Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: író

Eötvös József: „Ne higgy olyan gondolatnak, melynek szíved ellentmond!”

Közzétette szerző

Budán született, arisztokrata családja a bárói rangot még Mária Teréziától kapta. Apja, báró Eötvös Ignác sárosi helytartó döntő szerepet játszott az 1831. évi kolerafelkelés leverésében. Mivel Eötvös otthon német nyelvű anyjával tanult és rosszul beszélt magyarul, apja a magyar jakobinus mozgalom egyik – 1795 után börtönbüntetésre ítélt – résztvevőjét, Pruzsinszky Józsefet választotta nevelőnek gyermeke mellé. Eötvös később nyilvános gimnáziumba járt Budán, majd 1826–1831 közt jogot hallgatott Pesten, 1833-ban tett ügyvédi vizsgát. Részt vett az 1832. évi pozsonyi országgyűlésen, ahol többek között Kölcseyvel is megismerkedett, 1834-ben Fejér megyei aljegyző, majd kancelláriai fogalmazó lett.

Kora ifjúságától kezdve sokat olvasott, elsősorban német és francia szerzőket, Goethe volt a legkedvesebb költője, a magyar szerzők közül pedig Bajza József hatott rá leginkább. Irodalmi munkássága az 1830-as évek elején kezdődött, első nyomtatásban megjelent műve a jambusokba szedett A kritikus apotheosisa volt, amelyet Kazinczy védelmében írt. Ezt követően megjelentette A házasulók című vígjátékot, majd a Bosszú című szomorújátékot – ez utóbbit a debreceni színház is műsorára tűzte. 1835-ben levelező tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek rendes tagja 1839-ben lett.

1836–37-ben Trefort Ágostonnal beutazta Nyugat-Európát, tapasztalatai alapján írt első politikai művei a börtönviszonyok javításával és a zsidók egyenjogúsításával foglalkoztak. 1837-ben az eperjesi kerületi tábla közbírája lett, részt vett az 1838-as árvízi mentésben; a Budapesti árvízkönyv kiadását a Heckenast Kiadó kárainak pótlására indította. Ebben jelent meg egyik legismertebb műve, az A karthausi első része, maga a teljes kötet 1841-re készült el. A ma már nehezen olvasható regényt, amely külföldi útjainak és hazai törekvéseinek foglalata, a korabeli ifjúság, így Petőfi is bibliájának tekintette.

PostPin It!

J. R. R. Tolkien, A Gyűrűk Ura írója 50 éve halt meg

Közzétette szerző

John Ronald Reuel Tolkien 1892. január 3-án született a dél-afrikai Bloemfonteinben, ahol édesapja bankigazgatói állást kapott. Négyéves volt, amikor apja meghalt, ezután anyjával és testvérével visszaköltöztek Angliába, Birmingham közelébe. A család 1900-ban áttért a baptista vallásról a katolikusra, ami Tolkien életének egyik meghatározó eseménye lett. Katolikus iskolába járt, s miután tizenkét évesen teljes árvaságra jutott, anyja gyóntatópapja gondoskodott a taníttatásáról. Hitbeli meggyőződése, a katolikus egyházhoz való ragaszkodása későbbi erősen meghatározta irodalmi munkáit.

Már középiskolás korában megmutatkozott kiváló nyelvérzéke, nyelvek iránti rajongása, érdekelték a középkori nyelvek – óangol és középangol, gót –, de a walesi és a finn nyelv is nagy hatást gyakorolt rá. Különösen megérintette a finn nemzeti eposz, a Kalevala nyelvezete és világa. A Kalevala ihlette 1915-ben oxfordi diákként írt első prózai művét, a Kullervo története című elbeszélést, amelyet angolul 2010-ben, magyarul 2016 decemberében adtak ki először.

