via kultura.hu => eredeti post link
Budatétény békés, családi házas övezetébe érkezünk a forgatásra, ahol az utcában parkoló fehér, filmes kisbuszok könnyen nyomra vezetnek. Az udvaron fekete ruhás színészek, statiszták, akikkel szóba elegyedve egyre jobban kibomlik számomra a történet.
A szekularizált zsidó családban felnőtt Iván (Szabó Kimmel Tamás) már Izraelben él feleségével és hatéves kisfiával (Leo Gagel). Nem haszid, de ortodox szabályokat betartó ember lett, aki édesanyja (Máhr Ágnes) temetésére hazalátogat. Hirtelen haragú, makacs apja (Bezerédi Zoltán) nagyon nehezen tolerálja azt az embert, akivé a fia vált, de a kényszerű összezártság napjaiban hamar kiderül, hogy a köztük lévő feszültséget nem csak az apa vallásosság iránti ellenérzése táplálja.
Kardos Róberthez indulok, aki öltözékéből ítélve a rabbit játssza. Breier Ádám egyik első kisfilmje, a 2010-es Cathrine magánélete óta többször is dolgoztak már együtt. Kardos Róbert ilyen mélységében nem ismerte a zsidó vallás szertartásait, amelyek hitelességére a film készítői nagy hangsúlyt fektettek, ezért nagyon komoly felkészülésen van túl. Tanulmányozta a szertartásrendet, héber nyelvű imákat tanult, és Szabó Kimmel Tamással együtt számos szombatfogadáson is részt vett az újbudai és a Kazinczy utcai zsinagógában. Ezeket az élményeket emelte ki Szabó Kimmel Tamás is, akinek a legnagyobb kihívást a héber és arámi szövegek megtanulása jelentette.