Vajda Mihály kutatási területe a fenomenológia, a 20. századi német filozófia és a totalitárius társadalmak elmélete volt. Olvass bele!
Archívum címkék: Tudomány
Éhínségről és ínségételekről
Az éhínség, a nélkülözés, a koldulás már a Bibliában is hangsúlyosan megjelenik. A mózesi törvények gondoskodtak a kiszolgáltatottakról, előírták ugyanis, hogy a gabonatábla szélén hagyott termésért nem szabad visszamenni, hogy a szegények és rászorulók is szedegethessenek belőle maguknak. Ez vonatkozott a szüretre is: az olajfákon és szőlőtőkén maradt szemeket is a nélkülözőknek szánták.
Voltak azonban olyan idők, amikor a társadalom egészét éhezés sújtotta. Fráter Erzsébet A Biblia ételei című könyvében külön fejezetet szentel ennek a témának, amely közel hatvan helyen jelenik meg a Szentírásban. A legtöbb gondot abban az időben a tavaszi és őszi esők elmaradása, valamint a sáskajárás okozta. Gabona és kenyér hiányában az emberek, az aszály miatt pedig az állatok is éheztek, ami legtöbbször népvándorlást indított el. Éhínség miatt vándorolt el Egyiptomba az ősatyák közül elsőként Ábrahám, és szintén az élelemhiány indította útra Ruth apósát Betlehemből Moáb földjére.
A nélkülözéshez kapcsolódik az egyik legismertebb ószövetségi történet, amelyben József, a rabszolgaként Egyiptomba került zsidó fiú megfejtette a fáraó álmát, mely szerint hét évig tartó éhínség sújtja majd a birodalmat. Mint a történelem során oly sokszor, a természeti katasztrófák és háborúk okozta éhínség arra ösztönözte az embereket, hogy a tartalékolás mellett olyan étkeket is megkóstoljanak, amiket addig nem, így számos ínségétel jelent meg a különböző korokban. Ilyennek számított az árpa is, amit addig főként abrakként használtak, mert a belőle készült lepény túl keménynek és rágósnak bizonyult. A nehéz időkben azonban, amikor az emberek nem jutottak búzához, kénytelenek voltak felhasználni az árpát is, amely nagyszerűen csillapította az éhséget. Éhezéskor az addig szintén takarmányként használt szentjánoskenyér hüvelytermése is népszerűvé vált, amelyet pirítva és kásaként is fogyasztottak, valamint azok a gyümölcsök, vadon élő növények levelei, gyökere és termése, mint a vadfüge, a csalán, a paréj vagy a katáng stb., amiket addig nem tartottak sokra.
Oppenheimer
írta Nikodémus Christopher Nolan visszatért. Absztrakcióktól az emberhez, konstrukciótól a történethez, elmejátéktól a lélek rejtelmeihez. Na jó, ez így talán kissé fellengzős, de számomra úgy tűnik, tényleg ez történhetett: két kísérletezőbb film (Dunkirk, Tenet) és egy stúdióváltás után újra egy… Olvass tovább →
The post Oppenheimer appeared first on FilmDROID.
Zoli tanácsa a lányának: élj normális országban! – gazdagság és szegénység 5.
Autószerelőm, Zoli ócska, szigeteletlen garázst bérelt, a rendszerváltás előtt jobb napokat megélt Újpesti Hajógyárban. Olvass bele!
„Az eszbékás, aki a legmesszebb ugrott” – bemutatták Karikó Katalin önéletrajzi könyvét
A szórakoztatóipar, a politika vagy az üzleti élet területén gyakran látunk üstökösszerű karriereket, amikor valaki – látszólag – pár év alatt ér fel a csúcsra és lesz akár egészen fiatalon kiugróan sikeres. A tudomány azonban más. Bár a tudománytörténetben is van néhány kivétel, az évtizedes, kitartó munkát nem nagyon lehet megspórolni. Ahogy Karikó Katalin sem tette. Ugyanakkor még ezen a területen is kell a szerencse, amely akár egy fénymásológép, akár egy világjárvány képében is érkezhet.