Az oxfordi egyetemen 1911-től klasszika-filológiát, 1913-tól összehasonlító filológiát és angol irodalmat hallgatott. Már ezekben az években foglalkozott mesterséges nyelvek létrehozásával, később ezek alapján alkotta meg A Gyűrűk Ura quenya és a sindarin tündenyelvét. Élete során összesen tizenöt mesterséges nyelvet hozott létre, és tucatnyi valóban létező nyelven beszélt folyékonyan. 1916-ban elvette kamaszkori szerelmét, akivel négy gyermekük született. Még abban az évben az első világháború francia frontjára vezényelték, a somme-i csatában tanúja volt milliók értelmetlen halálának és szenvedésének, ez döntő hatással volt életszemléletére. Sebesülése után, betegágyán kezdte írni meséit, az általa alkotott nyelvekhez talált ki történeteket. Így született meg A Gyűrűk Ura előzményét, mitológiai hátterét alkotó A Szilmarilok, amelyet csak évekkel halála után adtak ki fia, Christopher gondozásában. Középfölde legendáriumának azóta is jelentek meg újabb darabjai, mint például 2017-ben a földi halandó Beren és a halhatatlan tündér Lúthien története, egy évvel később a Gondolin bukása.

PostPin It!

Gyerekek, álmok, mesék – Bruno Bettelheim 120 éve született

Közzétette szerző

Jómódú bécsi zsidó családban látta meg a napvilágot egy fakereskedő fiaként. Bettelheim a bécsi egyetemen művészettörténetet és pszichológiát hallgatott, de 1921-től, amikor apja gerincvelő-sorvadásban megbetegedett, nemzetközi kereskedelmi tanulmányokat is folytatott. Apja halála után vezette a családi vállalkozást, ám a bölcsésztudományokkal való foglalatosságot sem adta fel. Lelkes híve volt Freudnak, foglalkozott a művészetpszichológia pszichoanalitikus irányú megközelítésével, majd a gyermek fejlődéspszichológiájával.

1938-ban ledoktorált, speciális érdeklődési területe az érzelmileg sérült, főleg autista gyermekek kezelése volt. Ausztriát még abban az évben megszállták a németek, Bettelheimet előbb Dachauba, majd Buchenwaldba deportálták, lágerélményeiről Az egyén és a tömeg viselkedése szélsőséges helyzetekben című tanulmányában számolt be. 1939-ben amerikai segítséggel kiszabadult a lágerből, és az Egyesült Államokba utazott, a Chicagói Egyetem tudományos munkatársa lett. 1942–44 között az illinois-i Rockford College docense volt, hallgatói valósággal rajongtak az irodalom, a filozófia, a művészetek, a pszichológia területén egyaránt otthonosan mozgó tanárért.

1944-ben, immár adjunktusként visszatért Chicagóba, ahol kinevezték a Sonia Shankman Ortogenikus Iskola igazgatójává, a posztot 1973-ig töltötte be. A kísérleti jellegű bentlakásos iskolában 6 és 14 év közötti, súlyos érzelmi zavarokkal küzdő, de átlagos vagy átlag feletti értelmi képességekkel rendelkező gyerekekkel foglalkozott, az intézmény lett az autista gyerekekkel folytatott munkájának központja is.

PostPin It!

Már négyévesen bevonult az irodalomtörténetbe, de ezt nem híres költő apjának köszönhette

Közzétette szerző

A nagyszalontai jegyzőlakban látta meg a napvilágot 1844. március 24-én Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként. Életét és egész pályafutását meghatározta, hogy a kor legünnepeltebb költőjének fia volt, akivel mintha félt volna igazi versenyre kelni. Talán ezzel is magyarázható, hogy irodalmi munkássága során kevés verset írt, elsősorban esszéíróként, műfordítóként tartják számon.

Mindössze négyéves volt, amikor keresztapja, Petőfi Sándor révén bekerült az irodalomtörténetbe, a költő ekkor írt verset Arany Lacinak. 

1851 őszén szüleivel Nagykőrösre költözött, itt végezte az elemit és a gimnáziumot, ahol édesapja irodalmat, poétikát és klasszikus nyelveket tanított. Tizennyolc évesen népmesekutató körutat tett Juliska nővérével, ami megérlelte a népmese és a népköltészet iránti szeretetét. Hazatérve Eredeti népmesék címmel kiadta a mindmáig egyik legjobb magyar népmesegyűjteményt. Később tanulmányt is írt Magyar népmeséinkről címmel, ez volt 1867-ben a Kisfaludy Társaságban székfoglaló előadása.

PostPin It!

