Azt írják, a pályázat benyújtásának nem feltétele a művészeti vagy művészetelméleti végzettség, szakképzettség. Olvass bele!
Archívum címkék: Tudomány
Blankó Miklós: Grétsy László igazán értette, hogy a nyelvművelés emberművelés
A család, barátok, kollégák, tisztelők jelenlétében vettek végső búcsút pénteken Grétsy László nyelvésztől a Farkasréti temetőben. Olvass bele!
Grétsy László az anyanyelvápolás legismertebb személyisége volt
Életének 92. évében, vasárnap Budapesten elhunyt Grétsy László Prima Primissima díjas nyelvész, az anyanyelvápolás ismert személyisége. Olvass bele!
Krízisek esetén a bennünk élő ősember falni kezd
„Az ember szereti ingerelni a száját. Látszólag minden cél nélkül rág (rágógumizik), napraforgót, pattogatott kukoricát majszol (az íze nem számít), cigarettázik vagy pipázik (rombolva az egészségét). Máskor mértéktelenül iszik, még ha nem is szomjas. Sokszor ellenállhatatlan vágyat érez a zabálásra, miközben túlsúlyára panaszkodik” – írja könyve előszavában dr. Forgács Attila szociálpszichológus, klinikai szakpszichológus, a hazai gasztropszichológia megalkotója. Őt kérdeztük.
Mit kutat pontosan egy gasztropszichológus?
A gasztropszichológia kifejezést 38 éve én alkottam. Akkor még nem lehetett ennek nyomát találni, és amikor 1985-ben a gasztropszichológia összetételt használni kezdtem, arra gondoltam, hogy az evés nem pusztán egy élettani jelenség, hanem az egyik legfontosabb életösztönünk. Minden élőlénynek van anyagcseréje, és az emlősöknél ennek az első lépése az evés. Enélkül nincsen élet. Az éhség őshajtóerő, ezért az evésnek máig is jelentős lélektani vonatkozásai vannak. A táplálkozás erős érzelmekkel átitatott jelenség. Az ételnek nem egyszerűen kalóriaértéke, hanem érzelmi értéke is van, utóbbi sok esetben fölülírja az élettani értékét. A gasztropszichológia tehát röviden az evés lélektani mozgatóival és meghatározóival foglalkozó pszichológiai részkérdés. Miért eszünk-iszunk akkor is, ha nem vagyunk éhesek vagy szomjasak? Másrészről miért kedvelünk egy ételt, és miért undorodunk egy másiktól, amit más kultúrákban szívesen megesznek, vagy épp a mi családunkban is a többiek örömmel fogyasztanak, mi pedig a szagát se bírjuk?
A nyelvészek nem vonulhatnak elefántcsonttoronyba
Adamikné Jászó Anna a Magyar Nyelvőrnek adott nagyinterjúban pályájára visszatekintve elmondta, soha nem „hajtott” semmiféle állásra, mindig elfogadott valamilyen felkérést. 1966-ban végzett magyar–orosz– finnugrisztika szakon. Miután a Nyelvtudományi Intézetben ígért állást nem kapta meg, „felnevelő iskolája”, a rákospalotai Dózsa Gimnázium tanára lett. Eközben ledoktorált, disszertációja az osztják nyelv szigvai nyelvjárásának igeragozási rendszeréről szólt. „A védésen Bárczi Géza megdicsért, ezt sosem felejtem el” – emlékezett vissza. Ezt követte a Budapesti Tanítóképző Főiskola, ahol 23 évig tanított nyelvtant és beszédművelést, később gyermekirodalmat. 1998-ban pedig, Grétsy László nyugdíjba menetele után az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán lett tanszékvezető, a főiskola integrálása után, 2000-ben az ELTE-n habilitált, 2008-ban pedig megírta nagydoktori disszertációját Az olvasás múltja és jelene címmel.
Az interjút készítő Balázs Géza kíváncsi volt arra, alanya hogyan találta meg a hangot tanítványaival. Adamikné Jászó Anna pedagógiai módszerét így világítja meg: „Mindig sokat készültem az órákra. A gimnáziumi órákon szerettem felolvasni, remélhetőleg megkedveltettem az irodalmat, és elszórakoztattam a gyerekeket. Később a tanítóképzőben a nyelvtant igyekeztem világosan elmagyarázni, nem volt gond sosem. A helyesírást szigorúan bevasaltam, igazat adtam elődöm, Hernádi Sándor híres mondásának: egy professzor írhat hibásan a táblára, de egy tanító soha.”