Elképesztő időzítéssel, Karikó Katalin fiziológiai és orvostudományi Nobel-díja bejelentésének hetében jelent meg magyarul az Áttörések – Életem és a tudomány című életrajzi könyve. Ebben részletesen ír népmesei fordulatokban bővelkedő életéről, amelyben a szegény legény (leány) a vályogtéglás házból világgá (Amerikába) megy, megküzd a sárkányokkal (a rosszakarókkal, a pénzügyi kiszolgáltatottsággal), hogy aztán jogosan elnyerje a királylány kezét (a szakmai elismertséget).
A szorgalom gyermeke
Bill Gates: Karikó Katalin története inspiráló erővel hat
Karikó Katalin: A tanáraimtól tanultam meg, hogyan kell kérdezni, rácsodálkozni valamire, felfedezni valamit, önállóan gondolkodni. Olvass bele!
Lőrincze Lajos – a nyelvész, aki válaszolt
A Veszprém vármegyei Szentgálon született 1915. november 24-én szegény paraszti családban. Hat elemi után a helyi lelkész ajánlására a Pápai Református Kollégiumba került, ahol mindvégig színjeles eredménnyel tanult. Két évig a pápai Református Teológiai Akadémia hallgatója is volt, de nem érzett kellő elhivatottságot a lelkészi pálya iránt, így vallástanára biztatására Budapestre költözött, és beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára.
Az Eötvös Kollégium tagjaként végezhette az egyetemet, Pais Dezső keltette fel érdeklődését a nyelvészet iránt. Részt vett a Táj- és Népkutató Központ munkájában: járta a vidéket, és anyagot gyűjtött. 1939-ben megnyerte az első Jó magyar kiejtési versenyt, ott ismerkedett meg a tiszta beszéd ügyéért (is) küzdő Kodály Zoltánnal, akihez haláláig töretlen barátság fűzte. Magyar–német szakos tanári diplomájának megszerzése után, 1941-ben az egyetemen frissen alakult Magyarságtudományi Intézetben kapott gyakornoki állást: ő lett a földrajzi névgyűjtés felelőse.
1943 és 1945 között régi iskolájában, a Pápai Református Kollégiumban is tanított, előadott a népfőiskolán, ellátta a Tehetségmentő Alapítvány elnöki teendőit, emellett doktori disszertációján is dolgozott, amelynek a Földrajzi neveink keletkezéséről, alakulásáról, elhalásukról címet adta.
Hét merénylet nem ölte meg, de a száműzetés igen I. Lajos Fülöpöt
Bourbon Fülöp orléans-i herceg XVI. Lajos király unokaöccsének legidősebb fia volt. Kiskorától apja szeretője, Genlis grófné nevelte liberális elvek szerint – ennek eredményeként egy alkalommal a 15 éves herceg Mont-Saint-Michel szigetének erődbörtönét meglátogatva látványosan megrongálta egy börtöncella ajtaját. Apja az 1789-ben kitört forradalom alatt a harmadik rendhez csatlakozott, és „Egyenlőség Fülöp” (Philippe Égalité) polgártárs néven a Konventben a király kivégzésére szavazott.
Lajos Fülöp a forradalom kezdete után belépett a jakobinus klubba, majd ezredesi rangban a hadseregbe. Személyes bátorsága miatt 1792-ben tábornokká léptették elő, a forradalmi háborúk első csatájában, Valmy mellett is kitüntette magát. A forradalom radikalizálódása azonban taszította, XVI. Lajos 1793. januári kivégzése után veszélyben érezte életét és áprilisban átlovagolt az osztrákokhoz. Hazájába csak 21 év után tért vissza.
Apja a Konventben azonnal árulónak bélyegezte és példás megbüntetését kérte, de valamennyi családtagjával együtt őt vetették börtönbe. Lajos Fülöp öccsei később az ott szerzett tuberkulózisban haltak meg, Egyenlőség Fülöpöt a jakobinusok 1793 novemberében a nyaktiló alá küldték.
Bill Gates írt ajánlót Karikó Katalin önéletrajzi könyvéhez, ami holnap jelenik meg
Karikó Katalin: Mezőgazdasággal foglalkozó emberek között felnőve törvényszerűen fejlődött ki bennem a magok iránt érzett megbecsülés Olvass bele!