A foltozószabó tizennegyedik gyermeke volt, ma utca és könyvtár is őrzi a nevét

Közzétette szerző

Egy zsidó foltozószabó tizennegyedik, legkisebb gyermeke volt. Apjától örökölte büszkeségét, életszeretetét, vállalkozó szellemét és fess külsejét is. Iskolai tanulmányai befejeztével rajztanárnak, majd színésznek készült, fel is vették a Színitanodába, de betegsége miatt hamarosan búcsút kellett intenie a színészi karriernek. Bátyja gyulai ügyvédi irodájába került írnoknak, ahol a szerződések és váltólevelek helyett szívesebben körmölt novellákat, színdarabokat. 1884-ben egy helyi nyomdatulajdonos jóvoltából jelent meg első novelláskötete, a Nyomor, amely mindjárt komoly feltűnést is keltett.

E kötettel a hóna alatt még abban az évben Budapestre költözött, és a tekintélyes Magyar Hírlap, valamint A Hét munkatársa lett. Hamar kiderült, hogy az újságíráshoz is különleges érzéke van, s bár műveltsége és felkészültsége hiányos volt, harcias szelleme, ötletgazdagsága, kitűnő stílusa feledtette a hiányosságokat. Közismert és népszerű alakja volt a társasági életnek is, a nők bolondultak érte.

1889-ben lapjától Kolozsvárra küldték, hogy tudósítson az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület báljáról és egy színházi bemutatóról, amelynek egyik szerepét a szép és tehetséges Hunyady Margit játszotta. Bródy beleszeretett a színésznőbe, a tudósításra szánt három napból három év lett, a kapcsolatból pedig egy fiú született, aki Hunyady Sándor néven lett a magyar irodalom jeles alakja, kiváló novellista és drámaíró.

PostPin It!

„Éva néni, hogy tetszett arra rájönni, hogy a gyerekek csak kicsik, de nem buták?” – Janikovszky Éva húsz éve halt meg

Közzétette szerző

Kucses Éva néven született Szegeden 1926. április 23-án. Gyerekkorát nagyapja könyvesboltjában töltötte, ahol gyakori vendég volt Móra Ferenc is. 1944-től a szegedi egyetemen hallgatott filozófiát, néprajzot, magyar és német irodalmat, majd 1948-tól Budapesten, az ELTE Bölcsészettudományi karán szociológiát, filozófiát és pszichológiát tanult. Első munkahelye a Vallás és Közoktatásügyi (1951-től Közoktatásügyi) Minisztérium volt, ahol a tankönyvosztályon lett főelőadó. 1953-tól a Móra Könyvkiadó szerkesztője, 1964-1987 között főszerkesztője, 1981–1982-ben a Minerva Kiadó szerkesztője is volt. 1987-ben nyugalomba vonult, de továbbra is a kiadóban dolgozott, igazgatósági tag is volt, a Móra Kiadó elnök-vezérigazgatója 2008-tól az írónő fia, Janikovszky János. A minisztériumban és a kiadónál, még a legnehezebb időszakban is mindig az emberség, a kiállás jellemezte, sok üldözött és tiltólistára került írótársának segített.

1978 és 1995 között a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) megbízott elnöke, a nemzetközi Andersen-bizottság tagja, az UNICEF Magyar Bizottságának elnökségi tagja, 1991-től a hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulását segítő Staféta Alapítvány kuratóriumának elnöke, 1996-tól az Írószövetség Gyermekirodalmi szakosztályának elnöke volt. Janikovszky Éva hosszú betegség után, 2003. július 14-én halt meg Budapesten.

Első könyve, a Csip-Csup 1957-ben jelent meg, a címlapon még Kispál Évaként szerepelt. A magyar irodalomban védjeggyé vált – férje után felvett – Janikovszky Éva néven 1960-ban, a Szalmaláng című regényt publikálta először. Azután még 32 könyvet írt, művei 35 idegen nyelven, 40 kiadásban jelentek meg. Írásait korhatár nélkül szeretik, összetéveszthetetlen, ahogy a felnőttek és gyerekek világát, vitáikat, ütközéseiket és egymásra találásukat remek humorral és mélységes emberséggel ábrázolja – saját műfajt teremtett, valamiféle gyermekmonológot. 

PostPin It!

