via artportal.hu => eredeti post link
Az alapítvány – létrehozói, Konok Tamás festőművész és Hetey Katalin szobrászművész életművének gondozása mellett – fontos missziójának tekinti a XX. századi és a kortárs művészet progresszív eredményeinek, kiemelkedő jelentőségű hazai és külföldi alkotóinak megismertetését, a kortárs művészet befogadását és megértését. E törekvés jegyében hozták létre a Konok-Hetey Művészeti Díjat is, melyet ezentúl évente ítélnek oda a bevezetőben említett irányzatok mellett elkötelezett alkotóknak, felváltva egy-egy festő-, illetve szobrászművésznek. A Díj meghirdetéséről júliusban az Artportal is beszámolt; akkori írásunkban ismertettük a pályázatokat elbíráló, Szipőcs Krisztina, a Ludwig Múzeum szakmai igazgatóhelyettese vezette zsűri összetételét is.
Wolsky András, fotó: Nők Lapja Enteriőr Magazin, Kovács Szilvia
A több, mint harminc pályázó közül a zsűri első körben a shortlist-re került öt művész – Nagy Barbara, Pál Katja, Matzon Ákos, Wolsky András és Sági Gyula – nevét hozta nyilvánosságra, majd közülük választotta ki a díjazottat. Döntésüket ma este a Ludwig Múzeumban jelentették be és itt került sor a díj átadására is. A rendezvényen a művész özvegye, Konok Marianne jelenlétében Juhász Annának, az alapítvány kuratóriumi tagjának köszöntője után Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója méltatta Konok Tamás életművét, majd Molnár Ani galerista, az alapítvány kuratóriumi elnöke szólt az alapítvány feladatairól és a most zárult pályázatról. Ezt követően Szipőcs Krisztina, a zsűri elnöke beszélt Konok Tamás és a Ludwig Múzeum kapcsolatáról, majd ismertette a pályázat eredményét. Eszerint a Konok-Hetey Művészeti Díj első nyertese Wolsky András festőművész, aki az oklevél és a 300 ezer forintos pénzdíj mellett Botos Péter üvegművész felajánlásából egy vándordíjat is kapott. A laudációt N. Mészáros Júlia művészettörténész, az alapítvány egyik alapító tagja, egyben a zsűri tagja tartotta, felelevenítve Wolsky András pályájának fontosabb állomásait a festő és intermédia szakokon szerzett két diploma óta eltelt negyedszázadban és kitérve az idők során konzekvensen kialakított munkamódszerére, melyet a tudatosan alkotott szabályok és a véletlen együttjátszása jellemez és amely dinamikus, belső mozgással, élettel teli műveket eredményez.