via kultura.hu => eredeti post link
A Jura hegységben fekvő Dole-ban született egy szegény tímár, a napóleoni háborúk veteránjának fiaként. Kiskorában sokat nélkülözött, az iskolában nem tűnt ki, inkább a festészetben jeleskedett, kémiából pedig soha nem kapott közepesnél jobb osztályzatot. A párizsi egyetemen két szuggesztív professzor előadásait hallgatva mégis ez a tárgy kerítette vonzásába.
1848-ban részt vett a párizsi forradalombn.
Ugyanebben az évben magyarázatot adott arra a korábban felfedezett jelenségre is, miért forgatják el egyes szerves vegyületek balra, mások jobbra a polarizált fényt. Pasteur kimutatta, hogy a borkősav kétféle, egymásra tükörszimmetrikus kristály keveréke, amelyek különválasztva a fényt jobbra, illetve balra forgatják el. Arra is rájött, hogy létezik egy, a borkősavat felhasználó penészgomba, amely csak az egyik optikai változatot építi be a szervezetébe, ennek genetikai magyarázatát csak a legutóbbi időkben adták meg.