A stílus varázslója – Guy de Maupassant fordulatos élete

Közzétette szerző

A Dieppe közelében fekvő Chateau de Miromesnilben született 1850. augusztus 5-én. Apja nagyvilági ember, anyja bátor, független szellemű nő volt, aki fiát az élet szépségére és csodálatára nevelte. Maupassant-t az yvetot-i papi líceumból kicsapták, így a szabadabb szellemű roueni kollégiumban tanult tovább. Párizsban jogot hallgatott, közben részt vett az 1870-es, katasztrofális francia vereséggel zárult francia-porosz háborúban. Dolgozott a Tengerészeti, majd a Közoktatásügyi Minisztériumban, szabadidejének java részét a Szajnán töltötte úszással és csónakázással, barátok és gyakran prostituáltak társaságában.

A kezdő Maupassant-t Gustave Flaubert vette pártfogásába, aki fiatalon reménytelen szerelmet táplált Maupassant anyja iránt. Flaubert olyan jeles íróknak mutatta be a fiatalembert, mint Zola, Turgenyev és Henry James, de kíméletlenül kritizálta is műveit, és csak egy-egy cikk megjelenését „engedte” számára, akkor is álnéven. A fordulópont 1880 áprilisában következett be, amikor – Zola szerkesztésében – megjelent a Médani esték című kötet, hat fiatal író egy-egy novellájával a francia-porosz háborúról. Maupassant írása, A Gömböc messze kiemelkedett a többi közül, és még a szigorú Flaubert is mesterműnek nevezte. A Gömböc sikere után Maupassant otthagyta a minisztériumot, bezárkózott szobájába, és teljesen az írásnak szentelte magát, a Gil Blas, a Figaro és a Le Gaulois című újságban temérdek karcolata és cikke jelent meg.

1880 és 1890 között mintegy háromszáz novellát, hat regényt, három útikönyvet és egy verseskötetet adott ki. Ekkor jelent meg A Tellier-ház, a Fifi kisasszony, A szalonka meséi, a Holdvilág, A Rondoli lányok, az Horla, A rózsalegény és A haszontalan szépség című novelláskötete, az Egy asszony élete, A szépfiú, a Péter és János, a Mont Oriol és az Erős, mint a halál című regénye.

PostPin It!

Franz Kafka, a kettős életű író

Közzétette szerző

Jómódú és népes, német nyelvű prágai zsidó kereskedőcsalád szülötte volt. Életére és irodalmi munkásságára is rányomta bélyegét az anyagi sikereken és társadalmi pozíción kívül semmit nem tisztelő, zsarnok apa általa mitikussá növelt alakja, aki érzékeny lelkű fiába beleoltotta a tehetetlenség érzését. Pedig Kafka mindent megtett az elismerésért: kiváló eredménnyel végezte iskoláit, majd a jogi egyetemet. Itt ismerkedett meg Max Broddal, aki legjobb barátja, Kafka halála után pedig műveinek gondozója, kiadója és egyik leghatásosabb életrajzírója lett.

Az egyetem után egy biztosítótársaságnál kapott állást, de a hosszú munkaidő nem tette lehetővé, hogy az írás szenvedélyének hódolhasson, ezért 1908-ban a félig állami cseh munkás-balesetbiztosítási intézetnél helyezkedett el. Lelkiismeretes és megbízható hivatalnok volt, munkája közben jól megismerte a bürokrácia útvesztőit, abszurditásait, ekkor szerzett tapasztalatai, élményei későbbi munkásságára is hatottak.

Kafka kettős életet élt: nappal dolgozott, éjjel gyötrő fantazmagóriáit és szorongásait vetette papírra.

PostPin It!

Christopher Marlowe, Shakespeare Keresztelő Szent Jánosa

Közzétette szerző

Pontos születési idejét nem ismerjük, annyi bizonyos, hogy 1564. február 26-án tartották a keresztvíz alá Canterburyben, ahol egy cipészmester legidősebb fiaként látta meg a napvilágot. Az elemi iskola után ösztöndíjasként a cambridge-i Corpus Christi College máig legismertebb növendéke lett, feltételezett arcképét 1953-ban találták meg az épület egyik helységének falán. Klasszikus stúdiumokat hallgatott, főleg műfordítóként jeleskedett, angolra ültette át Ovidius Amores című versciklusát és elégiáit. 1584-ben baccalaureusi, majd 1587-ben magisteri fokozatot szerzett, bár az utóbbi címet csak vonakodva adták meg neki, mert azt híresztelték róla, hogy titokban áttért a római katolikus hitre.

