via kultura.hu => eredeti post link
„Kimeríthetetlen az irodalom, mégpedig annál az egyszerű oknál fogva, hogy egyetlen könyv is kimeríthetetlen” – írta az irodalmat olykor szinte fetisizáló és mindig komolyan vevő Jorge Luis Borges, László Ferenc könyvét olvasva azonban kedvem támadna ekképpen kicsavarni az aforizmát:
kimerítő az irodalom, hiszen kimerítően sok könyv alkotja.
A Honi bestiárium 33 portrét és pályaképet ígér a 20. századi magyar irodalomból, olyan szerzőket, akiket elfelejtettünk, olyanokat, akiket félreismerünk és olyanokat, akiket jobb, ha továbbra is homály fed. Az életutak azonban mindig izgalmasak, elhasznált szóval: tanulságosak. Különösen, ha olyan történelmi és társadalmi viszontagságok alakították őket, amik ma sem ismeretlenek.