Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: országos széchenyi könyvtár

A zirci műemlék könyvtárba kerül Borsa Gedeon hagyatéka

Közzétette szerző

A Zirci Ciszterci Apátságot III. Béla király alapította 1182-ben. Az első szerzetesek Clairvaux-ból érkeztek, és a rendi határozatok értelmében már hoztak magukkal könyveket, így regulát, liturgikus naptárat (kalendáriumot), lelki olvasmányokat (Bibliát, egyházatyák és ciszterci írók munkáit), valamint egyházi és világi tudományokhoz szükséges műveket. A zirci monostor a pilisivel a Magyar Királyság két legnagyobb ciszterci apátsága volt a középkorban. A kutatások szerint egy ilyen apátság könyvtárában a kódexek száma százra becsülhető.

A zirci monostor virágkorát a 13. században élte, jó gazdálkodása lehetővé tette, hogy 1232-ben horvát területen egy új apátságot alapítson (Gotó, ma Kutjevo). A 15. század az apátság történetében már a hanyatlásról szólt: csökkent a szerzetesek száma, az anyagi és lelki irányítás gubernátorok, majd kommendádorok kezébe került. Írásos emlékei, oklevelei a török időkben nyomtalanul eltűntek. Legkésőbb 1552-ben, amikor a törökök elfoglalták Veszprémet, elnéptelenedett.

Az apátsági templomot 1732-ben kezdték építeni a sziléziai Heinrichauból érkező ciszterci barátok. Az építéshez felhasználták az akkor már romos állapotban lévő középkori épületek köveit. A különlegesen szép, országosan is kiemelkedő jelentőségű templom főoltára Magyarország legnagyobb, barokk stílusban készült oltárépítménye. Az épület büszkélkedhet a kor egyik legjelentősebb művészének, Franz Anton Maulbertschnek két festményével is. Egyedülálló a templom két orgonája: a szentély-orgona a szerzetesek imáját kísérte, míg a karzat német romantikus hangszere a liturgiát szolgálta, s szolgálja ma is. A 2005-ben befejeződött restaurálás óta a templombelső eredeti pompájában látható. Az apátság épülete és az épületben található könyvtár nem csupán műemlék, idegenforgalmi látványosság is: az 1982-ben, alapításának nyolcszázadik évfordulóján basilica minor rangot nyert templom egy élő szerzetesközösség liturgikus otthona.

PostPin It!

Hogyan születik újjá egy ötszáz éves kiadvány?

Közzétette szerző

A könyvrestaurátori műhely az OSZK mélyén található – hosszú folyosókon, kopottas liftekkel haladunk lefelé, míg egyszer csak oda nem érünk. Itt már szűkek, résszerűek az ablakok, megvilágítást inkább a lámpák, mint a délelőtti napfény ad, de Horváth Diána irodájából éppen a Dunára nyílik kilátás.

– Romantikusan hangzik, hogy az ember könyvrestaurátor, és van, amikor tényleg ilyen, amikor egy korvinával vagy ősnyomtatvánnyal foglalkozunk, de nemcsak restaurálunk, hanem megelőző- és tömegfeladatokat is ellátunk – kezdi Horváth Diána. Megőriznek, felméréseket végeznek, támogatják a feldolgozómunkát, raktározási feladatokat, tanácsokat adnak a tárolásra, képzik a kollégákat, hogy mire figyeljenek munkájuk során, melyek azok a szakmai fogások, amelyekkel még sok-sok generációnak megőrizhetik az állományt.