Szerdán jelenik meg a friss Nobel-díjas Karikó Katalin önéletrajza
A világhírű magyar kutató könyve arról szól, hogyan vezetett egy kisújszállási lány útja a Kádár-kor Magyarországáról az emberiség sorsát alakító, elsőrangú tudósok élvonalába. Nemcsak tudományos pályafutásáról esik szó a könyvben: benne van az ellentmondásos kádári évek Magyarországa, valamint a magánélet minden nehézsége és szépsége is.
„Ez a könyv egy régóta esedékes köszönet megfogalmazása mindazoknak – minden magyarországi tanáromnak és mentoromnak, valamint a kardiológia, az idegsebészet és az immunológia világhírű szakértőinek –, akiktől sokat tanultam, akik megengedték, hogy mellettük dolgozzak, akikkel együttműködve szereztem tapasztalatokat. Végtelenül hálás vagyok mindazért, amit tőlük kaptam, ez sokat számított a pályámon” – írta Karikó Katalin a könyv előszavában, hangsúlyozva azt is, hogy a tanáraitól tanulta meg az alapokat, amelyekre aztán később építhetett.
„A tanáraimtól tanultam meg, hogyan kell kérdezni, rácsodálkozni valamire, felfedezni valamit, önállóan gondolkodni. A tanáraimtól tanultam meg, hogyan haladjak előre: hogyan használjam fel a megszerzett tudást arra, hogy valami újat alkossak. A tanárok munkája tette lehetővé, hogy a háború utáni kommunista Magyarország egyik alföldi kisvárosában két munkás gyermeke jobban megértse a világot, hogy aztán a maga módján hozzájáruljon ahhoz, hogy a világ megváltozzon”.
Superluminal – versenyben a fénnyel. A Light Art Museum új kiállítása
Tavaly nyáron A fény forradalma című kiállítással nyitotta meg kapuit Budapest egyik legújabb múzeuma, a Light Art Museum Budapest (LAM). Az intézmény több szempontból is különleges színfoltja a fővárosi – és általában a magyar – múzeumi palettának: kifejezetten a vizuális művészetek rohamosan egyre népszerűbbé váló, de önálló múzeumot a világban még csak nagyon kevés helyen kapott ágával, a fényművészettel foglalkozik, magán fenntartásban működik, és úgy rendezkedett be a belvárosi, Hold utcai egykori vásárcsarnok műemlékként jegyzett épületében, hogy megőrizte a csarnok eredeti látványát és atmoszféráját.
Kiállítási enteriőr Kútvölgyi-Szabó Áron: Counterfactual Counterprojections és Žilvinas Kempinas: Nautilus című installációival, fotó: Bíró Dávid/Light Art Museum Budapest
Vida Szabolcs, a múzeum művészeti igazgatója az intézmény fő céljaként azt jelölte meg, hogy szélesebb rétegekhez hozza közelebb a kortárs képzőművészetet, amihez a fényművészet kiváló terepként szolgál, hiszen összefonódik benne a tudomány, a technika és a művészet, azaz a „kor nyelvén szól” a nézőkhöz. Ezért releváns témafelvetésekre tud választ adni, izgalmasan tud kommunikálni a látogatókkal. Ráadásul ezt a nyelvet a fiatalabb nemzedékek is jól beszélik, így az intézmény olyan fiatalok számára is vonzó lehet, akik a „klasszikus” múzeumok világát némi távolságtartással szemlélik. A gyakorlat igazolta is ezt a várakozást, hiszen az első kiállítást, mely augusztus közepéig volt látható, 200 ezren tekintették meg. Míg az első cél a látogatókhoz kapcsolódik, a második a művészekhez: olyan „ökoszisztémát” igyekeznek teremteni, melyben a művészek az alkotó tevékenységükre koncentrálhatnak. A gyakorlatban ez produkciós segítséget és olyan honoráriumokat jelent, melyekkel a művészek kedvező körülmények között hozhatnak létre új műveket. E törekvés jegyében hirdettek 4 millió forintos keretösszegű pályázatot kifejezetten fiatal művészek számára és egymillió forinttal támogatták az FKSE munkáját is. A múzeum működésének harmadik fő célkitűzése pedig az, hogy segítse azokat a fiatalokat, akik mélyebben kívánnak megismerkedni a képzőművészettel. E cél megvalósításának érdekében szerveznek múzeumpedagógiai foglalkozásokat és építik a kapcsolatokat a felsőoktatási intézményekkel, mert úgy gondolják, hogy infrastruktúrájuk, illetve felhalmozott tudásuk segíteni tudja az azokban folyó oktatási tevékenységet.