A pálya főbb tematikus állomásai a grammatikaelmélet és annak története, a magyar nyelv történeti nyelvtana, majd a tanítóképző oktatójaként az olvasástanítás és a szövegértés, valamint a retorika voltak. Ennek kapcsán idézte fel Adamikné Jászó Anna Fulbright-ösztöndíjait, amelyek keretében két amerikai egyetemen olvasástörténet, olvasáspszichológia és gyermekirodalom mellett egy magyar kultúra és élet elnevezésű tárgyat is tanított. „Tanulságos idő volt” – jegyzi meg a tengerentúlon sem egyöntetűen elfogadott, Magyarországon csak egy rövid ideig alkalmazott szóképes, illetve hagyományos hangoztató-elemző-összetevő (egyszerűsítve szótagoltató) módszerünk összehasonlítása kapcsán.
Top 10 tudományos-fantasztikus film a jövőről
1. Érkezés (Denis Villeneuve, 2016)
Denis Villeneuve-re leginkább a Dűne rendezőjeként gondolunk, pedig ő rendezte az Érkezés című filmet is, a műfaj talán legjobbját. A barokk zeneművek szerkezetét idéző alkotás története látszólag egyszerű: egy nyelvésznő megfejti az űrlények kommunikációját. Valójában azonban arról szól, hogy miért vagyunk mi, emberek a Föld nevű bolygón. A rendező nem arról fest képet, hogy miként pusztítja el magát az emberi faj, hanem arról, hogyan jön majd el a világbéke akkor, amikor a maga teljességében leszünk képesek látni az életet. Akkor, amikor megzabolázzuk az időt.
A főszereplőnő a film végén csak ennyit kérdez a férjétől:
Hivatása: folyómentő
A folyómentés mint mára elsődleges hivatása kapcsán felvetődik a kérdés, hogy miként vélekedik a szemétről és a szemetelési kultúránkról általában?
Az emberiség nagyon kevés időt kapott arra, hogy megtanuljon együtt élni azzal a rengeteg csomagolóanyaggal, ami körülvesz minket. Ahhoz képest, mennyi időnk volt arra, hogy megtanuljuk például a fával való együttélést, a műanyagokkal ugyanerre csak nagyon kevés időt kaptunk, így nem is igazán tudjuk, hogyan bánjunk velük. Egy tanulási folyamat legelején vagyunk. És ez nem csak a fogyasztók hibája, hiszen olyan mértékben kapjuk ezeket a természetre káros termékeket és tárgyakat, hogy nem tudtunk még hozzájuk alkalmazkodni. Csak reménykedni lehet abban, hogy ezen lehet változtatni. Ahol azt látjuk, hogy nem szemetelnek, ott minden esetben nagy hangsúlyt fektetnek az oktatásra, az emberek meggyőzésére, amit az egyetlen útnak tartok.
A külföldi, még javarészt autentikus kultúrájúaknak tartott kiemelt turistaparadicsomokban is az tapasztalható, hogy óriási szemétmennyiség halmozódik fel. Míg néhány korosztállyal korábban még eldobható, természetes eredetű hulladékuk volt, az mára kicserélődött, éppen ezért meg kell tanítani az embereket az újfajta hulladék kezelésére. A kókuszdió héja még lebomlott a kiskert végében lévő szemétkupacon, és ugyanígy nálunk is, az étkezési hulladékot felhasználtuk a kertekben, a háziállatok etetésekor. Általában másként kell gondolkodnunk a saját hulladékunkról?
Hiszel te valamiben annyira, hogy azt soha egyetlen pillanatra sem kérdőjelezted meg?
Nem tartja magát nyelvzseninek, holott hétéves korában már nyolc nyelven beszélt, de szerinte csupán szerencséje volt, hogy olyan környezetben nőtt fel, ahol megtanulta, „hogy mindenkivel másképp kell káromkodni és veszekedni”. A magyar anyanyelvvel szinte egyidőben sajátította el a románt is, kisgyerekként a német nevelőtől a németet, ráadásul több dialektusban, később a Romániában maradt orosz tisztek gyerekeitől az orosz nyelvet is megtanulta. Úgy véli, gyerekkorban egyszerűen „letöltődik” a nyelvtudás, a tehetségen csak annyi múlik, hogy vannak, akik gyorsabban tanulnak nyelveket, mások lassabban, de gyerekként mindenki képes több nyelvet jól elsajátítani. Általában serdülőkorban bezáródik a „nyelvablak”, és már csak strukturálisan tudunk nyelveket tanulni. Benedek Dezsőnek – mint mondja – azzal volt szerencséje, hogy négy különböző nyelvcsaládból származó nyelvet tanult meg már kiskorában: a magyart, a románt (latin), a németet (germán) és az oroszt (szláv), ezért könnyebben tudott további nyelveket is elsajátítani.