Ha egy restaurátor kézhez kapja az adott dokumentumot, felméri az állapotát, megtervezi a munkát, vizsgálatot kell végeznie: anyagvizsgálat, rostvizsgálat, meg kell néznie a papír, a bőr anyagát, egyszerűen mindent, ami egy ilyen tárgynál felmerülhet – meséli Horváth Diána. A könyv rengeteg anyagot vonultat fel. Mindenki a papírra asszociál, de a hordozó lehet pergamen is. A tintáknak, festékeknek is sok fajtájuk van, ezeket is ismerni kell, ahogy a kötésfajtákat és azok anyagát is: arany, selyem, bőr, pergamen. Sokrétű tudás szükséges hozzá. – Egy restaurátornak készítéstechnikai alapismeretei, kémiai és anyagismerete van. Minden az állapotfelméréssel kezdődik, ez határozza meg a restaurálási eszközöket, anyagokat, technikákat. Nem arról van szó, hogy megkapom a tárgyat és nekiesek a munkának, hosszas tervezés előzi meg. Fotódokumentáció is készül, minden munkafolyamatot rögzítünk – árulja el a könyvrestaurátor. Egy ilyen komplex szakma elsajátítása három évet vesz igénybe, azonban Horváth Diána kijavít: amikor ő tanult, a képzést megelőzte egy hároméves alapképzés, és még könyvkötő képzettséggel is kellett rendelkezni – ha összeadjuk, kijön a kilenc év. Nagyjából, mint az orvosi képzés esetében.

PostPin It!

Az egykori imakönyvekből kiolvasható a középkori ember gondolkodása

Közzétette szerző

A Széchényi Könyvtár Kézirat- és Régi Nyomtatványok Tára számos 15–16. századi imádságos könyvet őriz. Mint Korondi Ágnes, az intézmény kutatója elmondta, az imakönyvek ebben a korban mindig tükrözik azoknak a közösségeknek vagy magánembereknek az igényeit, amelyeknek vagy akiknek a megrendelésére készültek, ezért rendkívül változatos a minőségük, a kiállításuk és olykor a tartalmuk is.

A könyvtár gyűjteményében vannak díszes franciaországi és németalföldi hóráskönyvek, amelyek gazdagon illusztrált, sokszor egészen pici könyvecskék, amelyek előállításába rengeteg szakértelem és művészi inspiráció épült be. Másrészt vannak egészen ad hoc jelleggel létrehozott, néhány leveles-lapos kéziratocskák, akár egy nyomtatvány előzéklapjaira bemásolt imafüzérek, amelyek egy adott ember számára voltak valamiért fontosak. Ezek között középúton helyezkednek el azok az alig díszített magyar és német nyelvű imakönyvek, amelyek főként a 15. században, a 16. század elején készültek valamilyen közösség vagy magánember napi használatára. Ezek nem a megjelenésük, hanem a szövegeik miatt fontosak, hiszen olvasóik életébe illeszkedve a korabeli spirituális igényekhez igazodtak, és a mindennapokban megvalósítható lelkiséget közvetítették.

Az egyik legkorábbi magyar nyelvű imakönyv a Kinizsi Pál feleségének készült Festetics-kódex, ami a nyelvemlékkódexek között kivételesen igényesen kiállított, drága kézirat, ugyanis pergamenre másolták, és több lapját gazdagon díszítették. Különösen a kezdő oldalai ismertek, ahol Szűz Mária a kis Jézussal nagyon szép, növényi ornamentikával díszített keretben, Napba öltözött asszonyként szerepel.

PostPin It!

2026-ra digitális formában lesz elérhető százötven év összes magyar statisztikai adata

Közzétette szerző

A KSH a magyar közigazgatás egyik nagy hagyományokkal rendelkező intézménye, amelyet 1867-ben Keleti Károly hozott létre. Küldetése a tényeken alapuló döntéshozatal, a tudományos kutatás és a társadalom szereplői közötti párbeszéd támogatása hiteles és megbízható adatokkal, elemzésekkel. A KSH a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény értelmében a gazdaságra, társadalomra, népességre és környezetre vonatkozó hivatalos statisztikai adatok mellett azok értelmezését támogató információkat, elemzéseket, gyorsjelentéseket, módszertani leírásokat, grafikonokat, térképeket tesz közzé, és az így nyert tudást megosztja a felhasználókkal.

