ÖSZTÖNDÍJ LEHETŐSÉG
Hat alkalmas filmes mesterkurzust indít a Budapest Film Academy!
A Budapest Film Academy limitált számú ösztöndíjas helyet ad néhány olyan ELTE-s hallgatónak, akik a mesterkurzusért cserébe egy-két kisebb gyakornoki munkát végeznek a Budapest Film Academy részére.
Szeretnénk felhívni a figyelmüket, hogy még fogadjuk a nevezéseket a XIII. BUJTOR ISTVÁN FILMFESZTIVÁL versenyprogramjára! A rangos Bujtor István-díj mellett milliós összdíjazásban részesülnek a leendő győztesek és különdíjasok. Örömmel látnánk filmjüket a fesztiválon!
Nevezési határidő: 2022. május 15.
Nevezni a kiadási, megjelenési, befejezési dátum szerint tavaly, tehát 2021. január 1. után elkészült vagy még be nem mutatott filmekkel lehet. A XIII. Bujtor István Filmfesztiválra – Bujtor István életművét szem előtt tartva, aki rendkívül sokoldalú, számtalan műfajban és stílusban alkotó színész és rendező egyéniség volt – minden témában és stílusban nevezhető filmes alkotás.
A Freeszfe második alkalommal szervezi meg fesztiválját, ahol a szabadság a főszereplő. Független filmesek alkotásai, a Freeszfe hallgatóinak színházi előadásai, beszélgetések, egyetemi előadások, civil szervezetek találkozói, és jótékonysági aukció is szerepel a hatnapos programban. Irány a CEU, a Király Gyógyfürdő és a Marczibányi Téri Művelődési Központ!
További információt az eseménnyel kapcsolatban a https://budapestitavaszifesztival.hu/esemeny/freeszemle/ oldalon találtok.
FACEBOOK ESEMÉNY
Hogyan lett világhírű a koreai film? Miért különlegesek Kim Ki-Duk és Bong Joon-Ho filmjei? És mit kell tudni a koreai kultúráról a leghíresebb rendezői nevén túl? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Vincze Teréz, az ELTE BTK Filmtudomány Tanszékének adjunktusa, a Cool Korea programsorozatának első részében. – Forrás: magyar.film.hu
Dr. Virginás Andrea, a kolozsvári Sapientia Egyetem Filmművészet, fotóművészet és média szak tanszékvezető egyetemi docense két előadást tart az alábbi időpontokban a Filmtudomány Tanszék szervezésében:
Május 10. kedd 16 óra, Főépület 011-es terem
Media Technologies and Collective Memory-Work: Freezing the Past in Analogue Photography, Deframing It in Film and Degrading It on the Laptop?
Lucinda Douglas-Menzies brit fotóművész négy éven át fényképezett magyar filmrendezőket, egy világjárvánnyal is dacolva. A most kiállított tablót megelőzte 2009-ben brit csillagászokról, 2015-ben pedig dél-ázsiai írókról készített sorozata. A három témánaksemmilyen kapcsolódása nincs egymáshoz, hacsak az nem, hogy az ember identitásának legfontosabb kérdéseire keresi a választ: ki vagyok, és miért lettem az, aki? Közös bennük, hogy szereplői megtalálták önmagukat, tudják, miért teszik azt, amit, ráadásul jelentős tudósként, alkotóművészként maguk is hozzájárulnak a világ megértéséhez. Ez a tabló
Lucindáé. A képeken azok a filmrendezők szerepelnek, akik bizalmukba fogadták, és nemcsak portrét ültek neki, de megosztották vele gondolataikat arról, miért választották ezt a pályát. Meglehetősen szubjektív összeállítás született, amely ennek ellenére mégis reprezentálja a kétezerhúszas évek magyar filmrendezőit egy portrégaléria időmetszetében.
A Hajszálrepedés az első ELTE-s diplomafilm a La Cinef történetében, ahol szerepeltek már korábban Mundruczó Kornél, Kocsis Ágnes, Szimler Bálint, Kárpáti György Mór és Andrasev Nadja alkotásai is.
A főszereplő Kurta Niké és az Áront játszó Váradi Gergely mellett a filmben játszik Kubik Anna és Incze József is, operatőre Füzesi Tamás, látványtervezője Horváth Dominika, hangmérnöke Kissik Petra volt. Szelestey Bianka konzulense Maruszki Balázs, vezető tanárai Pálos György, Bacskai Brigitta és Ferenczi Gábor voltak az ELTE Filmtudomány Mesterszakán.