Ugyanebben az évben a színpadot is meghódította a Nagy Tamerlán című kétrészes, tízfelvonásos tragédiájával, amelyben szinte emberfeletti vonásokkal ruházta fel kegyetlen hősét. Az ő képzeletét is megragadta Faust doktor először 1587-ben Németországban, majd egy év múlva Londonban is kiadott története, és nem sokkal később Doktor Faustus tragikus históriája címmel írta meg a legenda első irodalmi rangú feldolgozását, amely kétszáz évvel később Goethe elismerését is kivívta.

Híres műve az 1591 táján színre vitt A párizsi mészárlás című dráma, valamint a Hero és Leander című kiseposz, amelynek első két énekét nem sokkal a szerző halála után George Chapman toldotta meg további néggyel. 1589 körül vitték színre A máltai zsidó című drámáját, amely Shakespeare Velencei kalmárjának szolgált forrásául, 1592-ben pedig megírta a valószínűleg a saját neméhez vonzódó II. Edwardról szóló drámát.

PostPin It!

Cseres Tibor, történelmünk sorsfordító időszakainak krónikása

Közzétette szerző

Márkus Béla irodalomtörténész, Cseres monográfusa szerint az író Budapesten született 1915. április 1-jén Portik Tibor néven, és Gyergyóremetén töltötte kisgyerekkorát, amely legtöbb életrajzában szülőfalujaként szerepel. Cseres apja moldvai favágó, majd a katonai szolgálat után császári testőr volt a bécsi udvarban, aki az első világháború idején beállt a székely hadosztályba. A fronton román fogságba esett, és Brassóba vitték, ahonnan átszökött Magyarországra. Felesége és két fia 1922-ben követte, de az édesanya korán meghalt.

Cseres Tibor iskolai tanulmányait még Erdélyben kezdte, majd 1933-ban Budapesten érettségizett. Ezt követően a jogi, az állatorvosi és a bölcsészkaron hallgatott előadásokat, végül 1937-ben Kolozsváron szerzett közgazdasági diplomát, majd a Békésmegyei Közlöny szerkesztője lett. Békéscsabán jelent meg Pálos Tibor néven első verseskötete Tájkép, elöl guggolva én címmel. 1938 végétől gyakran teljesített katonai szolgálatot. A második világháború végéig összesen 56 hónapot szolgált és a hadnagyi rangig vitte. 1944 őszén megszökött a frontról.

A háború után Békéscsabán a Viharsarok című munkás- és parasztújság egyik alapítója és felelős szerkesztője volt. 1947-ben Budapestre került, miniszteri tanácsosi rangban egy ideig a honvédelmi miniszteri posztot betöltő Veres Péter mellett dolgozott, majd szabadfoglalkozású író lett. 1951 és 1956 között az Irodalmi Újság, 1963-tól 1970-ig pedig az Élet és Irodalom szerződéses munkatársa volt. Az 1980-as években aktívan rész vett a közéletben, 1983-ban mintegy ötven magyar íróval együtt nyílt levélben tiltakozott az Új Symposium jugoszláviai magyar irodalmi folyóirat szerkesztőbizottságának menesztése ellen. 1984-ben Csurka Istvánnal és Mészöly Miklóssal együtt tiltakozó nyilatkozatot tett közzé Duray Miklós szlovákiai magyar író letartóztatása ellen, akinek bírósági tárgyalásán személyesen is megjelentek. 1986 decemberétől 1989 novemberéig az Írószövetség elnökeként dolgozott.

PostPin It!

Salman Rushdie először szólalt meg nyilvánosan merénylete óta

Közzétette szerző

Salman Rushdie-t 2022 augusztusában egy nyilvános eseményen tartott pódiumbeszélgetésen érte a támadás a New York-i Chautauqua Intézetben, az eseményen az üldöztetésnek kitett írók helyzetéről volt szó. Az erőszakos incidenst követően helikopterrel szállították egy pennsylvaniai kórházba, ahol megműtötték. Az első interjút a merénylet után idén februárban adta.

Az író a Freedom to Publish díjat kapta meg hétfőn a Brit Könyvdíjak átadásán, a ceremónián elhangzott videóüzenetében arra figyelmeztetett, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága ma súlyosabb veszélyben van Nyugaton, mint az ő életében valaha. 

