via librarius.hu => eredeti post link
Esterházy Péter író 72 évvel ezelőtt, 1950 április 14-én látta meg a napvilágot, és hat évvel ezelőtt, 2016 július 14-én súlyos rákbetegségben hunyt el. Hasnyálmirigynapló című könyvében élete utolsó hónapjait dolgozta fel, élete utolsó pillanatáig a nyelv, a kimondható határa, határtalansága foglalkoztatta.
Esterházy Péter írót többen a magyar posztmodern irodalom egyik legjelentősebb alakjaként értékelik. Most Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát miséjével emlékezünk rá, amely Gannán hangzott el 2016. augusztus 2-án.
„Családunk nevét az Esthajnalcsillagról nyerte.” – mondja Esterházy Péter lapidáris egyszerűséggel a Harmonia coelestis családregény elején. Erről a családról mondotta az Úr a Mercedes Benz történeti revü első részében: „Van egy magyar család. Laktak itt is, Bécsben, de magyarok. Te ismered a magyarokat?” – kérdezi az Úr Lucifert. – Mindegy. Szóval szeretem ezt a családot, már évszázadok óta. Jó emberek. – Lucifer ellene veti: „Nincsenek jó emberek, csak szerencsések.” – Az Úr válasza: „ezek elég szerencsések, mondom, szeretem őket. Hát vedd el a szerencséjüket, fogadjunk, akkor sem fordulnak ellenem, akkor sem árulják el a jót.”