Best WordPress Hosting
 

Kriterion 50+ – A „palackból kivett dugó” története

via kultura.hu => eredeti post link

A kiadó által szervezett eseményen részt vett Dávid Gyula irodalomtörténész, a Kriterion kolozsvári szerkesztőségének volt vezetője, Simonffy Katalin televíziós újságíró, a kötet alapját képező videóinterjúk elkészítője, Tenkei Erika kutató, a kötet szerkesztője és H. Szabó Gyula, a kiadó jelenlegi igazgatója.

Az első kiadvány A Kriterion műhelyében – beszélgetések Domokos Gézával a Kriterion Könyvkiadóról címmel 1988-ban jelent meg a budapesti Kossuth Könyvkiadónál, szerkesztője, Dálnoki Szabó Dénes álnéven az akkor már Magyarországra kitelepedni készülő Beke György volt. A fülszöveg szerint a kötet írásainak zömét a csaknem két évtizedes múltra visszatekintő Kriterion Könyvkiadó igazgatójával, Domokos Gézával készült interjúk adják, „melyekből egy internacionalista meggyőződésű, sokoldalúan művelt, a kultúra és a nép odaadó szolgálatára szegődött könyvkiadó-egyéniség portréja rajzolódik ki, aki most, hatvanévesen, »annyi nyesett ággal az ölében« is hisz abban, amire feltette az életét: a népek közötti kölcsönös megértő szándék megvalósulásában”. Amint H. Szabó Gyula a rendezvényen elmondta, az 1988-as könyv egyetlen „friss” interjút tartalmazott: a beszédes, Annyi nyesett ággal az ölemben címmel ellátott kötetzáró beszélgetést Beke György készítette Domokos Gézával, amelyben Domokos nyilatkozik a kiadó akkori helyzetéről és a „meg nem születhető tervekről”, bár az akkor már nyomasztó időszak ellenére a kiadó igazgatója reménykedik a megvalósulásukban.

A második könyv Egy nemzetiségi könyvkiadó a diktatúra évtizedeiben (1969–1989) címmel 2020-ban látott napvilágot Bartha Katalin Ágnes szerkesztésében, a Polis és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet közös kiadásában. A kiadvány a Kriterion alapításának ötvenéves évfordulóját hivatott ünnepelni, a fülszöveg szerint „nem szokványos évforduló ez – az is lehetne, hiszen a magyar könyvkiadás egészét tekintve is kevés az a magyar kulturális intézmény, amely ilyen évfordulóval büszkélkedhet –, de kiemeli ezt az eseményt a lehetséges kulturális évfordulók sorából az a teljesítmény, amely ehhez a névhez köthető, méghozzá közel fele részben egy olyan korszakban, amikor előbb kedvezőnek tűnő, de aztán egyre nyomasztóbb politikai helyzetben, közvetítője lehetett a romániai nemzetiségek szellemi élete egész sor kiemelkedő teljesítményének.”