Best WordPress Hosting
 

Itt az áprilisi Filmvilág!

TÖRTÉNELMI FILMJEINK

A történelmi film új korszakának kezdete 2018 második felére tehető, amikor a kormánybiztost érő bírálatok szerint irányítása alatt filmgyártásunk nem fordít elég figyelmet a nemzeti múltra. Valóban nem tengett túl a zsáner, ám azt sem állíthatjuk, hogy a Nemzeti Filmalap idején (2011-2019) ne készült volna film a múltról, különösen a 20. század tragikus eseményeiről. Azóta a történelmi film elsőszámú cél lett, kerül, amibe kerül.

Murai András: Túladagolás (Új magyar történelmi filmek)

Itt a februári Filmvilág!

MAGYAR MŰHELY

Máthé Tibor az újhullám, a modernizmus szerzői szellemiségének jegyében válik operatőrré. Korántsem technikai kivitelező csupán, s nem is hollywoodi módra az operatőri csapat irányítója, aki nem veszi kézbe a kamerát. „Dramaturg”-operatőr, aki már a forgatókönyvnél bekapcsolódik a munkába. Sajátos kézjegye a fény sokrétű és gazdag használata.

Gelencsér Gábor: A kinematomágus (Máthé Tibor operatőr művészete)

Itt a decemberi Filmvilág!

MAGYAR MŰHELY

Első egész estés játékfilmjeként leforgatja a Kárhozatot (1987), majd Tarr Béla főművét, a Sátántangót (1994), utolsóként pedig a Werckmeister harmóniákat (2000). Nem egyszerűen nemzetközi rangot kivívó művekről van szó, hanem egy rendezői stílusváltásról, amelyben a fekete-fehér képeknek, a hosszú beállításoknak, lassú gépmozgásoknak formateremtő szerepük van.

Gelencsér Gábor: A fekete-fehér színárnyalatai (Medvigy Gábor 1957–2023)

Itt a novemberi Filmvilág!

MAGYAR MŰHELY

Szomjas valamennyi filmjében erőteljes a műfajhasználatot ellenpontozó stilizáció, a Könnyű testi sértéssel azonban még bátrabbá válik a Grunwalsky személyéhez köthető képi fogalmazásmód. Az idős Jancsót Grunwalsky hozza vissza a játékfilm világába, méghozzá azzal a felszólítással, hogy valami teljesen mást kéne csinálnia. Újfajta történet kell, új szereplőkkel, új zenékkel, újfajta képi világgal.

Gelencsér Gábor: A szerzőtárs (Grunwalsky Szomjas- és Jancsó-filmjei)  

Itt az októberi Filmvilág!

MESTERKURZUS

Sokáig két Walerian Borowczykot ismerhettek a filmbarátok. Az ünnepelt alkotót, aki szürrealista kisfilmjeivel új dimenziókat tárt fel az animáció számára, s akinek első élőszereplős játékfilmjei a modern művészfilm becses darabjai közé tartoztak. A másik a kegyvesztett rendező, akin eluralkodott az erotománia. Miután hozzáférhetővé váltak eddig csak hallomásból ismert rövidfilmjei, beszélhetünk egy harmadik Borowczykról is, az újraértékelt művészről.

Varga Zoltán: Rosalie és az angyalok (Walerian Borowczyk 100)  

Itt a szeptemberi Filmvilág!

ATOMBOMBA – RADIOAKTÍV TÖRTÉNELEM

„Kiválasztott tudósok csoportja egy mindentől elzárt, titkos városban egy apokaliptikus fegyver elkészítésén dolgozik, amely beindításakor akár az egész világot lángba boríthatja” – inkább paranoid Alkonyzóna-epizódba illő szituáció, ahogyan Sam Shaw, a Manhattan című sorozat kreátora megjegyezte.

Andorka György: Valami fontosabb (Christopher Nolan: Oppenheimer)

Itt a márciusi Filmvilág!

KVÓTÁK, LISTÁK, KÁNONOK

Az Amerikai Filmakadémia (AMPAS) szabályozása nyomán módosult az Oscar-díj megítélésének gyakorlata, de az etnikumok és a nők hátrányos megkülönböztetését ellensúlyozó, a filmipari sokszínűséget elősegíteni hivatott, félszívvel megfogalmazott kritériumok senkit nem fognak maradéktalanul elégedetté tenni.

Géczi Zoltán: Oscar-protokoll (Hollywoodi kvótarendszer)  

Itt a februári Filmvilág!

AVATAR /KLÓN / ANDROID

Az Avatar: A víz útja megőrizte az eredeti ökológiai mondanivalóját, ami különösen aktuális a klímaváltozás korában. A 3D látványos és színpompás hiperralizmusa azonban pont ezt a természetélményt hamisítja meg. Cameron imádott édenkertjét kamerájával és megalomán technikai apparátusával jószándéka ellenére is gyarmatosítja.

Beregi Tamás: Éden, karnyújtásnyira (Avatar elveszett paradicsoma)

Itt a januári Filmvilág!

ÚJ-HOLLYWOOD

1972 kulcsév az akkor 26 éves Schrader életében. Ekkor jelenik meg nagyszerű tanulmánya, az Ozut, Bressont és Dreyert elemző A transzcendentális stílus a filmben , és egymás után írja a forgatókönyveket: a Jakuzákat, a Taxisofőrt és a Megszállottságot. A két utóbbit az új-hollywoodi hullám kivételes egyensúlyérzékkel megáldott szörfösei, Scorsese és De Palma rendezi.

Greff András: Mi űzi az üldözőt? (Paul Schrader megszállottjai)  

Itt a decemberi Filmvilág!

JEAN-LUC GODARD (1930-2022)

„Mindig azt gondoltam, amit csinálok, az filozófia, hogy a film azért van, hogy filozofáljon, egy sokkal érdekesebb filozófiával, mint amit az iskolában vagy a könyvekben találunk. A filmvászon gondolkodik.” – állítja Godard egy régebbi interjúban. Állta a szavát, időskori filmjeiben is lázadó, forradalmi gondolkodó és a film filozófusa maradt.

Darida Veronika: Búcsú a film filozófusától (Jean-Luc Godard)

Itt a novemberi Filmvilág!

JEAN-LUC GODARD

„Egy zseni, aki széttépte a szabálykönyveket, anélkül, hogy az elolvasásukkal fárasztotta volna magát.” Godard minden snittjét úgy forgatta, az eisensteini maxima szellemében, mintha az utolsó volna. Ezért minden filmje olyan, mintha az első lenne: mintha épp akkor és ott találná föl a mozgóképet. 

Báron György: Kifulladásig (Jean-Luc Godard 1930-2022) 

Itt a szeptemberi Filmvilág!

MAGYAR MŰHELY

Legendás színész, de nyitott a fiatal filmesek hívására, nagy sikereit (Amerikai anzix, Nárcisz és Psyché, Dögkeselyű) egymás után újítják fel. Cserhalmi Györggyel nagynevű mestereiről, a régi és az új magyar filmről, az írás öröméről és az Ukrajnában zajló háborúról beszélgettünk.

Gyürke Kata: „Én még a XIX. században járok” (Beszélgetés Cserhalmi Györggyel)