„Vagy ne született volna, vagy ha született, örökké élne” – Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király 490 éve született
Szilágysomlyón született somlyói Báthory István erdélyi vajda és Telegdi Katalin fiaként. Várdai Pál esztergomi érsek, majd I. Ferdinánd bécsi udvarában töltötte apródéveit, az egyetemet Padovában végezte. A humanista műveltségű, jó politikai érzékkel és hatalmas vagyonnal megáldott Báthory alig volt huszonhárom éves, amikor ő fogadta az Erdélybe visszatérő Izabella királynét, Szapolyai János özvegyét és annak fiát, János Zsigmond megválasztott királyt. Megkapta a legfontosabb erdélyi katonai pozíciót: váradi főkapitány lett. Két ízben járt követként a császárnál, a második alkalommal két évre börtönbe vetették, ahonnan csak 1567-ben engedték haza. Kiszabadulása után birtokaira húzódott vissza, politikai szerepet nem vállalt. Katolikus hitéről nem volt hajlandó lemondani, s amikor János Zsigmond erővel akarta unitárius vallásra téríteni, megfutamította annak katonáit.
János Zsigmond 1570-ben, a speyeri egyezményben végleg lemondott a magyar királyi címről, de megtarthatta Erdélyt magának és leszármazottainak. A következő évben azonban utód nélkül halt meg, és az egyezmény szerint Erdély a Habsburg király, Miksa uralma alá került volna. Miksa Bekes Gáspárt jelölte a trónra, de a szabad fejedelemválasztás jogához ragaszkodó rendek inkább Báthoryt választották meg. Ő nemcsak a töröknek tette le a hűségesküt, hanem Miksát is biztosította lojalitásáról, ő mégis Bekest nevezte ki erdélyi vajdának. Az udvarhű trónkövetelőt Báthory az 1575. július 8-i kerelőszentpáli csatában leverte, híveit kegyetlenül kivégeztette.
Fejedelemként a korábbi adományok fölülvizsgálásával, a kereskedelem és bányászat fölvirágoztatásával, új árszabás bevezetésével szervezte át a gazdasági életet.
A vágány mellett, kérjük, vigyázzanak!
„Nehéz megfogalmazni, hogy az ember miért szeret bele a vasútba. De ha találkozik olyanokkal, akik hasonszőrűek, akkor egy egész éjszakát át tudunk beszélni a vonatról” – meséli Balázs Géza, aki elmondása szerint gyermekkora óta érdeklődik a vasút iránt. Olyannyira, hogy ki is talált egy tudományágat, ez a vasútnéprajz, illetve ennek kiterjesztett változata, a vasút-antropológia.
Készítette: Talum Fruzsina, Honti Gergő, Kojnok Dávid
#közlekedés
Sikerült-e az emberiség csodálatos képességét kihasználni?
Úgy tetszik, az emberiség vállalja a valódi feladatát, mielőtt a végső pusztulásba rohanna tébolyult államférfiak és -nők vezényletével Olvass bele!
Gyerekek, álmok, mesék – Bruno Bettelheim 120 éve született
Jómódú bécsi zsidó családban látta meg a napvilágot egy fakereskedő fiaként. Bettelheim a bécsi egyetemen művészettörténetet és pszichológiát hallgatott, de 1921-től, amikor apja gerincvelő-sorvadásban megbetegedett, nemzetközi kereskedelmi tanulmányokat is folytatott. Apja halála után vezette a családi vállalkozást, ám a bölcsésztudományokkal való foglalatosságot sem adta fel. Lelkes híve volt Freudnak, foglalkozott a művészetpszichológia pszichoanalitikus irányú megközelítésével, majd a gyermek fejlődéspszichológiájával.