Forrás: https://telex.hu/kult/2022/04/22/cannes-egyetemi-vizsgafilm-la-cinef-elte
FFP alkotótábor fiatal filmeseknek – A Nemzeti Filmintézet idén nyáron Alsóbogáton szervezi meg Fast Forward Programjának alkotótáborát.
Forgass, beszélgess, alkoss hozzád hasonló fiatalokkal az FFP csapatának szervezésében!
A Fast Forward Program alkotótáborának célja, hogy a filmes szakma iránt érdeklődő, ambiciózus, 18-35 éves fiatalok találkozhassanak és közösen alkothassanak.
Felhívás cikkekre
A Metropolis filmelméleti és filmtudományi folyóirat 2022/4. számát Enyedi Ildikó munkásságának szenteli. A lapszámban Enyedi munkásságát szeretnénk minél több szempontból, sokféle elméleti aspektus alapján megvizsgálni. Reméljük, hogy a lapszám alkalmas lehet arra, hogy a sokszínű kutatói érdeklődések mentén izgalmas képet rajzoljon ki a kortárs magyar filmművészet egyik legmeghatározóbb alakjáról.
Felhívásunkra olyan, a Metropolisban megjelentetésre alkalmas, 35-40 000 karakter terjedelmű, tudományos igényű cikkek tervét várjuk, amelyek Enyedi Ildikó életművét, annak bizonyos filmjeit, filmcsoportjait vizsgálják.
‘Trauma és gyász a kortárs horrorban’ címmel megjelent a Filmszem 2021/3 száma.
A lapszám vendégszerkesztője Margitházi Beja, szerzői a Filmtudomány tanszék végzett BA hallgatói.
A három tanulmány többek között az 1408, A rítus, Más világ, Örökség, A Babadook, Kísértetek, Engedj be!, Két nővér, Jó éjt anyu! című filmeket tárgyalja.
A látható archívum
Nem egész estés filmes gyűjtemények archiválása, megőrzése, digitalizálása és közzététele
2022. április 25–26.
A Bibó István Szabadegyetem (CEU DI) keretei között Dr. Kalmár Györgynek március 21-én ingyenes, online kurzusa fog indulni, “Képek a másik Európából” címmel. A kurzus a 2010-es évek magyar nagyjátékfilmjeit vizsgálja társadalmi és kulturális kontextusban.
—
Hogyan viszonyulunk az államszocialista múlthoz a rendszerváltás utáni filmekben?
2022. október 11-16. között ismét várjuk Szolnokon a látvány- és jelmeztervezőket, képzőművészeket, filmes alkotókat, szakmabelieket, valamint a filmes, média és kommunikáció, képzőművészet vagy látványtervező szakos egyetemi hallgatókat. A programok között megtalálhatóak lesznek vetítések, nemzetközi filmes szakemberek mesterkurzusai, képzőművészeti kiállítások, szakmai kerekasztal beszélgetések és esténként koncertek.
I. Elindult a nevezés a Alexandre Trauner Art/Film Fesztiválra. Többek között várják a diákfilmeket is. Május 20-ig lehet nevezni a Filmfreeway felületen.
Az ELTE hallgatók ingyen nevezhetnek március 20-ig az ATAFF202201 kóddal. (Amennyiben kicsúsznál az ingyenes nevezésből, jelezd a fesztiválszervezők felé)
Gelencsér Gábor filmtörténésszel olyan filmek és hozzájuk kapcsolódó írott művek nyomába eredtünk, amelyek magukba zárják a magyar történelem ’89 előtti, letűntnek hitt, mégis velünk élő korszakának levegőjét, alakjait és mentalitását.
Gelencsér Gábor filmtörténésszel, az ELTE BTK MMI Filmtudomány Tanszékének docensével olyan filmekről és könyvekről beszélgettünk, amelyekből a felszínes magyarázatokkal ellentétben valóban megérthetjük a helyet, ahol élünk; amelyek magukba zárják egy korszak levegőjét, alakjait és mentalitását.
