Rendkívül színes az irodalmi tevékenységed. Húszéves korod óta jelennek meg írásaid különböző irodalmi, művészeti lapokban, és tíz verseskötetedet, prózai művedet adták ki. Hogyan indultál?
Debrecenbe jártam középiskolába, egy kis kanyarral mégis Miskolcon kezdtem meg az egyetemet magyar szakon. Mivel már korábban is írogattam, ezért tudatosan kerestem a lehetőséget, hogy hasonló érdeklődésűek közé kerüljek. Végül a Vass Tibor költő által alapított Új Bekezdés alkotócsoportban találtam meg a helyem. Neki mutattam meg először a verseimet. Kritikáival, javaslataival sokat segített az elindulásban. Nem sokkal később elkezdtem publikálni különböző lapokban, például a Déli Hírlapban vagy az Észak-Magyarországban, majd 1997-ben az első verseskötetem, a Hoz is megjelent.
Akkoriban költözött haza az emigrációs lap, a Magyar Műhely több alkotója is: Papp Tibor, Nagy Pál, Bujdosó Alpár. Ez az avantgárd szellemiségű csoport nagyon felszabadítóan hatott rám. Ráébresztett arra, hogy nyugodtan lehet a határokat feszegetni, hiszen nemcsak a szapphói strófában írt költeményeknek van létjogosultságuk, hanem más kifejezési formák, akár szabadversek is léteznek. Talán ma már nem vagyok annyira avantgárd, újító, mint akkoriban, de azért most is folyamatosan keresem az újdonságokat. Mindig más érdekel.