Ezt a „könnyebben” szintet úgy képzelje el a kedves olvasó, hogy Benedek Dezső például tizenhat éves korában a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban talált egy 670 oldalas könyvet, A japán nyelv grammatikai szerkezete volt a címe, és mivel nem kölcsönözték ki senkinek, naponta bement az olvasóterembe, és tizenhét füzetbe kimásolta az egész kötetet. Mire befejezte, tudott japánul, bár még senkivel sem volt alkalma beszélni ezen a nyelven. A kiejtést a BBC Világszolgálatának japán nyelvű műsorai és filmek párbeszédei alapján gyakorolta. Egyetemista volt, amikor a haverjaival sörözött az állomás kocsmájában, ahol meglátott egy ázsiai fickót hatalmas hátizsákkal és rajta egy japán zászlóval.
– Szóba elegyedtünk, kiderült, hogy világutazó, aki épp Bulgáriába akart menni, de egy bukaresti buli után rossz vonatra szállt fel, és fogalma sincs, hol van. Ekkor beszélgettem életemben először japánul – idézi fel nevetve. – Láttam, hogy nagyokat néz, ha megszólalok, mondtam is neki, hogy javítson ki, ha nem jól mondom a dolgokat, de csak bólogatott, hogy minden helyes. Ez így ment egy darabig, aztán azt kérdezte, kitől tanultam japánul, mert ez olyan archaikus nyelvhasználat, hogy talán még a dédapja sem beszélt így. Kiderült, hogy egy nagyon régi, Meiji-kori japán nyelvet sikerült megtanulnom. Mutattam, hogy írni is tudok, és hüledezett, hogy ők ilyen írásjeleket már nem használnak. Egy hónapig nálunk maradt, így gyorsan megtanultam a kortárs nyelvváltozatot is.
Elhunyt Vajda Mihály
Vajda Mihály kutatási területe a fenomenológia, a 20. századi német filozófia és a totalitárius társadalmak elmélete volt. Olvass bele!
Éhínségről és ínségételekről
Az éhínség, a nélkülözés, a koldulás már a Bibliában is hangsúlyosan megjelenik. A mózesi törvények gondoskodtak a kiszolgáltatottakról, előírták ugyanis, hogy a gabonatábla szélén hagyott termésért nem szabad visszamenni, hogy a szegények és rászorulók is szedegethessenek belőle maguknak. Ez vonatkozott a szüretre is: az olajfákon és szőlőtőkén maradt szemeket is a nélkülözőknek szánták.
Voltak azonban olyan idők, amikor a társadalom egészét éhezés sújtotta. Fráter Erzsébet A Biblia ételei című könyvében külön fejezetet szentel ennek a témának, amely közel hatvan helyen jelenik meg a Szentírásban. A legtöbb gondot abban az időben a tavaszi és őszi esők elmaradása, valamint a sáskajárás okozta. Gabona és kenyér hiányában az emberek, az aszály miatt pedig az állatok is éheztek, ami legtöbbször népvándorlást indított el. Éhínség miatt vándorolt el Egyiptomba az ősatyák közül elsőként Ábrahám, és szintén az élelemhiány indította útra Ruth apósát Betlehemből Moáb földjére.
