via kultura.hu => eredeti post link
A Bombayben született Rushdie családjában a vagyon és a kultúra szerencsésen keveredett: apai nagyapja urdu költő, apja Cambridge-ben végzett üzletember volt. Így érthető, hogy nagy gondot és nem kevés pénzt fordítottak Ahmed Salman neveltetésére, s bár a szülők hívő muszlimok voltak, gyerekeik liberális szellemben cseperedtek. Rushdie 1961-től az előkelő angliai Rugby Schoolban tanult, majd 1965-től a cambridge-i King’s College-ban hallgatott történelmet. A diploma megszerzése után visszatért Pakisztánban élő szüleihez, és a karacsi televíziónál kezdett dolgozni. A cenzúra miatt azonban visszautazott Angliába, ahol Kenningtonban színészkedett, majd 1971-től tíz éven keresztül az Ogilvy and Mather and Ayer Barker cégnél volt reklámszövegíró.
1975-ben jelent meg Grímusz című regénye, amelyben – akár a későbbi Rushdie-művekben – mesterien keverednek a mese, a fantasztikum, a mitológia elemei és a humor. Ennek ellenére nem keltette fel sem az olvasók, sem a kritikusok figyelmét.
Az igazi áttörést következő regénye, az 1981-es Az éjfél gyermekei hozta meg számára.