A KSH Könyvtár feladata országos szakkönyvtárként a hazai statisztikatudomány szakirodalmi információs bázisának folyamatos fejlesztése, a statisztikával kapcsolatos tudományos és gyakorlati információs igények naprakész kielégítése, statisztikatörténeti és történeti statisztikai kutatások végzése és tudományos igényű kiadványok készítése a hazai statisztikai tudomány és gyakorlat fejlődésének elősegítése érdekében – írták.

Az OSZK kultúrstratégiai intézményként a magyar írott kulturális örökség gyűjtője, őrzője és közreadója, Közép-Európa legnagyobb digitalizáló központjának működtetője, ahol havonta több mint egymillió oldalnyi dokumentumot dolgoznak fel – olvasható a közleményben.

PostPin It!

A mesterséges intelligencia könyveket eszik reggelire?

Közzétette szerző

Az MI és a könyvtárak

Mihály Eszter, az Országos Széchenyi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központjának igazgatóhelyettese az MI és a bölcsészet kapcsolatát vizsgálva rámutatott arra, hogy az MI nem veszélyes vagy félelmetes technológia, hanem egy olyan eszköz, amely rendkívül hatékonyan segítheti a könyvtárosok munkáját. A könyvtár egyik legfontosabb feladata az információk könnyű elérhetőségének biztosítása, amelyekhez releváns metaadatokra és tárgyszavakra van szükség. Az OSZK egy olyan projektbe kezdett, amelyben a digitalizált anyagokat MI segítségével automatikusan tárgyszavakkal látják el. Egy másikban pedig a régi kézírásos dokumentumokat MI alapú írásfelismerő rendszer segítségével öntik digitális, így könnyen kereshető, kutatható formába. Mindkettő olyan feladat, amelyet emberi erőforrásokkal lehetetlen lenne elvégezni.

Mihály Eszter

PostPin It!

Könyvtár a magasban – szétszóratott kincsek

Közzétette szerző

Zsupán Edina klasszika-filológus tizenöt éve kutatja a corvinák történetét Magyarország nemzeti könyvtárában, a Budavári palotában található Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK). Latin- és ógörögtudásának egyaránt hasznát veszi, hisz Mátyás könyvtárának jelentős részét ezen a két nyelven írt kéziratok teszik ki (főként az előbbi). Ma csupán az eredeti könyvállomány körülbelül tíz százaléka ismert és azonosított, 235 tétel a világ egyéb jeles könyvtáraiban található. A hazánkban fellelhető 55 kötet legnagyobb részét az OSZK őrzi, amely nemcsak gazdagon illusztrált, informatív honlapján, a Corvina-program részeként, hanem időszaki kiállításokon is igyekszik bemutatni a fényérzékeny, féltett gyűjteményt.

– Corvinának azokat a kódexeket, tehát kézzel írott könyveket nevezhetjük, amelyekről bizonyítható, hogy megfordultak Mátyás könyvtárában. A díszkódex lapjának anyaga pergamen, állati bőr, mely időtállóbb, mint a papír. A lapokon egyesével dolgoztak, lehetőleg minden munkafolyamatot más végzett. A másoló megvonalazta a lapot, tintával megírta a szöveget, kihagyva benne a díszítések helyét. Ezután került sor az aranyozásra, majd a minátorok, gyakran többen is, kidíszítették, illuminálták a kódexet. A kódexfestők mesterségéhez tartozott, hogy megtanulták előállítani maguknak az ásványi anyagokból készült festékeket. Csak ezután fűzték egybe és vágták körbe a lapokat, melyeket fatáblák közé szorítottak. A kötéstáblákra bőrkötés került, melyeket poncolással (ütésmintákkal való díszítéssel) és csatokkal is elláttak.