1938-ban ledoktorált, speciális érdeklődési területe az érzelmileg sérült, főleg autista gyermekek kezelése volt. Ausztriát még abban az évben megszállták a németek, Bettelheimet előbb Dachauba, majd Buchenwaldba deportálták, lágerélményeiről Az egyén és a tömeg viselkedése szélsőséges helyzetekben című tanulmányában számolt be. 1939-ben amerikai segítséggel kiszabadult a lágerből, és az Egyesült Államokba utazott, a Chicagói Egyetem tudományos munkatársa lett. 1942–44 között az illinois-i Rockford College docense volt, hallgatói valósággal rajongtak az irodalom, a filozófia, a művészetek, a pszichológia területén egyaránt otthonosan mozgó tanárért.
1944-ben, immár adjunktusként visszatért Chicagóba, ahol kinevezték a Sonia Shankman Ortogenikus Iskola igazgatójává, a posztot 1973-ig töltötte be. A kísérleti jellegű bentlakásos iskolában 6 és 14 év közötti, súlyos érzelmi zavarokkal küzdő, de átlagos vagy átlag feletti értelmi képességekkel rendelkező gyerekekkel foglalkozott, az intézmény lett az autista gyerekekkel folytatott munkájának központja is.
Lexikonja az ellenőrzött tudás jelképe – Friedrich Arnold Brockhaus 200 éve halt meg
1772. május 4-én született Dortmundban. A gimnázium elvégzése után, apja kívánságának engedve, inasként szolgált egy düsseldorfi kereskedőházban. 1793-ban beiratkozott a Lipcsei Egyetemre, ahol rövid ideig nyelvészetet és irodalmat hallgatott. 1795-ben angol árukkal kereskedő üzletet nyitott szülővárosában, üzletét előbb Arnheimbe, majd Amszterdamba helyezte át. Itt nyitott 1805-ben könyvkereskedést Rohloff és Tsa. néven, a Brockhaus nevet Németországba visszatérve vette fel.
1808-ban Lipcsében megvásárolta az 1796-ban indult, de csődbe ment Conversations-Lexikon kiadási jogát. 1818-ban vállalkozását is Lipcsébe költöztette, hogy ott folytathassa a lexikon soron következő köteteinek kiadását. Cége néhány évtized alatt valóságos nagyüzemmé nőtte ki magát: több száz embert foglalkoztatott, a könyv-, lap- és lexikonkiadón túl saját, technikailag korszerű nyomdával, betűöntödével, kötészettel és terjesztőhálózattal rendelkezett.
A teljes Conversations-Lexikon első kiadásával 1811-ben készült el. Kiadói célja az ismeretek és a kultúra terjesztése volt, igazodva a polgárság széles művelődési igényéhez. A mű kezdettől nagy fontosságot tulajdonított a tudományok népszerűsítésének, az információgazdagságnak és a bőséges, jó minőségű illusztrációknak. Lexikonjában a legújabb források felhasználása mellett szakmai részleteket tárgyaló címszavak is szerepeltek, lehetőség szerint közérthető stílusban, lényegre törő megfogalmazásban kifejtve. Az enciklopédiát Wiesbadenban adták ki, és sok hasonló mű modellje lett. Címszavait a rövid, informatív szócikkek mintapéldájának tekintik. A Brockhaus név csak a 15. kiadás után jelent meg az enciklopédián. A 15. kiadású Nagy Brockhaus húsz kötetben hagyta el a nyomdát, kiegészítéssel, 1928–35 között. A 18. kiadás 1986–96 között készült összesen harminc kötetben, mintegy 21 ezer oldalon. A 21., egyben az utolsó nyomtatott kiadás 2006-ban jelent meg: több mint 24 ezer oldalt tett ki, és háromszázezer szócikket tartalmazott.