Vendégünk egyik fontos munkája, a Forgatott könyvek a magyar film és irodalom kapcsolatait térképezi fel 1945 és 1995 között. A feldolgozott korszak nagyobbik részében Magyarországon nem volt demokrácia, ami, mint a beszélgetésből kiderül, változatos módokon határozta meg a filmekhez való hozzáférés lehetőségeit, ugyanakkor megnövelte a filmekre irányuló figyelem intenzitását, mivel a kor mozgóképtermésének hangsúlyos volt a társadalmi jelentése.
Hangulatkeltők témakörben publikáció benyújtására
Túlzás nélkül mondhatjuk, a szocializmus idején – legfőképp a Kádár-korszakban – a film vált a magyar művészet zászlóshajójává. Azt, amit korábban a költők és regényírók szavakkal mondtak el, immáron mozgóképekkel illusztrálták a rendezők. A napjainkra háttérbe szorult ún. sors- és közérzetfilmek élénken, a korabeli szólásszabadság határait feszegetve reagáltak a rohamtempóban átalakuló magyar társadalom problémáira. Ezért a hatalom kiemelt figyelemmel követte a hazai filmvilág eseményeit.
Hasonló légkör uralkodott az 1949-ben államosított magyar színházakban is. Végig a kettős beszédmód és a tudatos mimikri jellemezte a Kádár-kori színtársulatok többségét, míg az 1970-es évektől lassacskán a direktebb üzeneteket megfogalmazó alternatív színházi csoportok is megjelentek. Ezért a magyar állambiztonság ügynökökkel, bomlasztással és megfigyeléssel igyekezte kordában tartani, illetve a saját érdekei mentén befolyásolni a bizonytalan elköteleződésű rendezőket és színészeket. Az ekkor kialakult a kapcsolatok még napjainkban is heves közéleti vitákat gerjesztenek.
2022. március 17-27. között a legújabb, díjnyertes filmeket láthatja a magyar közönség a 12. Frankofón Filmnapok keretében. A budapesti Uránia és Toldi moziban, az Art+ Cinemában és a Francia Intézetben 23 kortárs frankofón – francia, belga, svájci, tunéziai, marokkói és kanadai – alkotást nézhet meg a hazai közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.
—
Catherine Deneuve és lánya, Chiara Mastroianni, Gérard Depardieu, Sophie Marceau, Audrey Tautou, Charlotte Rampling, Béatrice Dalle, Virginie Efira, Xavier Dolan, André Dussollier és a nemrégiben elhunyt Gaspard Ulliel – hogy csak a legnagyobbakat említsük –, mind láthatóak lesznek március 17-27. között a 12. Frankofón Filmnapokon. A Francia Intézet és partnerei szervezésében a budapesti Uránia és Toldi moziban, az Art+ Cinemában és a Francia Intézetben 23 kortárs frankofón – francia, belga, svájci, tunéziai, marokkói és kanadai – alkotást nézhet meg a hazai közönség eredeti nyelven, magyar felirattal. A Velencei, a Cannes-i és a Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjából, valamint Franciaország legrangosabb, filmművészeti díja, a César jelöltjei és nyertesei közül több film is szerepel a kínálatban. Az esemény nyitófilmje François Ozon legújabb alkotása a Minden rendben ment lesz.
Pasolini születésnek 100. évfordulójára emlékezünk 2022. március 5-én. Ez alkalomból a Pannónia Szórakoztató Kft. cégcsoport által üzemeltetett Cinema MOM ünnepi retrospektív vetítéssorozatot rendez a Budapesti Olasz Kultúrintézet közreműködésével.
VETÍTÉSEK
március 5. (Pasolini 100.): 19:00 Salò, avagy Szodoma 120 napja
4 női rendező – 4 érzékeny történet
A Nemzetközi Nőnap apropója kapcsán március 8-án 4 részes sorozattal jelentkezik a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete (MADOKE) a Márai Sándor Művelődési Házban. Minden hónap első keddjén női dokumentumfilm rendezők egy-egy érzékeny, személyes története kerül vetítésre 19 órakor. A filmválasztás fontos szempontja volt, hogy a népszerű nevek mellett a nézők megismerkedhessenek a kevésbé ismert dokumentumfilm rendezők olyan alkotásaival is, amelyek méltán járultak hozzá a hazai és nemzetközi dokumentumfilmes sikerekhez.
A vetítéseket minden alkalommal beszélgetés követi az alkotókkal.
Digitális pedagógus és nemzedék konferencia 2016 – Konferenciakötet PDF
Digitális pedagógus és nemzedék konferencia 2016 – Konferenciakötet epub