Az esemény célkitűzése, hogy egyszerre reflektáljon az OFF-Biennálé tavalyi Documenta 15 részvételére, annak tanulságait pedig beültesse a magyarországi és kelet-európai közegbe. E feladat összetettsége pedig már a felsorakoztatott előadók szerteágazó témáin is megmutatkozott. De az esemény egyfajta szüretként is felfogható, ahol a résztvevők a megelőző év projektjeit követő tanulságokat betakarítva a termény sorsáról, elosztásáról és felhasználásáról döntenek. De a közös emésztés metaforája is többször felmerült az eseményen, ami voltaképp egy olyan természetes folyamat, amely egy szervezet vagy test további működését teszi lehetővé. Ez a szervezet jelen esetben lehet szűkebb kontextusban az OFF-Biennálé, tágabban pedig az East Europe Biennale Alliance (EEBA), vagy bármely más nemzetközi művészeti szerveződés is. Ennek eredményeként a felsorakozó problémák és a résztvevők rendkívül változatos összképet mutattak. Az OFF-Biennálé csapata már korábban is szervezett egy bemutatót, illetve élénk vitákkal kísért beszélgetést is a Documenta 15 kapcsán. A kurátori társulás mindent összevetve itthon és a nemzetközi színtéren is egyaránt sikeres. Utóbbi ékes példája a nemrégiben bejelentett hír, miszerint az OFF-Biennálé csapatát idén a rangos német Goethe-éremmel tüntették ki.
Fotó: Kristóf Balázs, © OFF-Biennále Budapest Archívum
Az első nap kerekasztal-beszélgetéseinek felhangját alapvetően a nemzetközi kapcsolatok és hálózatok működése határozta meg. Az első kerekasztal fő témája az OFF és a Documentához tartozó csoportosulások kapcsolata volt. A beszélgetés Székely Katalin és Lázár Eszter (OFF-Biennálé), Farid Rakun (ruangrupa), valamint Matthias Einhoff (Z/KU Berlin) vettek részt, a panelt pedig Petrányi Luca kurátor moderálta. A Documentát a résztvevők három különböző részre osztva közelítették meg: az első az előkészületek, a második a megnyitó utáni, a harmadik pedig a zárást követő időszak voltak. Az egybegyűltek látszólag mind egyetértettek abban, hogy a számos nehezítő tényezőtől eltekintve (pl. lezárások, idő- és erőforrás hiánya) a történtek pozitívan értékelhetőek. Matthias Einhoff kiemelte, hogy a média kevésbé tudott mit kezdeni a tavalyi Documentával, ugyanakkor örömmel fogadta a különböző közösségekkel kialakított kapcsolatokat és sikeres kommunikációt. Az OFF-Biennálét képviselő Lázár Eszter és Székely Katalin arról beszéltek, hogy számos ismerettel és tudással gazdagodtak, attól függetlenül is, hogy a tudásmegosztás olykor talán egy kicsit egyoldalú volt. Matthias Einhoff kitért arra is, hogy a kritika és a média negatív reakcióitól függetlenül a berlini és német művészeti közeget „megihlette” az az ökoszisztéma vagy kísérleti infrastruktúra, ami a lumbung, vagyis a Documenta 15 előkészítésében résztvevő csoportokból, kurátorokból, a kiállító művészekből álló közösség keretében kialakult, még annak ellenére is, hogy nem voltak felkészülve erre a mennyiségű alkotóra és résztvevő partnerre. Farid Rakun, az idei főkurátor indonéz ruangrupa kollektíva tagja is kihangsúlyozta, hogy méretbeli problémák miatt a koncepció sokszor nehezen működött a Documenta grandiózus színpadán. Mind a ruangrupa, mind a többi résztvevő egyetértett abban, hogy az elkövetkező időszak a tanulságok levonásáról és a reflexiókról fog szólni. Ennek következtében a szerveződés jövőjét illető munka, vagyis a lumbung interlokál további sorsának kérdése későbbre tolódik. Petrányi Luca megjegyezte, hogy ez az elgondolás, amivel a lumbung közösség a Documenta 15 után is tovább tud élni, valószínű az egyes tagok erőbefektetésén és felelősségén fog múlni, a folytatás pedig több szinten is megvalósulhat majd, akár a lumbungtól függetlenül is.