A nélkülözéshez kapcsolódik az egyik legismertebb ószövetségi történet, amelyben József, a rabszolgaként Egyiptomba került zsidó fiú megfejtette a fáraó álmát, mely szerint hét évig tartó éhínség sújtja majd a birodalmat. Mint a történelem során oly sokszor, a természeti katasztrófák és háborúk okozta éhínség arra ösztönözte az embereket, hogy a tartalékolás mellett olyan étkeket is megkóstoljanak, amiket addig nem, így számos ínségétel jelent meg a különböző korokban. Ilyennek számított az árpa is, amit addig főként abrakként használtak, mert a belőle készült lepény túl keménynek és rágósnak bizonyult. A nehéz időkben azonban, amikor az emberek nem jutottak búzához, kénytelenek voltak felhasználni az árpát is, amely nagyszerűen csillapította az éhséget. Éhezéskor az addig szintén takarmányként használt szentjánoskenyér hüvelytermése is népszerűvé vált, amelyet pirítva és kásaként is fogyasztottak, valamint azok a gyümölcsök, vadon élő növények levelei, gyökere és termése, mint a vadfüge, a csalán, a paréj vagy a katáng stb., amiket addig nem tartottak sokra.
Oppenheimer
írta Nikodémus Christopher Nolan visszatért. Absztrakcióktól az emberhez, konstrukciótól a történethez, elmejátéktól a lélek rejtelmeihez. Na jó, ez így talán kissé fellengzős, de számomra úgy tűnik, tényleg ez történhetett: két kísérletezőbb film (Dunkirk, Tenet) és egy stúdióváltás után újra egy… Olvass tovább →
The post Oppenheimer appeared first on FilmDROID.
Zoli tanácsa a lányának: élj normális országban! – gazdagság és szegénység 5.
Autószerelőm, Zoli ócska, szigeteletlen garázst bérelt, a rendszerváltás előtt jobb napokat megélt Újpesti Hajógyárban. Olvass bele!
„Az eszbékás, aki a legmesszebb ugrott” – bemutatták Karikó Katalin önéletrajzi könyvét
A szórakoztatóipar, a politika vagy az üzleti élet területén gyakran látunk üstökösszerű karriereket, amikor valaki – látszólag – pár év alatt ér fel a csúcsra és lesz akár egészen fiatalon kiugróan sikeres. A tudomány azonban más. Bár a tudománytörténetben is van néhány kivétel, az évtizedes, kitartó munkát nem nagyon lehet megspórolni. Ahogy Karikó Katalin sem tette. Ugyanakkor még ezen a területen is kell a szerencse, amely akár egy fénymásológép, akár egy világjárvány képében is érkezhet.
Elképesztő időzítéssel, Karikó Katalin fiziológiai és orvostudományi Nobel-díja bejelentésének hetében jelent meg magyarul az Áttörések – Életem és a tudomány című életrajzi könyve. Ebben részletesen ír népmesei fordulatokban bővelkedő életéről, amelyben a szegény legény (leány) a vályogtéglás házból világgá (Amerikába) megy, megküzd a sárkányokkal (a rosszakarókkal, a pénzügyi kiszolgáltatottsággal), hogy aztán jogosan elnyerje a királylány kezét (a szakmai elismertséget).
A szorgalom gyermeke
Bill Gates: Karikó Katalin története inspiráló erővel hat
Karikó Katalin: A tanáraimtól tanultam meg, hogyan kell kérdezni, rácsodálkozni valamire, felfedezni valamit, önállóan gondolkodni. Olvass bele!
Lőrincze Lajos – a nyelvész, aki válaszolt
A Veszprém vármegyei Szentgálon született 1915. november 24-én szegény paraszti családban. Hat elemi után a helyi lelkész ajánlására a Pápai Református Kollégiumba került, ahol mindvégig színjeles eredménnyel tanult. Két évig a pápai Református Teológiai Akadémia hallgatója is volt, de nem érzett kellő elhivatottságot a lelkészi pálya iránt, így vallástanára biztatására Budapestre költözött, és beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára.
Az Eötvös Kollégium tagjaként végezhette az egyetemet, Pais Dezső keltette fel érdeklődését a nyelvészet iránt. Részt vett a Táj- és Népkutató Központ munkájában: járta a vidéket, és anyagot gyűjtött. 1939-ben megnyerte az első Jó magyar kiejtési versenyt, ott ismerkedett meg a tiszta beszéd ügyéért (is) küzdő Kodály Zoltánnal, akihez haláláig töretlen barátság fűzte. Magyar–német szakos tanári diplomájának megszerzése után, 1941-ben az egyetemen frissen alakult Magyarságtudományi Intézetben kapott gyakornoki állást: ő lett a földrajzi névgyűjtés felelőse.
1943 és 1945 között régi iskolájában, a Pápai Református Kollégiumban is tanított, előadott a népfőiskolán, ellátta a Tehetségmentő Alapítvány elnöki teendőit, emellett doktori disszertációján is dolgozott, amelynek a Földrajzi neveink keletkezéséről, alakulásáról, elhalásukról címet adta.
