via kultura.hu => eredeti post link
New Jerseyben született egy metodista lelkész legidősebb lányaként. Anyja fiatalon halt meg, hét gyereket hagyva hátra, nevelésük az apára maradt, aki lelkészi hivatása mellett gyári munkát is vállalt. A család gyakran költözött, Rhoda a zaklatott évekről később azt mondta: meggyőződése szerint ezeknek a kihívásoknak köszönhetően tanult meg könnyedén alkalmazkodni a különböző helyzetekhez, kihívásokhoz.
Az afroamerikai keresztény közeg mély benyomást gyakorolt rá, a templomi kórusokban gospelt énekelt. Az orgonába hétévesen szeretett bele: amikor felavatták a gyülekezet új templomi orgonáját, apja hosszas könyörgés után megengedte, hogy istentisztelet után kipróbálhassa a hangszert. Hamarosan minden szabadidejét a hangszer mellett töltötte, amint tehette – cipőjét lerúgva – a billentyűkhöz telepedett.
A mezítlábas orgonálás szokása aztán védjegyévé vált, elmondása szerint így jobban érzi a pedálokat, szinte csak rá jellemző pedálhasználattal játszik basszusfutamokat.