A Freedom to Publish díjjal a szervezők azoknak az íróknak, könyvkereskedőknek és kiadóknak az elkötelezettségét ismeri el, akik a fenyegetések ellenére is kiállnak az intolerancia ellen.

PostPin It!

Charles Perrault, aki megteremtette a modern tündérmesét

Közzétette szerző

1628. január 12-én született Párizsban, egy jómódú polgári család hetedik gyermekeként. Tehetséges irodalmárnak indult, egy tanárával folytatott vita miatt azonban félbeszakította tanulmányait, többé nem is ment vissza a bölcsészkarra. Apja nyomdokaiba lépve jogot tanult, majd kormányhivatalnokként kezdett el dolgozni, szerepet vállalt a Királyi Festészeti Akadémia felújításának szervezésében.

Perrault alapító tagja volt a Francia Szépirodalmi Akadémiának, az intézmény létrehozásában XIV. Lajos pénzügyminisztere, Jean-Baptiste Colbert játszott döntő szerepet. A testület titkárának Perrault-t választották meg, aki így a miniszter hivatalnoki karához tartozott. Részt vett az állami ünnepségek lebonyolításában, az épülő versailles-i kastély díszítményeinek kialakításában. A palotához tartozó parkokban ekkor több mint 2000 szökőkút működött. 

A Napkirály, XIV. Lajos Perrault tanácsára rendelte el, hogy a labirintusként kialakított egyik liget 39 szökőkútját Aesopus egy-egy állatmeséje alapján készítsék el. 

PostPin It!

„Boldog voltam, művész voltam, ittam, mulattam, szerettem” – így élt Krúdy Gyula

Közzétette szerző

„Hírlapírónak szöktem el a szülői háztól, vidéki színésznőbe bolondultam, boldog voltam, művész voltam, ittam, mulattam, szerettem, nem is tudom, hogy mi történt velem…” – vallott egyik írásában életéről, amely olyan volt, mintha egy ihletett órán ő maga teremtette volna. Nyíregyházán született 1878. október 21-én. Apja jómódú ügyvéd, anyja cselédlány volt, kapcsolatukból számos szerelemgyerek született, és csak a tizedik után házasodtak össze.

Az elsőszülött Gyula kora gyermekéveitől fogva csak író akart lenni. Iskoláit szülővárosában, Szatmárnémetiben és Podolinban végezte. 15 évesen megjelent első novellája, diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát, hogy hírekkel lássa el a fővárosi lapokat. Az érettségi előtt Debrecenbe szökött hírlapírónak, de egy tanára hazavitte. Az érettségi vizsga letétele után újságíró lett, egy ideig a nagyváradi Szabadság munkatársa volt, 1896-ban a millenniumi ünnepségekre Pestre utazott, s végleg a fővárosban maradt.

Budapesten alakította ki sajátos életformáját. A bohémvilág kedvenc találkozó- és mulatóhelyei voltak fő „támaszpontjai”, itt teremtődött meg írásainak sajátos légköre, s itt talált rá különc figuráira is. 1897-ben jelent meg első novelláskötete, az Üres a fészek, és ettől kezdve évente jelentkezett 2–3 kötettel, miközben naponta jelentek meg írásai különböző lapokban. Fáradhatatlanul dolgozott, írás közben csak rövid cigarettaszüneteket tartott.

PostPin It!

„Vigyázó szemetek Párizsra vessétek” – Ki volt Batsányi János?

Közzétette szerző

Iparoscsaládból származott, apja varga volt. Középiskoláit Keszthelyen, Veszprémben és Sopronban, a filozófiát a pesti piaristáknál végezte, egyik itteni tanára ébresztette fel a történelem iránti érdeklődését. Tanulmányi költségeinek fedezésére a költő Orczy Lőrinc fiának tanulótársa lett, s Orczyn keresztül bekapcsolódott az irodalmi és színházi életbe. 1787-től Kassán kamarai gyakornok, majd írnok volt.

Valószínűleg itt lett szabadkőműves is.