Hét merénylet nem ölte meg, de a száműzetés igen I. Lajos Fülöpöt
Bourbon Fülöp orléans-i herceg XVI. Lajos király unokaöccsének legidősebb fia volt. Kiskorától apja szeretője, Genlis grófné nevelte liberális elvek szerint – ennek eredményeként egy alkalommal a 15 éves herceg Mont-Saint-Michel szigetének erődbörtönét meglátogatva látványosan megrongálta egy börtöncella ajtaját. Apja az 1789-ben kitört forradalom alatt a harmadik rendhez csatlakozott, és „Egyenlőség Fülöp” (Philippe Égalité) polgártárs néven a Konventben a király kivégzésére szavazott.
Lajos Fülöp a forradalom kezdete után belépett a jakobinus klubba, majd ezredesi rangban a hadseregbe. Személyes bátorsága miatt 1792-ben tábornokká léptették elő, a forradalmi háborúk első csatájában, Valmy mellett is kitüntette magát. A forradalom radikalizálódása azonban taszította, XVI. Lajos 1793. januári kivégzése után veszélyben érezte életét és áprilisban átlovagolt az osztrákokhoz. Hazájába csak 21 év után tért vissza.
Apja a Konventben azonnal árulónak bélyegezte és példás megbüntetését kérte, de valamennyi családtagjával együtt őt vetették börtönbe. Lajos Fülöp öccsei később az ott szerzett tuberkulózisban haltak meg, Egyenlőség Fülöpöt a jakobinusok 1793 novemberében a nyaktiló alá küldték.
Bill Gates írt ajánlót Karikó Katalin önéletrajzi könyvéhez, ami holnap jelenik meg
Karikó Katalin: Mezőgazdasággal foglalkozó emberek között felnőve törvényszerűen fejlődött ki bennem a magok iránt érzett megbecsülés Olvass bele!
Szerdán jelenik meg a friss Nobel-díjas Karikó Katalin önéletrajza
A világhírű magyar kutató könyve arról szól, hogyan vezetett egy kisújszállási lány útja a Kádár-kor Magyarországáról az emberiség sorsát alakító, elsőrangú tudósok élvonalába. Nemcsak tudományos pályafutásáról esik szó a könyvben: benne van az ellentmondásos kádári évek Magyarországa, valamint a magánélet minden nehézsége és szépsége is.
„Ez a könyv egy régóta esedékes köszönet megfogalmazása mindazoknak – minden magyarországi tanáromnak és mentoromnak, valamint a kardiológia, az idegsebészet és az immunológia világhírű szakértőinek –, akiktől sokat tanultam, akik megengedték, hogy mellettük dolgozzak, akikkel együttműködve szereztem tapasztalatokat. Végtelenül hálás vagyok mindazért, amit tőlük kaptam, ez sokat számított a pályámon” – írta Karikó Katalin a könyv előszavában, hangsúlyozva azt is, hogy a tanáraitól tanulta meg az alapokat, amelyekre aztán később építhetett.
„A tanáraimtól tanultam meg, hogyan kell kérdezni, rácsodálkozni valamire, felfedezni valamit, önállóan gondolkodni. A tanáraimtól tanultam meg, hogyan haladjak előre: hogyan használjam fel a megszerzett tudást arra, hogy valami újat alkossak. A tanárok munkája tette lehetővé, hogy a háború utáni kommunista Magyarország egyik alföldi kisvárosában két munkás gyermeke jobban megértse a világot, hogy aztán a maga módján hozzájáruljon ahhoz, hogy a világ megváltozzon”.
Superluminal – versenyben a fénnyel. A Light Art Museum új kiállítása
Tavaly nyáron A fény forradalma című kiállítással nyitotta meg kapuit Budapest egyik legújabb múzeuma, a Light Art Museum Budapest (LAM). Az intézmény több szempontból is különleges színfoltja a fővárosi – és általában a magyar – múzeumi palettának: kifejezetten a vizuális művészetek rohamosan egyre népszerűbbé váló, de önálló múzeumot a világban még csak nagyon kevés helyen kapott ágával, a fényművészettel foglalkozik, magán fenntartásban működik, és úgy rendezkedett be a belvárosi, Hold utcai egykori vásárcsarnok műemlékként jegyzett épületében, hogy megőrizte a csarnok eredeti látványát és atmoszféráját.