– Mátyásnak kétféle, aranyozott bőr és egy még ennél is drágább, lila bársony, úgynevezett veluto morello díszkötést készítettek. Az egységesítés esztétikai szempontokat követett, és nem tartalmiakat – vélekedik a kutató –, hisz a lila bársony 15. századi, belül fehér indafonatos könyvekre került, amelyeket még nem Mátyásnak készítettek, de ilyen módon később „corvinásítottak”. Ezekben a könyvekben a belső díszítés üde és letisztultabb színvilágú, mint később a budai királyi könyvkészítő műhelyben készült kötetek sötétebb, kékes tónusú és gazdagon aranyozott képei. Talán úgy gondolták, hogy a légies, könnyed növényi ornamentikához nem illenek a nehéz, súlyos bőrkötések.

PostPin It!

Történetek a kastélykönyvtárból

Közzétette szerző

A több mint 250 éves könyvtár alapítója az első keszthelyi Festetics Kristóf volt, aki 1745 és 1750 között felépült kastélyában „könyvesházat”, azaz könyvtárszobát létesített, ahol két, falba épített szekrényben kaptak helyet főként jogi, politikai és történeti könyvei.   Fia, Festetics III. Pál jelentősen gyarapította az állományt, kezelésére könyvtárost alkalmazott. Sokat áldozott metszetek gyűjtésére, és ő rakta le a hírlaptár alapjait is. A törzsállomány jelentős részét azonban fia, Festetics I. György gyűjtötte.  1799 és 1801 között ő építtette és rendeztette be a könyvtári épületrészt – meséli  Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. 

A díszes könyvtárterem berendezése Kerbl János keszthelyi asztalos munkája. György a néhány ezer kötetes könyvtárat a magyar irodalom és tudomány közreadott művei mellett a felvilágosodás korának filozófiai irodalmával, gazdasági szakmunkákkal, továbbá jelentős hírlap- és folyóiratanyaggal gyarapította. Az ő idejében a könyvállomány megötszöröződött. Könyvtárát az elsők között nyitotta meg a szűkebb nyilvánosság, azaz a Georgikon tanárai, hallgatói számára. Szabályozta a könyvtár használatát, és a felbecsülhetetlen értékű könyveket művészien díszített bőrbe köttette. 

A könyvállomány a második világháborúig ötvenezer kötetre gyarapodott. A keszthelyi az ország legnagyobb főúri magánkönyvtára volt, és az egyetlen, amely a háború során nem károsodott. A gyűjtemény megmenekülése annak köszönhető, hogy miután a Vörös Hadsereg 1945. március 30-án megszállta Keszthelyt, a szovjet városparancsnok a Festetics család alkalmazottainak közbenjárására befalaztatta a könyvtárat és a mellette lévő néhány helyiséget, így a könyvtárterem és kincsei nem estek áldozatul a fosztogatásoknak. Kárt mindössze egy, a könyvtár ablakán becsapódó lövedék okozott, amely megsemmisítette a terem közepén álló íróasztalt, és a szétcsapódó repeszek mintegy harminc könyvön hagytak nyomot. 1948-ban a könyvtár állami tulajdonba és az Országos Széchényi Könyvtár kezelésébe került, a Festetics I. György által szervezett írótalálkozók emlékére ekkor kapta a Helikon nevet.

PostPin It!

A múlt megszólaltatása – az 550 éves Budai krónika és hasonmás kiadása

Közzétette szerző

A Széchényi könyvtár podkasztsorozata ötödik adásában  Schöck Gyula könyvművésszel és Farkas Gábor Farkas művelődéstörténésszel beszélgetett Tóth Péter. Témájuk a Magyarországon nyomtatott első könyv, az idén ötszázötven éves Budai krónika és készítője, Andreas Hess története, valamint a jubileumi hasonmás kiadás létrehozásának folyamata volt. Ha velük tartunk, olyan beszélgetésben lesz részünk, amely megérteti, mit jelent a múlthoz a szokásosnál intenzívebben, élményszerűbben kapcsolódni. Méghozzá két irányból: a történelem alapos tanulmányozása révén és régi tárgyak faggatásával. A Budai krónika ugyanis, amely Hess munkájaként ránk maradt, magán hordozza és emlékezetünkbe idézi a Mátyás-kori Magyarország viszonyait, köztük viharos eseményeit.

