via kultura.hu => eredeti post link
Széchényi Ferenc 1802 márciusában nyújtotta be folyamodványát a bécsi magyar kancelláriához azt kérve, hogy könyvtárból, kézirat-, metszet-, térkép-, címerkép- és éremanyagból álló gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az irat a budai helytartótanácshoz került, ez néhány kiegészítéssel visszaküldte a kancelláriához, amely felszólította Széchényit az ajándékozó okirat kiállítására. Az ajándékozó-alapítólevelét november 25-én adta be a bécsi kancelláriához, I. Ferenc másnap aláírta és kiadatta az ünnepélyes királyi oklevélbe foglalt alapító okmányt.
Ez az esemény jelentette Magyarország nemzeti könyvtárának születését.
A könyvtár a pesti pálos kolostor épületében 1803. augusztus 20-án nyílt meg, ünnepélyes felavatására 1803. december 10-én került sor, amikor Széchényi személyesen adta át könyvtárát József nádornak. A gyűjtemény mintegy 13 ezer nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címerképet, metszetet és pénzérméket tartalmazott.