Best WordPress Hosting
 

Megjelent a hazai könyvtártörténet hiánypótló adattárának utolsó kötete

Dr. Gerő Gyula (1925–2022), a kronológia összeállítója több mint három és fél évtizedig készítette művét. Ennek során a hazai könyvtári szakma szinte egésze segítette adatszolgáltatással és a tételek hitelesítésével. Ő maga sajnálatos módon már nem érte meg e hatalmas mű utolsó részének megjelenését, amely azonban méltó módon őrzi emlékét.

A Magyar könyvtártörténeti kronológia 996–2007 című kiadvány első három kötete 2010-ben jelent meg. Egy-két mondatos krónikaként több mint 16 ezer eseményt örökített meg a magyarországi könyvtárak több mint ezeresztendős történetéből. A kronológia 4. kötete a 2008–2010-es időszak eseményeinek számbavételével, az első három kötet hiánypótlásaival és javításaival folytatta a munkát. Ennek következtében a teljes mű arányosabbá vált; hitelesebb kiindulópontokat, tényeket kínált az előző évszázadok kutatóinak.

A legújabb, 5. kötet szintén tartalmazza az első négy kötet pótlásait, valamint az 1954 és 2012 közötti időszakból kitüntetett könyvtárosok felsorolását. Az új kiadványemlítésekkel együtt számítva a kronológia a legnagyobb, egy tömbben közölt magyar könyvtártudományi-könyvtártörténeti bibliográfia. Statisztikai adatokat is megemlítve az 5. kötetben közölt 1500 új tétellel együtt az eseményleírások dátumainak száma 20310, a személyeké összesen 6480, az intézményeké pedig 4934. A kiadványok száma 2708-ra nőtt az új kötettel.

Kétszázötven javaslat történelmi filmre

Deák-Sárosi László filmesztéta maga is a nemzeti könyvtár munkatársa, annak fotó- és videóarchívumában dolgozik. Az archívum anyagaiból filmes beszélgetések részleteit láthattuk, köztük azt, amit Szőts Istvánnal, az Emberek a havason című alkotás rendezőjével folytattak. A hetvenes években interjú készült Amerikában Szent-Györgyi Alberttel, amit leforgathattak ugyan a magyar filmesek, de forgalomba a cenzúra miatt már nem kerülhetett. Szerencsére az archívum őrzi, és a Nobel-díjas tudós olyan történelmi eseményekről emlékezik meg benne, mint a kiugrási kísérlet támogatására alakult szervezkedés 1943-ban. Ugyancsak a könyvtárban őrzött dokumentum Molnár Sándor, Teleki Pál közvetlen munkatársának legépelt visszaemlékezése. Ezt Jelenczki István filmrendező használta fel történelmi dokumentumfilmjéhez.

Szabó Győző példaként hozta fel Várkonyi Zoltán híres Jókai-adaptációit, amelyek ma is megállják a helyüket, és játsszák őket a tévében a nemzeti ünnepeken. Egyik javaslata A jövő század regénye című Jókai-mű megfilmesítése, amelyben az író még Verne előtt megjósolta a repülőgépet. Villanyrepülők csatáznak benne, és az első világháború meg a bolsevik diktatúra is szerepelnek látomásaiban. E regényt már Szörényi László irodalomtörténész is javasolta megfilmesítésre.

Jenei Miklós történelemtanárként a gyakorlatból tudja: egy

Ingyenes családi programok a Széchényi Könyvtárban

2022. május 14-én (szombaton) változatos programokkal várja a családokat Magyarország nemzeti könyvtára, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK). A rendezvény kettős apropója, hogy május 14-e a Nemzeti Örökség Intézete által indított Történelmi és Nemzeti Emlékhelyek Napja országos programsorozatának idei dátuma, május 15. pedig az ENSZ Közgyűlése által 1993-ban meghirdetett nemzetközi nap a család mint a társadalom alapintézménye tiszteletére.

A két jeles nap alkalmából olyan programokkal készülünk, amelyek egyrészt bemutatják a nemzeti könyvtárt és kincseit, másrészt tartalmas időtöltést biztosítanak az egész család számára.

Bejárhatják velünk a könyvtár emeleteit, kalandozhatnak a gyerekekkel a sötét raktárakban, kurátori vezetéssel megtekinthetik a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal kéziratai ihlette és a történetük köré épített kiállításunkat. Bemutatunk egy eredeti Landerer és Heckenast-nyomdagépet; látogatóink saját kezűleg nyomtathatják ki a Nemzeti dalt.