Hess, mint megtudjuk, peches volt, amikor igen mondott a magyarországi meghívásra, és Rómából Budára érkezett, hogy nyomdát nyisson.

Vitéz János ugyanis, aki hívta, a király elleni összeesküvés fejeként időközben házi őrizetbe kerül, aztán meg is hal, így aztán kérdésessé válik, hogy Hess egyáltalán megvalósíthatja-e a tervét, és ha igen, kire számíthat támogatóként. Vagyis a kor viszonyainak alaposabb megismerése révén kiderül: első nyomtatványunk létrejöttének voltak számunkra is teljesen átélhető, emberközeli elemei. A könyvművész által elmondottak pedig azt teszik világossá, hogy milyen kimagasló mesterségbeli tudás és műveltség kellett annak idején egy efféle könyv elkészítéséhez, vagyis a kultúra hétköznapi hősét ismerhetjük fel Andreas Hessben. Farkas bátornak, vagánynak nevezi, és valóban: jócskán kellett annak idején kalandvágy ahhoz, hogy valaki Rómából „az isten háta mögötti” Magyarországra utazzon, még ha szép karrier ígéretével is.

PostPin It!

Könyvnyomtatás 550 – Az egységes tipográfia mint a modern könyvnyomtatás kezdőpontja

Közzétette szerző

A mai automatizált technológiák általi gyártás, az ipari előállítás méretei és a fogyasztói társadalom működése afelé terelték az emberek könyvekhez fűződő kapcsolatát, hogy mint „készárut” leemelhetik a könyvesbolt polcairól, és mint szellemi értékkel bíró használati tárgyat, hazavihetik a saját könyvespolcukra. És bár a könyvnyomtatást sokan és sokféleképpen temették már az elmúlt évtizedekben, a fizikai könyvek, velük együtt a nyomdák mégis velünk maradtak.

Hogy előállítási körülményeik reflektálatlanul állnak a hétköznapokban, annak éppen az lehet az oka, hogy a könyv maga a hétköznapjaink szerves részévé vált. Ha el is töprengünk rajta, hogy elkészültéhez milyen stádiumokon kellett átesnie az író által a kiadóhoz leadott nyers szövegnek – például szerkesztés, jóváhagyás, tördelés, illusztrálás, tipográfia megválasztása –, mely folyamat végén kikerül olvasmányélményünk tárgya, nem valószínű, hogy röpke kérdőfoszlánynál tovább jutunk. Holott a részletek mögött jó esetben gondos tervezés, kritikus döntések sorozata húzódik meg.

Például valószínűleg ritkán gondolkozunk el azon, hogy mi alapján választja meg a könyvkiadó, a nyomda vagy épp a szerző az adott szöveg betűtípusát. Apróság, mégis alapvetően meghatározza ez a tényező az olvasással való kapcsolatunkat – jelentősége pedig jobbára csak akkor tűnhet fel, ha valamilyen oknál fogva nem megfelelő tipográfiával kiadott nyomtatványt veszünk a kezünkbe. A funkcionális vonatkozásokon túl – nevezetesen, hogy olvasható legyen, és hogy a kiadás nyelvének minden írásjel- és betűkaraktere egységesen lejegyezhető legyen – ott van az esztétika kérdése is. Ne csak olvasható, de jólesően olvasható is legyen az adott kötet: ez a minimum elvárásunk egy könyvvel szemben.

PostPin It!

550 éves a magyar könyvnyomtatás – Magyar Kultúra lapszámbemutató az OSZK-ban

Közzétette szerző

A rendezvényen Heinczinger Mika, a Liszt-díjas Misztrál együttes alapító tagja is közreműködött.

Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója köszöntőjében elmondta: az idén 550 éves Budai krónika kultúránk gazdagságára, a magyar könyvnyomtatás történetére mutat rá és alkalmat ad arra, hogy számot vessünk kultúránk helyzetével. A Magyar Kultúra magazinról hangsúlyozta: a rendszeresen megjelenő tematikus magazin értékközvetítő, a könyvet fókuszba helyező lapszámában pedig a nemzeti bibliotéka is helyet kap. (Rózsa Dáviddal a témában készült interjú a Magyar Kultúra 2023/5. számában itt olvasható.)

Farkas Gábor Farkas, az Országos Széchényi Könyvtár művelődéstörténésze

PostPin It!

„Mindig szükség lesz olyanokra, akik eligazítják az érdeklődőket az információözönben”

Közzétette szerző

Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával Leczo Bence beszélgetett a Magyar Kultúra magazin oldalán.

Az OSZK nemcsak könyvtár, de közösségi tér is. Hogyan tud megfelelni az intézmény a 21. század kihívásainak?

Sokszor beszéltem arról, hogy a nemzeti könyvtárnak nemzeti küldetése van, vagyis mindenkihez szólnia kell. Ha komolyan vesszük az üzenetet, akkor az OSZK nemcsak a kutatóinké, nemcsak azé az egyetemi hallgatóé, aki eljön a budai Várnegyedbe, hanem azoké is, akik vidéken, határainkon túl, a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában élnek. A nyitottság a jó irány. Ha mindenkihez szólni akarunk, akkor minden korosztályt meg kell szólítanunk. A családokat, azokat is, akik nem kutatóként érdeklődnek a nemzet írott öröksége iránt. Érthetően, érdekesen és figyelemfelkeltően kell beszélnünk arról, amit csinálunk. Az itt őrzött kultúrkincsek élvezete és ismerete, a bennük való elmélyedés lehetősége mindenkit megillet. Ha nem digitalizálnánk, ha nem építenénk tartalomszolgáltatásokat, akkor nem tudnánk eljutni a közönségünkhöz. Ha nem lenne állandó kiállításunk, akkor nem lennénk képesek keresztmetszetet adni a magyar írásbeliség történetéről és arról, hogy mit is csinál az Országos Széchényi Könyvtár. Az utóbbi években ezzel foglalkozunk, és a fő cél az, hogy mindenkihez eljussunk.

PostPin It!

Ötszázötven éves az első Magyarországon nyomtatott könyv

Közzétette szerző

„Óriási és sok napot igénylő munkát vállaltam magamra, tudniillik Pannónia krónikájának kinyomtatását, tehát olyan munkát, amely hitem szerint minden magyar ember számára kedves és szívderítő” – írja 1473-ban Hess András a Budai krónika előszavában. A krónika megjelenésének 550. évfordulójára készülő Országos Széchényi Könyvtár kiállítása és a krónika új kiadása kapcsán Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész mesél az első magyar nyomtatott könyvről.

A Budai krónika a legrégibb nyomtatott kiadványunk. Ismeretesek-e előzményei Magyarországon a könyvnyomtatásnak?

Nem. Bár korábban már kerültek be az országba nyomtatott könyvek, de nagyon fontos, hogy ez a világszerte tíz példányban fennmaradt kiadvány az első Magyarországon nyomtatott könyv, amely a feltehetően 1471 késő tavaszán Budára érkezett Hess András nyomdájában készült.

PostPin It!

Több száz Petőfi-kézirat vált elérhetővé az OSZK online adatbázisában

Közzétette szerző

Az online adatbázisban mától elérhetővé váltak az intézményben őrzött Petőfi-hagyaték legmarkánsabb részei, köztük a költő versei, levelei, rajzai, valamint feleségének, Szendrey Júliának a naplója – hangzott el az esemény alkalmából rendezett szerdai sajtótájékoztatón Budapesten.

Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója az esemény alkalmából felidézte, hogy a nemzeti könyvtár 2021-ben indította el Copia nevű digitális tartalomszolgáltatását. Ismertetése szerint szolgáltatásukban eddig a Babits-levélhagyaték mintegy 2500 és a Kölcsey-fond 115 kézirata volt hozzáférhető. Mától pedig a kézirattárban őrzött több mint 400 Petőfi-vers és csaknem 80 levél kézirata, a költő rajzai, valamint Szendrey Júlia Petőfi feljegyzéseit is tartalmazó naplója is hozzáférhetővé vált.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója az Országos Széchényi Könyvtárban tartott sajtótájékoztatón.

