Dr. Tavaszi-Sárosi Szilvia és munkatársai több éve foglalkoznak különböző eredetű mentaállományok fenntartásával, több mint negyven szabadföldi parcellán.

A borsmenta természetes előfordulása nem ismert. Mai ismereteink szerint Angliából származik, de egyes szerzők szerint a Távol-Keleten alakult ki. A jelenleg hazánkban termesztett populációk angol eredetűek. A borsmenta két másik mentafaj kereszteződésével létrejött úgynevezett fajhibrid, szülővonalai a vízi menta és a fodormenta. A termesztésben a borsmenta két eltérő formája terjedt el, az egyik a fekete vagy vörös menta, a másik a fehér vagy zöld menta. A borsmenta a nemzetségre jellemzően lágyszárú, földalatti módosult hajtásokkal áttelelő, évelő növényfaj.