Hideg nyalatról, fagyosról, azaz a fagylaltokról
„Bezzeg a mi időnkben!” – mondaná erre dédanyám. Pedig ő nem is tudja, hogy a rózsaalakú sárkánygyümölcsös fagylalt még nem is akkora cifraság, és egyébként is, Czifray István Magyar nemzeti szakácskönyvében is létezik már a tutti-frutti fagyi receptje. Persze azóta sokat fejlődött a cukrászmesterség, és az igazi ínyencek nem elégednek meg a gyümölcsös ízű nyalattal, ha kóstolhatnak valami olyat is, ami eltér a megszokottól.
Meg egyébként is, fagyit mindenből lehet csinálni. A tokiói Namja Town Jégszalon nevű fagyizójában nagyjából ötven íz közül választhatnak az érdeklődők, többek között a curry, a bazsalikom, a fokhagyma, a vaszabi, a sült padlizsán, valamint a marhanyelv ízű fagyi is szerepel a menüben. De nem kell olyan messze utaznunk, ha valami igazán különlegesre vágyunk. Philippe Faur francia jégkrémkészítő mester is hasonló felhozatallal kecsegtet, nála ugyanis a kecskesajtos, a libamájas, a kaviáros és a füstölt lazacos fagylalt is helyet kapott a megszokott ízek mellett. Itt érdemes megjegyezni azt is, hogy idén a balatonalmádi Amaretto Fagyizó tövises mangó sorbetje lett a Balaton fagyija, és ugyanezen a versenyen a sajtos-tejfölös lángos ízesítésű fagyi különdíjat kapott.
A cikk a Magyar Kultúra magazin 2023/7. számában jelent meg. Fizessen elő a lapra, hogy első kézből olvashassa!
A vízbe esett bárótól a nyíltvízi csúcsteljesítményekig – a Balaton-átúszás rövid története
A Balaton-átúszás a magyar sportélet egyik, ha nem a legnagyobb eseménye minden évben. Az úszásra idén összesen több mint tízezer úszó jelentkezett, 9500-an a klasszikus 5,2 kilométeres átúszást teljesítették, mintegy ezer fő pedig a 2,6 kilométeres féltávra vállalkozott. De a július 24-i programban helyett kapott a Balaton-áthúzás is, amelyen SUP-deszkával szelhették a habokat a jelentkezők, szintén a hagyományos, Révfülöp–Balatonboglár vonalon. Bár a vitorlázás szerelmesei nem versenyeznek – hiszen az ő megmérettetésük a Kékszalag –, de szerep azért nekik is jut: az úszófolyosón vitorlásokról szurkolhat a közönség, alkalomadtán akár pihenőként, szükség esetén pedig orvosi ellátópontként is szolgálnak a kísérőhajók.
Bár a Balaton-átúszás a legjelentősebb hazai nyíltvízi úszóesemény, nívóját nem pusztán volumenében érdemes mérnünk: régre nyúló története szimbolikus értékűvé emeli. Bár legnagyobb tavunkat ma már nehéz volna elképzelni a fürdőzők nélkül, a nyüzsgés nem mindig volt magától értetődő. Ugyanis egészen a középkortól fogva az úszás mozgásformáját részben egészségügyi okokból, részben a fürdőorgiák visszaszorítása céljából tiltották Európában. Mint az a História folyóirat 1999-ben kelt összefoglaló cikkéből kiderül, a felvilágosodás időszaka hozta el a változást, felismerve a vízből való kimentés szükségességét – azonban hazánk területén az 1777-ben és 1806-ban kelt első és második Ratio Educationis tiltotta a fürdőzést minden folyóban és tóban, visszavetve a korabeli magyar fürdőkultúrát.
A Balatonban történt első, tudósítás által dokumentált úszás 1787-ben történt. Hompes-Bollheim angol báró süllyedő csónakjából kényszerült a tóba ugrani. A História szerint a báró hat-hét kilométert úszhatott a Balaton közepétől Balatonfüredig, és bár az akkori szóbeszédek átúszásról adtak hírt, a tényleges, parttól partig történő Balaton-átúszást Szekrényessy Kálmán teljesítette 1880. augusztus 29-én – ezt a napot a magyar úszósport születésnapjaként is számontartják. Nem is véletlenül: a teljesítménynek – mely akkor még a Siófok–Balatonfüred közötti úszótávot, azaz nagyjából 14 kilométer megtételét jelentette – hamar híre ment, a szenzáció nyomán pedig megszaporodtak a hazai úszóversenyek. (A História cikke szerint ehhez az eseményhez köthető az első hazai nemzetközi úszóverseny megszervezése is Vác és Pest között, amelynek legjobb hazai helyezettje ugyancsak Szekrényessy lett.)