PostPin It!

Nyílt napot tart az OSZK, érdemes benézni

Közzétette szerző

Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) március 15-én tartandó nyílt napon megtekinthető többek között az Esszencia című állandó kiállítás is, amelynek egyik hangsúlyos része a Vershaza-terem, ahol a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal autográf kézirataival, a nemzeti könyvtár gyűjteményének kivételesen értékes darabjaival találkozhatnak a látogatók.

Az OSZK közleményében kiemeli, hogy a kiállítás a magyar nemzeti azonosságtudat három ikonikus alkotásának nemesmásolata mellett a versek eredeti kéziratát, legfontosabb kiadásait, illetve azok történetét, utóéletét is bemutatja, a tárlathoz kapcsolódva pedig az OSZK Digitális Bölcsészeti Központja (DBK) elkészítette a művek digitális szövegkiadásait is.

A DBK honlapján, a dHUpla – Digitális Bölcsészeti Platformon láthatók és meghallgathatók a három vers legkorábbi fogalmazványai, kéziratok, első nyomtatásban megjelent kiadások, valamint a Himnusz megzenésítésére készült pályaművek eredeti kottái és hanganyagai is. A DBK a nemzeti könyvtár egyik legfiatalabb szervezeti egysége, amelynek egyik legfontosabb feladata, hogy egységes irodalomtudományi és nyelvtechnológiai kutatói felületet fejlesszen.

PostPin It!

Elhunyt Borsa Gedeon

Közzétette szerző

Borsa Gedeon Budapesten született 1923. október 11-én. Ügyvédnek készült, a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg jogi diplomáját 1945-ben. Rövid ideig kiskereskedőként próbálta eltartani magát, majd amikor a politikai helyzet rosszra fordult, széles körű humán műveltségét kamatoztatva az Országos Könyvtári Központ, a Népkönyvtári Központ, majd 1954-ben az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lett – papíron 1983-ban, ténylegesen 2013-ban bekövetkezett – nyugdíjba vonulásáig.

„Munkássága kezdetén jelentős érdemei voltak az államosított könyvanyag megmentése és tudományos rendezése terén, majd az OSZK állománygyarapításának irányítását végezte. De Borsa Gedeon (a régi könyveseknek országhatáron innen és túl Gida bácsi) mindenekelőtt a régi könyves szakma doyenje volt, akinek nevét ismerik a világ minden szegletében, ahol ősnyomtatványokat őriznek, legyen az közgyűjtemény vagy magánbibliotéka.

Hungarikakutatásai során bejárta a világot, és nem ismert lehetetlent sem Salt Lake Cityben, sem Berlinben.

PostPin It!

220 éve alapították az Országos Széchényi Könyvtárat

Közzétette szerző

Széchényi Ferenc 1802 márciusában nyújtotta be folyamodványát a bécsi magyar kancelláriához azt kérve, hogy könyvtárból, kézirat-, metszet-, térkép-, címerkép- és éremanyagból álló gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az irat a budai helytartótanácshoz került, ez néhány kiegészítéssel visszaküldte a kancelláriához, amely felszólította Széchényit az ajándékozó okirat kiállítására. Az ajándékozó-alapítólevelét november 25-én adta be a bécsi kancelláriához, I. Ferenc másnap aláírta és kiadatta az ünnepélyes királyi oklevélbe foglalt alapító okmányt.

Ez az esemény jelentette Magyarország nemzeti könyvtárának születését.

A könyvtár a pesti pálos kolostor épületében 1803. augusztus 20-án nyílt meg, ünnepélyes felavatására 1803. december 10-én került sor, amikor Széchényi személyesen adta át könyvtárát József nádornak. A gyűjtemény mintegy 13 ezer nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címerképet, metszetet és pénzérméket tartalmazott.

