Best WordPress Hosting
 

Gerencsér Anna a magyar széppróza napi novellaíró verseny győztese

A február 18-án tartott telt házas gálaest vendégeit Pataki András művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár, valamint Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke köszöntötte. Az est hagyományainak megfelelően egy kalapból kihúzták a novellák alapjául szolgáló témát, amely ez alkalommal Jókai Mór A bűntárs regényének címe lett. 

Amíg a verseny résztvevői, Döme Barbara, Gerencsér Anna és Juhász Kristóf egy különteremben írták novelláikat, Erős Kinga és Bíró Gergely szerkesztők Völgyi Tóth Zsuzsa kérdéseire válaszolva bemutatták a magyar széppróza napjára megjelent Az év novellái 2023 antológiát, amelyben harmincöt szerző írásai szerepelnek, akik közül a legfiatalabb Sarnyai Benedek Máté 25 – akinek novelláját Tallián Mariann előadásában hallhatta a közönség –, míg a legidősebb szerző, Marosi Gyula 82 éves. 

A bemutatót követően a Tálas Áron trió és Szalóki Ági koncertjét élvezhette a közönség. Amíg a zsűri tanácskozott, Dányi Krisztián színművész felolvasta a versenyzők írásait. A zsűri tagjai voltak: Mezey Katalin Kossuth-díjas író, költő, Szilágyi-Nagy Ildikó író, a korábbi évek egyik versenyzője (2020), az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója, Toót-Holló Tamás író, irodalomtörténész, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író, a 2018-as verseny győztese, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia projektvezető helyettese és Szentmártoni János Magyarország Babérkoszorúja díjjal kitüntetett költő, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja. A nagyon szoros versenyt, melynek során három kiváló novella született, Gerencsér Anna író nyerte. 

Nincs megalkuvás – Mécs Károly Jókai Mórról

A Kossuth-nagydíjas művész a Kőszívű – A Baradlay-legenda című új musicalban ismét Jókai egyik karakterének bőrébe bújt. A Magyar Kultúra Podcastok Talpig magyar című műsorában beszélt minderről.

A 60-as évek a történelmi kalandfilmek nagy korszaka volt. Egész Európában sorra készültek a nagy költségvetésű, látványos, ezernyi statisztát mozgató produkciók. Idehaza Várkonyi Zoltán volt a műfaj koronázatlan királya. Milyen volt egy ilyen szuperprodukció részesévé válni?

Komoly politikai tett volt akkoriban, hogy Várkonyi Zoltán filmre vitte a Baradlay család történetével ezt a hazaszeretet-apoteózist. Rengeteg munkával járt, és számos nehézséggel kellett megküzdenünk, hiszen valóban nem volt sok tapasztalatunk az ilyen nagyságrendű, csatajelenetekkel tarkított filmek forgatásában. Várkonyi Zoltán kétrészes filmje egy hatalmas, átfogó alkotás, arról beszél, hogy mit jelent számunkra a haza, mennyit lehet, vagy mennyit kell áldoznunk érte. Ne felejtsük el, hogy az 1956-os forradalom után pár esztendővel – a csalódottság dacára – még bennünk élt az a lendület és hevület, ami a nemzedékünket jellemezte. Nagyon inspiráló volt számunkra mindazt filmes körülmények közt megvalósítani, amit pár évvel korábban éreztünk.