Két ködlovag és fivérük, a geográfus – A Cholnoky testvérekről
Milyen volt a Cholnoky fivérek családi háttere? Milyen szellemi közegben nőttek fel?
A Cholnokyak alföldiek, kecskemétiek voltak, a család Mátyás király idejéből származtatja magát. A veszprémi ág a 19. század közepén került át Dunántúlra: Cholnoky Ferenc (1808–1876) ismert orvos 1836-ban költözött a királynék városába, ő a Cholnoky fivérek nagyapja. A fia, Cholnoky László (1835–1901) ügyvéd az egyház, illetve a város notabilitásává emelkedik, övék a veszprémi városteremtő családok egyike. László 867-ben vette feleségül Zombath Krisztinát; nyolc gyermekük született, de nem mindegyik érte meg a felnőttkort, Endre fiuk pedig fiatalon, egyetemista korában hunyt el.
Pesti végzettségű édesapjuk nyitott szellemű, művelt ember, Vas Gereben barátja, magyarra fordította és Sió álnéven kiadta Alexandre Dumas Monte Cristo grófja című regényét, a családjának idegen nyelvű folyóiratokat rendelt, gazdag könyvtárat tartott fenn. A család, mindenekelőtt az apa élénk és kiterjedt társasági életet él. Ez utóbbi nemcsak jót hoz, hiszen az ezzel együtt járó italozásra épül rá az alkoholizmus, amely a családot megrendíti.
Találmánya világszenzáció volt, mégsem szabadalmaztatta
Báró vásárosnaményi Eötvös Loránd Ágoston Budán látta meg a napvilágot, apja, báró Eötvös József író, politikus akkor éppen az első felelős magyar kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere volt. 1865-ben a pesti egyetem jogi karára iratkozott be, de közben Petzval Ottónál matematikát és fizikát tanult, és Than Károly kémiai laboratóriumában is dolgozott. 1867-ben felhagyott a joggal, és a heidelbergi egyetemen megkezdte természettudományi tanulmányait.
1870-ben summa cum laude eredménnyel doktorált, a következő évtől a pesti egyetemen a fizika magántanára, majd rendes tanára volt, huszonöt évesen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező, 1883-ban pedig rendes tagja lett. 1878-ban – Jedlik Ányos utódaként – a kísérleti fizikai tanszék vezetője, majd a Fizikai Intézet első igazgatója, 1891–92-ben a pesti egyetem rektora, 1889–1905 között a MTA elnöke volt. 1894–95-ben vallás- és közoktatási miniszterként négyszáz új népiskolát hozott létre, emelte a tanítók jutalmazására szánt összeget.
A kapillaritást vizsgálva kidolgozta a róla elnevezett reflexiós módszert a felületi feszültség mérésére. Felismerte a folyadékok különböző hőfokon mért felületi feszültsége és a molekulasúly közötti összefüggést, amelyet Eötvös-törvénynek neveznek. Az 1880-as évek végétől a Föld gravitációs terét vizsgálta, a gravitációs térerősség változásainak mérésére szerkesztette meg a nevét világhírűvé tevő torziós ingáját, amely Cavendish és Coulomb eszközeinek továbbfejlesztett és hasznosítható változata. A horizontális variométernek elnevezett műszer voltaképpen egy fémszálra felfüggesztett vízszintes mérlegkar, egyik végén egy rögzített súllyal, a másikon egy húsz centiméter hosszú fémszálon lógó másik súllyal. A föld alatti tömegek az alsó súlyt maguk felé húzzák, eközben a felső, mérlegkart felfüggesztő fémszál megcsavarodik, a csavarodás mértéke arányos a nehézségi erő változásával.