PostPin It!

Az OSZK déli olvasóterme egészen pazar lett

Közzétette szerző

Átadták pénteken az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) felújított déli olvasótermét, az olvasók a jövő héttől használhatják újra a jelentős átalakuláson átesett termet.

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében hangsúlyozta: nagyobb szükség van a könyvtárakra, mint korábban, és nagyobb szükség van arra, hogy az itt jelenlévő szaktudás, kutatói segítség mellénk álljon akkor is, ha laikusként érdeklődünk valami iránt, és akkor is, ha komoly kutatási munkát végzünk.

Újra nagy szerepe van annak, hogy a könyvtárak munkatársai segítsék az ország kutatásainak minél sikeresebb megvalósítását – fogalmazott, hozzátéve: az OSZK mint az ország, a nemzet könyvtára, viszi a fáklyát, jó projektekkel áll elő.

PostPin It!

Gépi kézírásfelismerő modell készült az Országos Széchényi Könyvtárban

Közzétette szerző

Az úgynevezett HTR- (Handwritten Text Recognition-) modellt az Országos Széchényi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központja (OSZK DBK) hozta létre, és mindenki számára elérhetővé tette a Transkribus nevű szoftver komponenseként. Alapját Kiss József, a 19–20. század fordulóján élt magyar költő, a Nyugat előfutáraként számon tartott A Hét című hetilap szerkesztőjének szakmai és személyes levelezése képezi.

Kiss József levele Fenyő Miksához, a keretben a végeredmény a kézírásfelismerő modell futtatása után, pirossal jelölve az ejtett hibák. Forrás: OSZK DBK

A kézírásfelismerést mesterséges intelligencián alapuló algoritmus végzi. Ezt először be kell tanítani, hogy a különböző kézírásokat felismerje, majd a megadott minták alapján felépít egy modellt, amellyel képessé válik arra, hogy egy általa ismeretlen, még nem látott kézírásképet is értelmezzen. Minél többféle anyagon tanítjuk, annál jobban teljesít különböző szövegeken. A jelenlegi modell először Kiss József írásán, majd a levelezőpartnerek vegyes kézírásán tanult.

PostPin It!

Megjelent a hazai könyvtártörténet hiánypótló adattárának utolsó kötete

Közzétette szerző

Dr. Gerő Gyula (1925–2022), a kronológia összeállítója több mint három és fél évtizedig készítette művét. Ennek során a hazai könyvtári szakma szinte egésze segítette adatszolgáltatással és a tételek hitelesítésével. Ő maga sajnálatos módon már nem érte meg e hatalmas mű utolsó részének megjelenését, amely azonban méltó módon őrzi emlékét.

A Magyar könyvtártörténeti kronológia 996–2007 című kiadvány első három kötete 2010-ben jelent meg. Egy-két mondatos krónikaként több mint 16 ezer eseményt örökített meg a magyarországi könyvtárak több mint ezeresztendős történetéből. A kronológia 4. kötete a 2008–2010-es időszak eseményeinek számbavételével, az első három kötet hiánypótlásaival és javításaival folytatta a munkát. Ennek következtében a teljes mű arányosabbá vált; hitelesebb kiindulópontokat, tényeket kínált az előző évszázadok kutatóinak.

A legújabb, 5. kötet szintén tartalmazza az első négy kötet pótlásait, valamint az 1954 és 2012 közötti időszakból kitüntetett könyvtárosok felsorolását. Az új kiadványemlítésekkel együtt számítva a kronológia a legnagyobb, egy tömbben közölt magyar könyvtártudományi-könyvtártörténeti bibliográfia. Statisztikai adatokat is megemlítve az 5. kötetben közölt 1500 új tétellel együtt az eseményleírások dátumainak száma 20310, a személyeké összesen 6480, az intézményeké pedig 4934. A kiadványok száma 2708-ra nőtt az új kötettel.

PostPin It!