Batsányi 1787-ben Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal megalapította a Magyar Museumot, első irodalmi folyóiratunkat. A radikális Batsányi és az óvatosabb Kazinczy szinte azonnal összeveszett, így a lapot a második számtól Batsányi szerkesztette. Itt jelent meg A franciaországi változásokra című híres epigrammája is, amelynek záró sora – „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek” – szólássá vált. Hasonló hangvételű műveiért 1793-ban állását elvesztette, a lapot is betiltották. A következő évben azzal vádolták meg, hogy részt vett a Martinovics-féle jakobinus mozgalomban, ezért letartóztatták, s bár nem találták vétkesnek, versei és a per során hirdetett elvei miatt egy év várbörtönre ítélték. 1796-ban szabadult Kufsteinből, és a bécsi „bankóhivatalhoz”, majd 1805-ben a kamarához került. Ebben az évben vette feleségül Baumberg Gabriella osztrák költőnőt.

PostPin It!

Romhányi József, aki rímben nem ismert tréfát

Közzétette szerző

Nagytétényben született 1921. március 8-án. Tanulmányait a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában végezte, ahol brácsázni tanult, a zene szeretete élete végéig éltető eleme maradt. A második világháború végén, 1944-ben szovjet hadifogságba esett, a hároméves kényszerű távollétet zenével és humorral vészelte át.

Hazatérése után a Magyar Rádióhoz került, ahol 1949-ben részt vett az első magyar rádióoperett, a Májusfa megírásában. 1951-től dramaturgként dolgozott, majd 1957-től az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóságnál volt művészeti vezető, innen 1960-ban a Magyar Televízióhoz került művészeti vezetőnek a szórakoztató rovathoz. 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályán dramaturgként dolgozott, évtizedekig vezette a szórakoztató zenei szerzeményeket elbíráló ún. sanzonbizottságot is.

Pályája során több komolyzenei mű, így Hajdú Mihály: Kádár Kata, Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond, Ránki György: Muzsikás Péter című operájának, illetve Sugár Rezső: Hunyadi című oratóriumának szövegkönyvét írta meg. Lefordította Gluck Orfeusz, Rossini Ory grófja, Orff Az okos lány című operájának, Johann Strauss A denevér című operettjének librettóját, és az ő nevéhez fűződik a T.S Eliot költeményei alapján készült világhírű Macskák című musical magyar fordítása is.

PostPin It!

Írói válság több mint 50 filmből feszült 4 percben

Közzétette szerző

Néha még a nyárról is nehéz összehozni egy fogalmazást, hát akkor gondoljatok bele, milyen ádáz harcot vív az, aki meg írásból próbál megélni! Sokszor forgatnak filmet írókról, rengetegszer szerepel a sztoriban egy könyv megírása, itt több mint 50 filmből Ben Watts egy hibátlan ritmusú 4 perces klipet nyesett össze, az Adaptációtól a Lesz ez még így sén át a Hollywoodi lidércnyomásig.

PostPin It!

Meghalt Pomogáts Béla író, irodalomtörténész

Közzétette szerző

Pomogáts Béla 1934. október 22-én született Budapesten. A Piarista Gimnáziumban érettségizett 1953-ban. Az iskolás évekre számtalan alkalommal úgy emlékezett vissza, mint életének meghatározó időszakára. Büszke volt az ’56-os forradalomban betöltött szerepére, megírta az internálótábor kínjait is.

Budapesten szerzett magyar szakos bölcsészdiplomát 1958-ban. Részt vett az 1956-os forradalomban, 1959-ben internálták, 1960-ban szabadult. 1961-től tanított, 1965-től az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, 1974-től a Literatúra szerkesztője, 1990-től főszerkesztője volt. A Vigilia, a Valóság, a Nyelvünk és Kultúránk és a Régió szerkesztőbizottságának is tagja volt.

A Történelmi Igazságtétel Bizottsága alapító tagja, 1991-ben és 1992-ben alelnöke, 1989-től 1993-ig az Erdélyi Szövetség alelnökeként, 1993 és 1995 között a Demokratikus Charta szóvivőjeként is tevékenykedett. Pomogáts Béla 1995 és 2001 között a Magyar Írószövetség, 2002 és 2007 között az Illyés Közalapítvány elnöke volt, 1990-től a Literatúra főszerkesztőjeként is dolgozott.    

PostPin It!