Kiállítási enteriőr Kútvölgyi-Szabó Áron: Counterfactual Counterprojections és Žilvinas Kempinas: Nautilus című installációival, fotó: Bíró Dávid/Light Art Museum Budapest
Vida Szabolcs, a múzeum művészeti igazgatója az intézmény fő céljaként azt jelölte meg, hogy szélesebb rétegekhez hozza közelebb a kortárs képzőművészetet, amihez a fényművészet kiváló terepként szolgál, hiszen összefonódik benne a tudomány, a technika és a művészet, azaz a „kor nyelvén szól” a nézőkhöz. Ezért releváns témafelvetésekre tud választ adni, izgalmasan tud kommunikálni a látogatókkal. Ráadásul ezt a nyelvet a fiatalabb nemzedékek is jól beszélik, így az intézmény olyan fiatalok számára is vonzó lehet, akik a „klasszikus” múzeumok világát némi távolságtartással szemlélik. A gyakorlat igazolta is ezt a várakozást, hiszen az első kiállítást, mely augusztus közepéig volt látható, 200 ezren tekintették meg. Míg az első cél a látogatókhoz kapcsolódik, a második a művészekhez: olyan „ökoszisztémát” igyekeznek teremteni, melyben a művészek az alkotó tevékenységükre koncentrálhatnak. A gyakorlatban ez produkciós segítséget és olyan honoráriumokat jelent, melyekkel a művészek kedvező körülmények között hozhatnak létre új műveket. E törekvés jegyében hirdettek 4 millió forintos keretösszegű pályázatot kifejezetten fiatal művészek számára és egymillió forinttal támogatták az FKSE munkáját is. A múzeum működésének harmadik fő célkitűzése pedig az, hogy segítse azokat a fiatalokat, akik mélyebben kívánnak megismerkedni a képzőművészettel. E cél megvalósításának érdekében szerveznek múzeumpedagógiai foglalkozásokat és építik a kapcsolatokat a felsőoktatási intézményekkel, mert úgy gondolják, hogy infrastruktúrájuk, illetve felhalmozott tudásuk segíteni tudja az azokban folyó oktatási tevékenységet.
„Vagy ne született volna, vagy ha született, örökké élne” – Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király 490 éve született
Szilágysomlyón született somlyói Báthory István erdélyi vajda és Telegdi Katalin fiaként. Várdai Pál esztergomi érsek, majd I. Ferdinánd bécsi udvarában töltötte apródéveit, az egyetemet Padovában végezte. A humanista műveltségű, jó politikai érzékkel és hatalmas vagyonnal megáldott Báthory alig volt huszonhárom éves, amikor ő fogadta az Erdélybe visszatérő Izabella királynét, Szapolyai János özvegyét és annak fiát, János Zsigmond megválasztott királyt. Megkapta a legfontosabb erdélyi katonai pozíciót: váradi főkapitány lett. Két ízben járt követként a császárnál, a második alkalommal két évre börtönbe vetették, ahonnan csak 1567-ben engedték haza. Kiszabadulása után birtokaira húzódott vissza, politikai szerepet nem vállalt. Katolikus hitéről nem volt hajlandó lemondani, s amikor János Zsigmond erővel akarta unitárius vallásra téríteni, megfutamította annak katonáit.
János Zsigmond 1570-ben, a speyeri egyezményben végleg lemondott a magyar királyi címről, de megtarthatta Erdélyt magának és leszármazottainak. A következő évben azonban utód nélkül halt meg, és az egyezmény szerint Erdély a Habsburg király, Miksa uralma alá került volna. Miksa Bekes Gáspárt jelölte a trónra, de a szabad fejedelemválasztás jogához ragaszkodó rendek inkább Báthoryt választották meg. Ő nemcsak a töröknek tette le a hűségesküt, hanem Miksát is biztosította lojalitásáról, ő mégis Bekest nevezte ki erdélyi vajdának. Az udvarhű trónkövetelőt Báthory az 1575. július 8-i kerelőszentpáli csatában leverte, híveit kegyetlenül kivégeztette.
Fejedelemként a korábbi adományok fölülvizsgálásával, a kereskedelem és bányászat fölvirágoztatásával, új árszabás bevezetésével szervezte át a gazdasági életet.