Fikciók nélkül – Konrád György kilencven éve született

Közzétette szerző

Jómódú zsidó család második gyermekeként Debrecenben született. Élete első tizenegy évét Berettyóújfalun töltötte. A vészkorszak idején, 1944 júniusában ő és nővére egy nappal azelőtt tudott pesti rokonaikhoz utazni, hogy a település zsidó lakóit deportálták. Egy pesti védett házban vészelték át Budapest ostromát, csodával határos módon 1945 nyarán szüleik is hazatértek, Berettyóújfalun egyedül az ő családjuk élte túl egészében az üldöztetést. A háború után a debreceni református főgimnáziumban, majd a fővárosi Madách Gimnáziumban tanult, szülei vaskereskedésük államosítása után, 1950-ben szintén Budapestre költöztek.

Polgári származása miatt nem jelentkezhetett egyetemre, de fölvették az Orosz (később: Lenin) Intézetbe, innen iratkozott át 1953-ban az ELTE magyar szakára, első írásai egyetemi évei alatt jelentek meg. Az 1956-os forradalom alatt nemzetőr volt, ezért diplomájának megszerzése után sokáig nem kapott állást, alkalmi munkákból volt kénytelen élni. 1959-től 1966-ig gyermekvédelmi felügyelőként dolgozott a VII. kerületi tanácsnál, mindennap szembesült azzal a nyomorral és kilátástalansággal, amely a mélyszegénységben élők életét jellemezte.

Élményeiből, tapasztalataiból született A látogató című, 1969-ben megjelent regénye. 

PostPin It!

Nagy Lajos, a Képtelen természetrajz írója

Közzétette szerző

Egy cselédlány házasságon kívüli gyermekeként született Apostagon, származása egész életében nyomasztotta. Nagyszülei nevelték az Apostag melletti Tabánitelken, majd 1889-ben Budapestre került. A gimnáziumban kitűnően tanult, 1901-ben érettségizett. Először matematikatanár akart lenni, később mégis a jogi kar mellett döntött. Tanulmányai alatt alkalmi munkákból élt. Diplomát nem szerzett, 1904-ben Horvátországban házitanító lett egy jómódú családnál, majd 1906-ban Abaújszántón szolgabíró.

1907-ben a Népszavában publikálta első aláírt novelláját Két leány címmel. Hamarosan más lapok, köztük a Nyugat is közölték írásait. 1911-ben látott napvilágot első kötete Az asszony, a szeretője, meg a férje címmel. Ez a korszak a naturalizmushoz kötődik, újszerű volt az erotika ábrázolása írásaiban.

Az első világháború alatt, 1915-ben besorozták, két évvel később ideggyengeség miatt leszerelték. A háborút gyűlölte, az 1918-as polgári forradalmat, majd a Tanácsköztársaságot lelkesen üdvözölte. 1919 után csalódottságát, keserűségét sötét humorú, szatirikus karcolataiban fogalmazta meg, legjobb példája a Képtelen természetrajz című 1921-es kötete.

PostPin It!

Minden idők legjobb háborús regényének írója, Norman Mailer

Közzétette szerző

A New Jersey állambeli Long Branchben született egy középosztálybeli zsidó családban, és New York Brooklyn negyedében nőtt fel. A törekvő fiú még tízéves sem volt, amikor 250 oldalas sci-fi regényt írt, tizenhat évesen már a Harvard Egyetem hallgatója volt, nem sokkal később fődíjat nyert egy magazin ifjúsági regénypályázatán. Bár diplomáját repüléstechnikai mérnökként szerezte, egy percig sem volt kétséges, hogy hivatásos íróként szerez hírnevet magának. A második világháború utolsó szakaszában, 1944-ben bevonult, másfél évig a csendes-óceáni hadszíntéren szolgált, katonai pályafutását Japánban szakácsként fejezte be. Leszerelése után a párizsi Sorbonne-on tanult tovább.

A hadseregben szerzett élményei ihlették az 1948-ban megjelent Meztelenek és holtak című regényét, amelyet minden idők egyik legjobb háborús regényeként tartanak számon.

A japán megszállók kiűzésének története a csendes-óceáni szigetről a militarizmus embertelenségét, a háború értelmetlenségét rajzolja meg. Az antieposznak nincsenek hősei, mindenki pótolható, ágyútöltelék, nyersanyag a nagy katonai gépezetben. A regény hatvankét hetet töltött a New York Times sikerlistájának élén, alig huszonöt éves íróját pedig a csúcsra röpítette.

PostPin It!